A kormányzatból való távozása után Elon Musk gyorsan nekiment Donald Trumpnak, akinek a megválasztását negyed milliárd dollárral támogatta, viszont az elnök belengetett bosszújától gyorsan meg is szelídült és elnézést kért. A héten azonban konkrétan is bejelentette egy új párt megalapítását, úgyhogy a két nagyhatalmű „gyerekember” megint hajbakapott. Volt már olyan milliárdos, aki ilyesmivel próbálkozott (pl. Ross Perot a Clinton-korszakban), de az amerikai politikai rendszer nem sok jóval kecsegtet a harmadik pártok számára. Az amerikai sajtó ezzel a témával többet foglalkozik, mint Friedrich Merz német kancellár washingtoni látogatásával vagy akár Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök telefonbeszélgetésével. A BRICS csoport brazíliai csúcstalálkozója pedig csak annyiban volt érdekes, hogy a két legfontosabb alapító (Kína és Oroszország) vezetői részt sem vettek rajta. – Átlapoztuk a világsajtót Stockholmtól Milánóig és New Yorktól Tokióig.
Musk kontra Trump, második forduló
Jön a harmadik párt, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív-liberális napilap Musk tervéről:
„Vajon ez csak egy újabb eszkaláció az amerikai elnök és korábbi »első haverja« közötti viszályban? Vagy Elon Musk bejelentése megváltoztathatja az Egyesült Államok politikai rendszerét? »Ma megalakul az Amerika Párt, hogy visszaadja nektek a szabadságotokat« – jelentette be a techmilliárdos és korábbi elnöki tanácsadó szombaton az X-en. »Amikor arról van szó, hogy pazarlással és korrupcióval csődbe vigyük az országunkat, egypártrendszerben élünk, nem demokráciában.« Musk egy nappal korábban, az amerikai függetlenség napján online felmérést indított a témában és a résztvevők kétharmada támogatta a harmadik párt ötletét. [Persze a résztvevők többsége eleve Musk követőiből állt össze – szerk. megj.]
Musk összeveszett Donald Trumppal a » gyönyörű nagy törvény« miatt. A jelentős adó- és kiadási törvény, amelyet Trump ünnepélyesen írt alá a Függetlenség Napján, megemeli az adósságplafont. Musk, aki nemrég azt kérdezte, mi értelme van egy plafonnak, ha azt folyamatosan emelik, a közelmúltban többször is azzal fenyegetőzött, hogy új pártot alapít. A közvélemény-kutatása nem reprezentatív. De sok amerikai, aki politikailag hajléktalannak érzi magát, miután a MAGA [Make America Great Again, azaz Tedd újra naggyá Amerikát] a republikánusok felemelkedését és a demokraták balra tolódását eredményezte, valójában egy centrista pártot akar. És amikor a világ leggazdagabb embere, aki 2024-ben Trump és republikánusai legnagyobb egyéni adományozója volt, bejelent egy ilyen vállalást, azt komolyan kell venni.
De könnyebb ezt mondani, mint megtenni. Bár időnként voltak már független jelöltek az elnökválasztásokon, akik szintén árthattak a két nagy párt jelöltjeinek: 1992-ben pl. Ross Perot, a Reformpárt jelöltjének sikere még a hivatalban lévő George H. W. Bush vereségéhez is vezetett. 2016-ban pedig Jill Stein, a Zöld Párt jelöltje feltehetően döntő szavazatokat vett el Hillary Clintontól közép-nyugaton [Floridában pedig Ralph Nader egyértelműen az ifjabb Bush-t juttatta győzelemhez, ami eldöntötte a 2000. évi elnökválasztást – szerk. megj.]. A Szenátusban is voltak független szenátorok, akik később egy politikai csoporthoz csatlakoztak. Egy új, országos párt megalapítása azonban összetett vállalkozás Amerika szövetségi rendszerében. Ez azt jelenti, hogy ötven különböző szabályozás vonatkozik a pártalakításokra és a jelöltek felállítására, amelyekről aligha tud valaki. Az egyszerű többségi szavazási rendszer, ami a kétpártrendszert támogatja, megnehezíti új csoportok felemelkedését. Musk tisztában van ezzel, ezért azt javasolja, hogy első lépésként két vagy három szenátusi helyre és nyolc-tíz kongresszusi körzetre koncentráljanak. Mivel például a Trump-féle mega-törvényhozásról szóló szavazáson a kongresszusi mindkét házában szűk többség alakult ki, így egy harmadik párt képviselői a jövőben a »nép valódi akaratát« szolgálhatnák. Musk ezért biztosítani akarja, hogy sem a republikánusoknak, sem a demokratáknak ne legyen többsége a két ház egyikében se, hogy ezzel megakadályozza a vitatott törvényhozást. Jelöltjeit ezért billegő államokban, vagy billegő körzetekben indítaná, feltehetően már a 2026-os kongresszusi választásokon.
