Csaknem 2300 ember vesztette életét hőséggel összefüggő okok miatt 12 európai városban a napokban lezajlott súlyos hőhullám során – derül ki egy, a héten közzétett tudományos elemzésből.
A tanulmány egy 10 napos időszakra összpontosított, amely július 2-án ért véget, és amely során Nyugat-Európa nagy részét extrém hőség sújtotta: Spanyolországban 40 Celsius-fok fölé emelkedtek a hőmérsékletek, Franciaországban pedig erdőtüzek törtek ki.
A vizsgált mintegy 2300 halálesetből 1500-at közvetlenül az éghajlatváltozással hoznak összefüggésbe, amely jelentősen fokozta a hőhullám intenzitását – közölték a londoni Imperial College és a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola kutatói.
„Az éghajlatváltozás jóval magasabb hőmérsékleteket eredményezett, mint amilyenek egyébként lennének, így a hőség sokkal veszélyesebbé vált” – mondta Dr. Ben Clark, az Imperial College kutatója a Klix.ba portál szerint.
A kutatás 12 várost vizsgált – köztük Barcelonát, Madridot, Londont és Milánót –, ahol a kutatók szerint az éghajlatváltozás akár négy Celsius-fokkal is megnövelte a hőmérsékletet a hőhullám során.
A kutatók megbízható járványtani modelleket és történeti halálozási adatokat használtak fel annak becslésére, hány haláleset következett be, ideértve azokat is, amikor a hőség már meglévő egészségügyi problémákat súlyosbított, és így közvetett módon vezetett halálhoz.
Hangsúlyozták, hogy lektorált módszereket alkalmaztak az elhunytak számának gyors becsléséhez, mivel a hőséggel kapcsolatos halálesetek többségét nem regisztrálják hivatalosan, és egyes kormányok nem hozzák nyilvánosságra ezeket az adatokat.
A Copernicus, az Európai Unió éghajlatváltozási szolgálata, havi jelentésében közölte, hogy az idei június volt a harmadik legmelegebb, amit valaha mértek a Földön, a 2024-es és 2023-as június mögött.
Nyugat-Európában viszont a valaha mért legmelegebb június volt az idei, és a régió nagy része „nagyon erős hőstressznek” volt kitéve – ez olyan körülményt jelent, amikor a hőmérséklet legalább 38 Celsius-fokos hőérzettel jár.
„Egy felmelegedő világban a hőhullámok egyre gyakoribbak, erősebbek lesznek, és egyre több embert érintenek Európa-szerte” – mondta Samantha Burgess, a Copernicus klímastratégiáért felelős igazgatója.
Európai egészségügyi intézetek kutatói már 2023-ban beszámoltak arról, hogy akár 61.000 ember is meghalhatott a 2022-es pusztító európai hőhullámok során, ami arra utal, hogy az extrém hőségre való felkészülés terén komoly hiányosságok vannak.
Az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódása – főként a fosszilis tüzelőanyagok égetése révén – folyamatosan emeli a bolygó átlaghőmérsékletét. Ez az alaphőmérséklet-emelkedés azt jelenti, hogy amikor hőhullám következik be, a hőmérséklet még szélsőségesebb értékeket érhet el.
______________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
