A jogi terminológia ismerete a hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbségi nyelveken nem csak a nemzetiségi nyelvi jogok mind hatékonyabb érvényesítését és az anyanyelv mind szélesebb körű használatát segíti elő, de a törvény alapján egyben külön kritérium a bírók, ügyészek, közjegyzők megválasztásakor és egyes közhivatalnokok alkalmazásakor is. Ehhez kívánt hozzájárulni az újvidéki Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Kar, amely az EBESZ szerbiai missziójának támogatásával magyar nyelvű jogi terminológiai képzést szervezett 2025. április 4. és június 13. között, péntek délutánonként Újvidéken.
A programra 50 résztvevő jelentkezett Vajdaság szerte, 42-en pedig el is végezték a tanfolyamot. A résztvevők 60 százaléka okleveles jogász, akik az igazságságszolgáltatás, ügyvédség, tartományi és helyi önkormányzati közigazgatás, illetve magánszektor legkülönfélébb területein dolgoznak; de szép számban vettek részt magyar joghallgatók és szakfordítók is. A 20 órás képzés ideje alatt a résztvevők valamennyi főbb jogterület magyar jogi terminológiájával megismerkedtek (alkotmány-, közigazgatás-, büntetőjog, polgári jog, polgári perrendtartás, szabálysértések), valamint külön előadás keretében foglalkoztak a fordítási technikákkal.
A képzés célja volt, hogy felkészítse a résztvevőket a magyar, illetve kétnyelvű beadványok, döntések, magánokiratok, illetve egyéb dokumentumok összeállítására (kevésbé összetett ügyekben), a fordítási hibák felismerésére, ezenfelül, hogy anyagot szolgáltasson új jogi szakkifejezések aktív használatára.
A projekt idei évi folytatásában sor kerül a tananyag bővítésére és további szakmai szemináriumok szervezésére a magyar nyelvű jogi terminológiát érintő kérdésekről.
Dr. Beretka Katinka, az újvidéki Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Kar rendkívüli egyetemi tanára a Szabad Magyar Szónak elmondta, az eredeti elképzelés az volt, hogy visszahozzák a magyar nyelvű jogi terminológiának a jelentőségét visszahozzuk a köztudatba, illetve a közbeszédbe, hiszen ez több évtizedig része volt a jogászoktatásnak, Váradi professzor úr idején, amikor a ’60-as évektől a ’90-es évek elejéig intézményes formában működött a Jogtudományi Kar magyar nyelvű lektorátusán keresztül.
“Ezt követően volt egy tíz éven át tartó szünet, de már nem intézményes formában éledt újra, de az akkori tartományi nemzetiségi titkárság és Magyar Nemzeti Tanács összefogott, és évente megszervezte a jogi nyelvhasználati konferenciát, szemináriumot, ami több napos volt, és valójában újra összehívta azokat a szakembereket, jogászokat, fordítókat, akik annak idején a lektorátus hallgatói voltak, illetve egy új generáció is megjelent ezeken a konferenciákon, akik már nem részesültek terminológiai oktatásban, de magyar anyanyelvűként, itteni jogászként azért fontos volt őket becsatornázni ebbe a folyamatba. Akkor ez megint leállt, ott a 2015-16-os évek idején. Most ismét egy tízéves szünetről beszélünk, és valójában mi ezt a 10 éves szünetet szeretnénk megállítani ezzel a képzéssel”, magyarázta Beretka.
Dr. Beretka Katinka (Fotó: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács)
Az oktatók a képzés idején két-három órán keresztül egy-egy jogi területet jártak körbe, annak a jogintézményeit, a terminológiáját exkatedra stílusban, ezt követte egy bemeneti teszt, ami fölmérte, hogy ki mennyire alkalmas. Bár Beretka szerint ez inkáb önellenőrzésre volt, tehát bárki, aki bejelentkezett, az felvételt nyert. A meghirdetett 30 helyre végül 50-en jelentkeztek. “Vajdaság szerte minden önkormányzatból voltak, legtömegesebben egyébként Zenta önkormányzatból, de mindenhonnan, ahol egyébként a magyar nyelv hivatalos használatban van, onnan jelentkeztek jogászok, vagy szakfordítók. Harminc okleveles jogász jelentkezett, bírósági elnökök, ügyvédek, ügyvédbojtárok, tartományi vagy helyi önkormányzati hivatalnokok, tehát tényleg minden szakterület képviseltette magát. És ami számomra nagyon fontos volt, hogy egy igazán jó hangulatú képzés kerekedett, ami egy kicsit ilyen szakmai fórummá is vált, hiszen elérhetőséget cseréltek az emberek, megismerkedtek egymással, idősebb fiatallal. Az oktatóknak is érdekes volt, akik új arcokat ismertek meg,
nem csak a bejáródott egykori konferencia résztvevőket. Amin mindenképpen majd gondolkodnunk kell, hogy hogyan lehet ezt az online teret még jobban belakni, ugyanis Újvidékre kellett utazni azért minden hétvégén, ennek megvan a maga költsége, energiája, ezért az online részvétel az mindig populárisabb volt, de hát ez a realitásunk, szóval maga a képzési anyag is online volt követhető, elérhető, letölthető. Úgy gondolom, hogy ezt a kihívást sikerült megugrani”, mesélte a képzés részleteit Beretka.
Hozzátette, mindenképpen úgy tervezik, hogy életben tartják ezt a képzést: nem csak úgy, hogy jövőre újra meghirdetik, hanem egynapos szemináriumokkal, egy adott téma köré szervezve újra ezeket a résztvevőket, illetve újakat. Kiemelte, ha a nyelvhasználat jelentősége rögzül az új generációban is, és a régi pedig nem veszíti el a lendületét, vagy a csalódottsága nem hatalmasodik el, akkor ez egy nagyon jó kezdeményezés. A képzés egyébként az MNT nyelvhasználati stratégiájába illeszkedik.
Dr. Beretka szerint nem szabad elfelejteni, hogy 28 önkormányzat teljes területén van a magyar hivatalos használatban, amibe beleszámítjuk Magyarkanizsát, Szabadkát, Topolyát, és ugyanúgy beleszámítjuk Versecet, Fehértemplomot. Tehát azokat a községeket, városokat, ahol már tényleg csak inkább szimbolikusan vannak jelen a magyarok.
“Nagyon sokan úgy érzik, hogy ezzel hosszabb lesz maga az ügyintézés. Néha ez ugye jó, amikor valaki bírósági eljárásban szeretne időt nyerni. Néha viszont nagyon rossz, hiszen gyorsan kell reagálni, különösen közigazgatási ügyekben fontos a hatékonyság és egyáltalán, hogy megértsük azt, hogy valójában milyen kötelezettségeink, például állampolgári kötelezettségeink vannak. Szóval az igény megítélése szerintem változó, azonban itt két politika van, és én a második politikát vallom, hogy fontos felkínálni az opciót, és utána a lakosságnak ebből az opcióból lehessen választani, ne pedig azt várjuk, hogy majd a lakosság támaszt igényt, és majd mi arra utólagosan reagálunk. Szóval inkább egy preventív politika híve vagyok, és én bízom benne, hogy ha minél többen használják, és minél többen tartják ezt fontosnak, akkor ez a politika hatalmasodik el.”
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