Trump komolyan veszi ezt a kihívást. Azzal fenyegetőzik, hogy Musk ellen indítja a DOGE-ot, [Deparment of Government Efficiency] a kormányzati kiadásokat csökkentő ügynökséget, amelyet a közelmúltig Musk vezetett, mivel vállalatai szintén kormányzati szerződésekre támaszkodnak. Ez azonban nem az egyetlen irónia ebben az ügyben: amikor Trumpot rövid időre kiközösítették a pártjából a Kapitólium 2021. január 6-i ostroma után, azzal fenyegetőzött, hogy saját pártot alapít és elpusztítja a Republikánus Pártot.”
Az aarhusi Jyllands-Posten című liberális-konzervatív napilap ezt így magyarázza:
„A konfliktus korunk nyílt színpadán, a közösségi médiában eszkalálódott – és ez drámai párbaj a hatalomért, a pénzért és a lojalitásért, ami akár filmtéma is lehetne. Most a MAGA tábor támogatóinak kell dönteniük: ki marad Trump és ki Musk mellett? És vajon ez az erőszakos konfrontáció ahhoz vezet-e, hogy az amerikaiak visszatérnek a fékek és ellensúlyok rendszeréhez? A válasz lehangoló, mert egyértelműen Nem. […] Ráadásul Trump mellett Vance alelnök áll, aki […] nem kevésbé veszélyes a demokráciára és a világrendre nézve. A diplomácia és a nemzetközi megállapodások olyan vitáknak adnak utat, ahol az győz, aki a leghangosabban kiabál a közösségi médiában.”
A stockholmi Dagens Nyheter című független liberális napilap felteszi a kérdést, hogy:
„… ki választhatja szét a két veszekedőt? Ha csak Trumpról és Muskról lenne szó, talán csupán szórakoztatónak találnánk. Végül is ez a világ legkiszámíthatóbbá való válása: két szociopatáról van szó, akik csak azért találtak egymásra, mert felismerték önmagukat egymásban, akik elkezdtek egy »brománc« kapcsolatot [szoros, de nem szexuális kapcsolat két férfi között], de soha nem érzik úgy, hogy bárkivel is megosztanák a színpadot. Végül ebből a kapcsolatból összecsapás lett, talán azért, mert Musknak nem tetszik Trump vám- és adópolitikája. De valójában a konfliktus a két fél személyiségében gyökerezik, és az USA, és így a világ is megszenvedi a járulékos károkat.”
„Nevetséges” – Donald Trump reagált arra, hogy Elon Musk pártot alapít, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„»Szerintem nevetséges harmadik pártot alapítani« – így reagált a BBC beszámolója szerint Elon Musk pártalapítási szándékára Donald Trump az újságíróknak, mielőtt felszállt az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetére.
Az elnök hozzátette: »Mindig is kétpártrendszer volt, szerintem egy harmadik párt létrehozása csak tovább növeli a zűrzavart.« Donald Trump vasárnap a saját közösségi oldalán, a Truth Socialon [„Igazság közösségi média”] is közzétett egy bejegyzést, ebben azt írta: »Szomorúan nézem, ahogy Elon Musk az elmúlt öt hétben teljesen elszabadult.« Az elnök továbbá bírálta, hogy a világ leggazdagabb embere, a Tesla tulajdonosa rövid időn belül »mindenkit arra kényszerített volna«, hogy elektromos autót vásároljon.
