Az emberek 51 százaléka akar kormányváltást, míg csupán 28 százalék látná hatalmon továbbra is a mostani vezetést – derült ki egy júniusi reprezentatív felmérésből, amelyet a 21 Kutatóközpont végzett, és amelynek eredményét a Magyar Hang is közölte. A kutatást Tordai Bence független parlamenti képviselő, a Párbeszéd országgyűlési frakciójának vezetője rendelte meg.

Az eredményeket korcsoportra lebontva is vizsgálták, eszerint a 18-29 év közöttiek 80 százaléka látna kormányváltást, és csupán 10 százalékuk szeretné a mostani hatalom maradását. (A fennmaradó 10 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni). A 30-39 év közöttieknél ez az arány 65-18, 40-49 év között 46-21, míg 50-64 év között 46-27. A 65 éves vagy annál idősebb szavazók 50 százaléka viszont a jelenlegi kormány marasztalná, míg csupán 33 százalékuk szavazna váltásra. A felmérés településszerkezetek szerint is vizsgálta a kérdést. Ebből kiderült, a leginkább a fővárosiak vágynak kormányváltásra (59 százalék, míg 29 százalékuk marasztalná a mostani hatalmat), míg a faluban, községekben élőknél a legalacsonyabb ez az arány: 46 százalék látna váltást, 27 százalék pedig folytatást.

Arról is megkérdezték a kormányváltásra vágyó, illetve bizonytalan résztvevőket, hogy mit szeretnének inkább: azt, hogy kormányváltás esetén inkább a Tisza képviselőinek önmagukban legyen többsége a parlamentben vagy azt, hogy ez a többség csak más ellenzéki pártok képviselőivel együtt legyen meg. A válaszadók 30 százaléka kizárólagos Tisza-többséget szeretne, 31 százalékuk azt, hogy ebben legyenek más ellenzéki képviselők, míg 39 százalék nem válaszolt vagy nem tudta. A kutatás arra is kitért, hogy a válaszadók szerint a 2026-os választáson átlépi-e az 5 százalékos küszöböt a DK, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Mi Hazánk. Az eredmények szerint 25 százalék számít arra, hogy a DK a bejutáshoz szükséges eredményt ér el, az MKKP esetén ez 22 százalék volt, míg a Mi Hazánk esetén 40 százalék.

Ugyancsak a váltásra vágyó, illetve bizonytalan résztvevőket kérdezték arról, hogy az alábbi tulajdonságok közül melyik hármat tartják a legfontosabbnak egy egyéni országgyűlési képviselő esetén: szakértelem, hitelesség, eredmények, tiszta múlt, kitartás és szorgalom, helyismeret, a jelölő párt, illetve ismertség. A szakértelmet 69 százalék mondta, a hitelességet 68 százalék, az eredményeket 41 százalék, míg a tiszta múltat 38 százalék.

Ami a kutatás módszertanát illeti, a hibrid adatfelvétel 2025. június 24. és 27. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók politikai preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.