Zavaros, sárga, apró fekete szemcsés vagy éppen semmilyen – az elégedetlen szabadkaiak kedden a Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat épülete előtt azért jöttek össze, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az ivóvíz nem luxus, hanem alapvető emberi jog. Azok, akik üres palackokkal érkeztek azért jöttek, hogy megmutassák, nincs vezetékes ivóvizük, mások pedig éppen a vezetékes vízzel elégedetlenek, mert az tulajdonképpen ihatatlan, ugyanis zavaros, piszkos, sárga vagy éppen fekete darabkákkal van tele. A polgárok szerették volna bevinni a flakonokat és beszélni az illetékesekkel, de a két portás bezárta a kaput és később azokat sem engedték be, akik a tiltakozástól függetlenül számláikat akarták volna rendezni. Az épület előtt tucatnyi rendőr sorakozott fel.
Sárga, darabos, szemcsés
Zlata Jovanović, a Gát helyi közösségből érkezett
“Negyedik éve tart a probléma, jöttek, kimosták a vezetéket, de néhány hét után megint ilyen a víz. Ezt a flakont június 5-én töltöttem meg”, mutatja a sárga vizet Zlata Jovanović, a Gát helyi közösség egyik lakója. Azt mondja, a Közegészségügyi Intézetben közölték, hogy nem tehetnek semmit, mert nem ők vették a mintát, de kiemelték, hogy szabad szemmel látni, hogy ez a víz fogyasztásra nem alkalmas.
“A szanitáris felügyelőségen átadtam a feljelentést, majd Vízművek portáján vették át feljelentésem. Pár napra rá azt a választ kaptam a közvállalattól, hogy a víz fogyasztásra alkalmas. A szomszédoknál is ugyanez a helyzet. Havonta 7-9000 dinár a számlám. Ennyit fizetek ezért a szemétért”, mondja Zlata Jovanović.
A tavankútiak üres flakonokkal jöttek
A Francišković család
A tavankútiak évek óta küzdenek a a vízellátással – azon kívül, hogy a faluban nincs kiépítve vízvezeték-hálózat, további problémát jelent az is, hogy a kutak kiszáradnak – a víz egyre mélyebbre húzódik vissza, ezért új kutakat kell fúrni, ami nem kis beruházás.
“Először is a víz rossz minőségű, sárgászöld, narancssárga, volt, hogy a gyerekem nem tudott fürödni, mert kiütéses lett tőle. És ez akkor van, ha egyáltalán van víz – de az elmúlt három évben minden évben vízhiány volt. Egyszer kaptunk ugyan egy víztartályt a faluba, de az nem megoldás. Tavaly új kutat kellett fúrnunk, mert teljesen elfogyott a vizünk”, mondja Željka Francišković, aki több mint egy évtizede él Tavankuton.
A Francišković család egy ideig állattenyésztéssel foglalkozott, de ezt a tevékenységet a vízhiány miatt kénytelenek voltak abbahagyni.
“Volt jószágunk, de el kellett adnunk, mert az aszályos időszakban naponta 400–500 litert kellett hordani nekik, ez óriási teher és munka. A mezőgazdaság miatt az emberek kénytelenek mélyfúrású kutakat ásni, mert ha nincs öntözés, nincs termés sem. Ez egy ördögi kör, amivel évek óta küzdünk, és amire folyamatosan felhívjuk a figyelmet. Beszéltek ugyan vízvezeték-hálózat kiépítéséről, de az mind csak papíron létezett – semmi nem történt. Semmilyen információnk nincs arról, mikor lesz ebből valami. Ugyanez a helyzet az óvodával is Tavankúton, amit befejeztek, minden feltételnek megfelel, minden dokumentumot benyújtottunk, de egyszerűen tudjuk, miért nem akarják megnyitni. Azok, akiknek kisgyermekük van, kénytelenek a gyerekeket a nagyszülőkre bízni – akik dolgoznak –, vagy fizetős megoldást keresni. Mi vagyunk az utolsók a sorban” – mondja keserűen Marinko Francišković.
Nem engedték be a polgárokat az ügyfélszolgálatig se
Mivel Tavankút egy olyan falu, ahol jelentős számú horvát közösség él, sokan felteszik a kérdést: vajon nemzeti alapon hanyagolják-e el őket?
“Sokan nem mondják ki, de szerintem igen, ez nemzeti alapon történik”, mondta Željka.
Nem engedték be a polgárokat a közvállalatba
A helyiek az üres flakonokat, illetve a zavaros vízzel megtöltött palackokat szerették volna átadni a vállalat vezetőségének, erre azonban nem volt lehetőségük, ugyanis a közvállalat portásai bezárták előttük a kaput. Az eseményt a rendőrök felügyelték. A polgárok felháborodva tették fel a kérdést, kinek a parancsát teljesítik a portások, miért nem mehetnek be a saját közvállalatukba, ha panaszt akarnak tenni? S akkor is bezárják-e előttük majd a kaput, amikor a számláikat akarják majd befizetni, vagy akkor tárt karokkal várják majd őket?
A rendőrök csak a rendre ügyeltek
Kerestük Sugár Györgyöt, a Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat igazgatóját telefonon, de cikkünk elkészültéig nem válaszolt megkeresésünkre.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