Az ügy előzménye, hogy miután az amerikai elnök múlt pénteken aláírta az adócsökkentésről és kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvénycsomagot, amely Elon Musk szerint tönkretenné az Egyesült Államokat, a világ leggazdagabb embere helyi idő szerint szombaton bejelentette: új politikai pártot alapít. Ezt a Tesla és a SpaceX vezére a tulajdonában álló X közösségi oldalon szavaztatta meg követőivel, pártjának pedig az Amerika Párt nevet adta.
Mindez azért is fontos fejlemény, mert Elon Musk a 2024-es amerikai elnökválasztás idején összesen 277 millió dollárral támogatta Donald Trump és más republikánus politikusok kampányát, Donald Trump második ciklusának kezdetétől vezette a szövetségi kiadások lefaragását célzó kormányzati hatékonysági hivatalt (DOGE). Az utóbbi időben azonban látványosan, nagy nyilvánosság előtt zajlik a korábbi szövetségesek szakítása.”
Merz Washingtonban
A moszkvai Kommerszánt című napilap, amelynek tulajdonosa egy Kremlhez közel álló oligarcha, a következőképpen elemzi a német kancellár Fehér Házi látogatását:
„Merz nehéz próbatétel előtt állt: első tárgyalásait Donald Trump amerikai elnökkel kellett lefolytatnia, miközben el kellett kerülnie egy olyan vitát, mint amilyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fehér házi tartózkodása alatt történt. A német kormányfő remekül oldotta meg ezt a feladatot: a két vezető bókokat és köszönetet mondott egymásnak, és biztosította egymást arról, hogy hajlandóak megerősíteni a Berlin és Washington közötti kapcsolatokat. Azonban úgy látszik, hogy Friedrich Merznek nem sikerült meggyőznie az amerikai elnököt arról, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon Oroszországra és nagyobb támogatást nyújtson Ukrajnának. Merz minimális célja az volt, hogy megerősítse Európa álláspontját az ukrajnai kérdésben, és ne veszítse el a kapcsolatot az Egyesült Államokkal ezen a téren.”
A prágai Právo című közép-baloldali, szociál-demokrata napilap sikeresnek tartja Merz washingtoni látogatását, annak ellenére, hogy Németország és az Egyesült Államok:
„… semmilyen fontos kérdésben – vámok, kereskedelmi kapcsolatok vagy az ukrajnai háború – nem ért el előrelépést, és a tárgyalások hivatalos eredményei sem hoztak semmi érdekeset, pláne nem áttörést. Mindazonáltal a kancellár átment a tűzkeresztségen Trumpnál. Külpolitikai vezetőként tűnik fel és most már tudja, hogy egész Európáért kell dolgoznia és még láthatóbbá kell válnia a színpadon.”
Trump és Hszi Csing-pin telefonbeszélgetése
A tokiói Asahi Shimbun című liberális, közép-baloldali napilap erről szóló cikke megjegyzi:
„Ezt a telefonbeszélgetést kölcsönös vámemelésekkel járó csapások előzték meg. A két nagyhatalom közötti kapcsolatok most még feszültebbek, mint Trump első ciklusa alatt voltak. Az amerikai elnök most azt mondta, hogy nagyon jó beszélgetése volt Hszivel, és hangsúlyozta a Kínával való kapcsolatok javulását. A problémák azonban messze nem oldódtak meg. Az Egyesült Államok számára Kína továbbra is a legnagyobb kereskedelmi többlettel rendelkező ország, amit Trump problémásnak talál. Peking pedig valószínűleg továbbra is gyanakvó marad Washingtonnal szemben.”
A pekingi Huanqiu Shibao című kínai állami napilap így foglalta össze a beszélgetést:
„Ez a közvetlen kapcsolat a vámvita óta irányváltást jelezhet és pozitív üzenetet küldhet a világnak. Hszi elnök úgy véli, hogy a két államfőnek kötelessége, és képesek is javítani a kétoldalú kapcsolatokat. Ehhez azonban Washingtonnak abba kell hagynia Peking ellenségként való kezelését, ha az Egyesült Államok továbbra is gazdasági hasznot akar húzni Kínából. Ahogy Trump elnök a telefonbeszélgetésben hangsúlyozta, a két ország számos területen szorosabban együttműködhet. Reméljük, hogy ez a kijelentés nem csak üres szó marad, hanem tettek is követik.”
