A NATO-csúcsot követő napon Brüsszelben összeültek az Európai Unió állam- és kormányfői, hogy megvitassák a kontinens és szervezet előtt álló geopolitikai, gazdasági és társadalmi kihívásokat. A találkozót a tagállamok közötti éles nézetkülönbségek, a széttartó ideológiai prioritások, és az ukrajnai háború, valamint a közel-keleti válsághelyzet egyaránt feszült légkörben árnyalták. A tárgyalások fókuszában a védelmi ipar megerősítése, az Oroszország elleni szankciók újabb csomagja, az ukrán csatlakozási folyamat és a közel-keleti humanitárius helyzet állt, miközben az amerikai kereskedelmi konfliktus és a belső uniós értékviták is súlyosbították az egyeztetéseket.
A csúcs nyitónyilatkozatában António Costa, az Európai Tanács elnöke közös európai cselekvésre szólított fel, „versenyképesebb, biztonságosabb és autonómabb Európa” építése érdekében. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban az uniós vezetők elkötelezték magukat az eddigi, több mint 158 milliárd eurós támogatási csomag folytatása mellett, miközben Zelenszkij elnök videókapcsolaton keresztül ismertette a fronthelyzetet, országának pénzügyi szükségleteit, és sürgette a tagsági tárgyalások megkezdését. Azonban a bővítés ügyében változatlan a patthelyzet: a litván elnök „bilaterális akadályokra” hivatkozva burkoltan Magyarország vétójára utalt, míg Orbán Viktor egy reggeli sajtótájékoztatón egyértelműsítette, hogy a magyar népszavazás alapján „Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását” -szemlézte a 24.hu.
A magyar miniszterelnök szlovák kollégájával, Robert Ficóval közösen blokkolja az orosz energiahordozók 2027-es teljes kivezetésére irányuló tervet is, energiaellátási és szociális következményekre hivatkozva. A két kormányfő az Oroszországgal szembeni 18. szankciós csomagot is feltételekhez kötötte, minek következményeképp Brüsszel „nagyon jó ajánlatokat tett” Orbán szerint, bár részleteket nem árult el. A kompromisszum reményében az új intézkedésekről a nagykövetek már pénteken szavazhatnak, ám több ország, a Reuters szerint, kifarolt a tervezett orosz olajárplafon 60 dollárról 45-re történő csökkentéséből, tartva a piaci zavaroktól.
Az Euronews beszámolója nyomán a tanácskozás egyik legmegosztóbb pontja az Izraellel való uniós viszony újraértékelése volt, a közel keleti helyzet kapcsán. A spanyol kormányfő, Pedro Sánchez, valamint az ír miniszterelnök, Michael Martin szerint az EU kettős mércét alkalmaz, amikor Oroszországot 18 szankciós körrel sújtja, de Izrael esetében még az együttműködési megállapodás felfüggesztését sem fontolgatja, holott az Európai Külügyi Szolgálat szerint súlyos emberi jogsértések történtek Gázában. Az EEAS jelentése „indikációkat” rögzít a kórházak elleni támadásokról, humanitárius blokádról, tömeges kitelepítésekről és önkényes fogva tartásokról. A tagállamok azonban megosztottak: a záródokumentum csupán „tudomásul veszi” a jelentést, és júliusi külügyminiszteri egyeztetésre utalja.
A csúcson a migráció kérdése is terítékre került. A görög kormányfő, Kyriakos Mitsotakis a líbiai partokkal való együttműködést sürgette az embercsempészek elleni hatékony fellépés érdekében, és a visszatoloncolások uniós rendszerének kialakítását nevezte „a hiányzó láncszemnek”. Eközben a német kancellár, Friedrich Merz sürgette a Donald Trump által megszabott július 9-i határidő előtti EU–USA kereskedelmi megállapodás megkötését, hogy elkerülhető legyen egy 50 százalékos amerikai vámtarifa bevezetése. A bizottság többsége a gyors megegyezést tartaná célszerűnek.
Az új német kormányfő, Friedrich Merz szerepe egyre hangsúlyosabb az európai politikában, első uniós csúcstalálkozóján magabiztosan támogatta az Európai Bizottság törekvéseit a transzatlanti kapcsolatok stabilizálására, különösen a kereskedelmi viták elsimításában. A kancellár úgy fogalmazott: „Európa sorsdöntő hetek és hónapok előtt áll”, és kiállt amellett, hogy Németország aktív gazdaságpolitikai iránytűként járuljon hozzá az uniós versenyképesség és kohézió megerősítéséhez. A DW találkozó kapcsán készített tudósítása szerint Merz felvetéseit több tagállam is támogatással fogadta, Berlin újra erősödő súlya pedig egyértelműen érezhető volt az egyeztetések során.
A nyugat-balkáni térség helyzete is napirendre került. Costa elnök korábbi térségbeli látogatására hivatkozva a Tanács hangsúlyozta: az EU továbbra is elkötelezett a térség országainak szuverenitása, területi integritása és reformtörekvései mellett. A vezetők támogatták, hogy a július 4-én esedékes első EU–Moldova csúcstalálkozón újabb lépéseket tegyenek a moldovai integráció felé, miközben Koszovó és Bosznia-Hercegovina kapcsán is felmerült a bővítési folyamat felgyorsításának igénye. A régió stabilitása és európai perspektívája továbbra is stratégiai prioritás marad, különösen a geopolitikai feszültségek fényében. Szerbia helyzete is napirendre került, bár konkrét előrelépés nem történt a csatlakozási folyamatban. Uniós diplomaták szerint továbbra is feltétel, hogy Belgrád világosabban határolódjon el Oroszországtól, és tegyen kézzelfoghatóbb lépéseket a jogállamiság megerősítése, valamint a Koszovóval való viszony rendezése terén.
A belső viták az uniós alapértékek körül is tovább éleződtek. A budapesti Pride betiltása nyomán Ursula von der Leyen az X-en tett közzé videóüzenetében felszólította a magyar hatóságokat, hogy „engedélyezzék a rendezvényt bármiféle szankció vagy megtorlás nélkül”, hangsúlyozva, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető európai érték. Orbán válasza szerint az EU-nak „nincs hatásköre tagállami rendőrségi ügyekbe beavatkozni”, majd a brüsszeli sajtónak úgy nyilatkozott: „Magyarország civilizált ország, nem szoktuk bántani egymást… de amikor jogok ütköznek, a gyermekvédelmi jog megelőz minden más szabadságjogot” – számolt be róla a Reuters.
Összességében a június 26-i EU-csúcs világosan kirajzolta a kontinens politikai törésvonalait és az Unió cselekvőképességének korlátait. A keleti tagállamok – Magyarország és Szlovákia – Moszkvához és a nemzeti szuverenitás védelméhez való ragaszkodása, valamint a déli és nyugati tagállamok emberi jogi követelései között továbbra is nehéz megtalálni a hatékony együttműködéshez szükséges közös nevezőt. Az EU egysége továbbra is törékeny, az uniós döntéshozatal súlyos érdekellentétek között lavírozik, miközben az idő sürget – Ukrajnában, Gázában és Washingtonban egyaránt.
Balról jobbra: Petteri Orpo finn miniszterelnök, Bart De Wever belga miniszterelnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Luis Montenegro portugál miniszterelnök, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Robert Golob szlovén miniszterelnök egy kerekasztal-beszélgetésen az EU-csúcstalálkozón Brüsszelben, 2025. június 26-án, csütörtökön (Fotó: Beta/AP Photo/Geert Vanden Wijngaert)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
