Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki az Észak-Macedóniát érő orosz és kínai befolyás, valamint Magyarország és Szerbia szerepe miatt a térségben. Kiemelik a hibrid fenyegetéseket, a stratégiai korrupciót, az átláthatatlan pénzügyi áramlásokat és a kényszerítő beruházási gyakorlatokat, amelyek főként Oroszországtól és Kínától származnak.
A balk.hu cikke szerint az Észak-Macedóniáról szóló jelentésben, amelyet az Európai Parlament 2025. július 9-én fogadott el, Thomas Waitz jelentéstevő mély aggodalommal számolt be azokról az intenzív külföldi beavatkozásokról és dezinformációs kampányokról, amelyek különösen Észak-Macedóniát, de más nyugat-balkáni országokat is sújtanak.
Az európai parlamenti képviselők különösen nyugtalanítónak tartják a magyar és szerb kormány szerepét Oroszország és Kína geopolitikai céljainak előmozdításában a térségben. Ezzel összefüggésben rámutat a Kínától való függőség kockázatára, amelyet az egyenlőtlen feltételeket tartalmazó hitelszerződések növelnek.
A jelentés szerint Észak-Macedónia továbbra is rosszindulatú külföldi befolyásolási műveletek célpontja, amelyek célja az ország társadalmi szövetének megbontása, valamint az EU-ellenes közhangulat eszközként történő felhasználása.
Ez a befolyás különösen a szerb nyelvű bulvársajtón és médiumokon keresztül jelenik meg, amelyek a Kreml narratíváját terjesztik a régióban, és jelentős hatást gyakorolnak a közvéleményre.
Ugyanakkor Kína is törekszik befolyásának kiterjesztésére Észak-Macedóniában, amit információs kontroll, beruházási diplomácia, valamint kényszerítő záradékokat tartalmazó infrastrukturális hitelmegállapodások révén igyekszik elérni. Külön is említik, hogy a kínai diplomáciai szervezetek fizetett tartalmakat és véleménycikkeket finanszíroznak a macedón médiában megfelelő megjelölés nélkül.
A dokumentum aggodalmát fejezi ki az úgynevezett „szerb világ” projekt miatt is, megállapítva, hogy Észak-Macedónia kormányának egyes tagjai nyíltan támogatták és népszerűsítették ezt a koncepciót. Végezetül az Európai Parlament felszólított a volt jugoszláv titkosszolgálatok (UDBA és KOS) archívumainak megnyitására, amelyeket Szerbiában és Észak-Macedóniában őriznek. A cél, hogy a térség országai átlátható módon nézzenek szembe a totalitárius múlttal, erősítve ezzel a demokráciát, az elszámoltathatóságot és az intézményi ellenállóképességet a Nyugat-Balkánon.
Fotó: Európai Parlament/X