BRICS-csúcs Brazíliában
A bécsi Der Standard című bal-liberális napilap így számolt be a BRICS-ről:
„A BRICS-államok [a betűszó a négy alapító ország és Dél-Afrika angol nevének kezdőbetűiből áll össze: Brasil, Russia, India, China, South Africa] szálkák Donald Trump amerikai elnök szemében. A szövetség Amerika-ellenes álláspontját támogató államok elleni újabb vámfenyegetése nem hagy efelől kétséget. Trump nyitva hagyja, hogy pontosan hogyan fenyegeti az amerikai érdekeket a szövetség. Azzal, hogy olyan tagokkal bővült, mint Irán, Szaúd-Arábia és Egyiptom, a BRICS-államok heterogénebbé váltak, de egyesíti őket az amerikai dollár globális dominanciájával való elégedetlenségük. Az ellensúly kiépítésére irányuló vágyuk nem új keletű. A gazdasági indítékok mellett geopolitikai indítékok is vannak, mint például a szankcionált tagok, Oroszország és Irán esetében. Az Egyesült Államok már Trump előtt is allergiásan reagált a dollár dominanciájának megingatására tett kísérletekre. Ellenfelei azonban nem jártak sikerrel: sem az eurózóna nem komoly versenytársa a dollárnak, sem egy leendő BRICS-valuta, amely nagyon zsenge palánta lesz. Trumpnak meg kellene fontolnia, hogy a dollár miért veszítette értékének tizedét az év eleje óta.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című gazdasági és pénzügyi napilap véleménye:
„Putyin orosz elnök mellett, aki Lavrov külügyminisztert küldte Rio de Janeiróba, Hszi Csin-ping kínai elnök is úgy döntött, hogy mint 2013-as, hivatalba lépése óta egyszer sem, most sem vesz részt a BRICS-csúcstalálkozón – valószínűleg a helyszíni belpolitikai helyzet miatt. Ez jó alkalom volt az idei házigazda, Lula brazil elnök és a következő házigazda, Modi indiai miniszterelnök számára, hogy kiterjesszék befolyásukat. Az Ukrajna elleni inváziós háború óta Oroszország és Kína egyre inkább arra törekszik, hogy a BRICS-et »Nyugat-ellenes szövetségként« használja ki saját érdekeire. De Brazília és India, a globális Dél önjelölt vezetői, másképp pozícionálják magukat. Lula hangsúlyozta, hogy a BRICS nem akar senkit sem fenyegetni. Modi pedig megígérte, hogy következő házigazdaként újra fogja definiálni a BRICS szerepét. Mindketten irányváltást akarnak elérni. Egyik céljuk, hogy nagyobb támogatást szerezzenek a globális Dél országaitól.”
Los Angelesben kritikus a helyzet
Kalifornia legnagyobb városában továbbra is tengerészgyalogosok és nemzetigárdisták állomásoznak, sőt a héten lovasrendőrök rohantak meg egy hatalmas parkot, halálra rémítve az ott játszadozó gyermekeket. A barcelonai La Vanguardia című liberális-konzervatív napilap egy hollywoodi produkciókban ábrázolt borzalmakra emlékeztet:
„A Kapitólium 2021. januári ostroma után kézenfekvő az összehasonlítás az amerikai irodalom és filmipar által elénk tárt disztópiákkal. Alex Garland Polgárháború című filmje valószínűleg még friss az emlékezetünkben, mivel mindössze egy éve mutatták be. A film a kormánypártiak és a Fehér Ház átvételére törekvő szeparatisták közötti háborút ábrázolja” – írja a lap, majd hozzáteszi: „Remélhetőleg az ész győzedelmeskedik majd, és Trump nem fog ürügyeket keresni arra, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel, és újabb ciklust biztosítson magának.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
