Szigorúbb büntetések a biztonsági öv be nem csatolásáért a hátsó ülésen, az alkoholos indításgátló esetleges bevezetése, a szabálysértők jövedelméhez igazított pénzbírságok és szigorúbb büntetések azok számára, akik többször is elkövetnek súlyos szabálysértést… többek között ezek azok a javaslatok, amelyek bekerülhetnek az új közlekedésbiztonsági törvénybe, feltéve, hogy a törvénytervezet egyszer elkészül…
Annak ellenére, hogy eredetileg azt ígérték, hogy a törvénytervezet júniusra készen lesz, az még mindig kidolgozás alatt áll, és Milan Ilić, a Közlekedésbiztonsági Ügynökség tanácsadója szerint az év végéig várható a befejezése.
Bár kétségek merültek fel egyes rendelkezések kivitelezhetőségével kapcsolatban, a közlekedésbiztonsági szakértők az Insajder számára azt nyilatkozták, hogy az új törvény célja egyértelmű – életeket megmenteni és csökkenteni a közlekedési balesetek halálos áldozatainak számát.
A Belügyminisztérium április végén közölte, hogy Szerbiában az elmúlt évben 514 személy vesztette életét közlekedési balesetben, közülük tizenhatan gyermekek voltak, és az áldozatok majdnem fele gyalogos, kerékpáros vagy motoros volt – ők a közlekedés legsebezhetőbb résztvevői.
Milan Ilić, a Közlekedésbiztonsági Ügynökség igazgatójának tanácsadója az Insajdernek elmondta, hogy a közlekedési balesetek leggyakoribb okai a közlekedési manőverek helytelen kivitelezése és a közlekedési helyzet hibás felmérése. Hozzátette, hogy a sebesség domináns tényező, míg az alkoholos befolyásoltság az esetek tizenegy százalékában van jelen, amikor személyi sérülés történik.
„Az új közlekedésbiztonsági törvény célja, hogy számos technikai kérdést rendezzen, és hogy összhangba kerüljön az Európai Unió előírásaival a Szerbia EU-hoz való csatlakozási folyamatában. Ami a balesetek számának csökkentését illeti, az egyik fontos érv a biztonsági öv használata, ugyanis az első ülésen az emberek mintegy 80 százaléka beköti magát, míg a hátsó ülésen tíz emberből nyolc ezt nem teszi meg, vagyis 80 százalékban vannak azok, akik nem kötik be magukat. Azok közül a személyek közül, akik az elmúlt időszakban a hátsó ülésen szenvedtek halálos balesetet, egyikük sem használta a biztonsági övet” – mondta Ilić az Insajdernek.
Ez az egyik kulcsfontosságú oka annak, hogy szigorítani kell a büntetéseket a biztonsági öv be nem csatolása esetén, valamint annak, hogy bevezetésre kerüljön a gépjárművezető felelőssége akkor is, ha az utasai nem voltak bekötve – magyarázta. Ilić kiemelte továbbá, hogy az egyik fontosabb javaslat a szülők bevonására irányul a fiatal vezetők oktatásába. Mint mondta, a balesetekben részt vevő fiatalok nagy százaléka éppen a „közlekedési manőverek végrehajtásában” hibázik, így az autósiskolákra vonatkozó rendelkezéseket további szabályozással kell ellátni.
A közvélemény figyelmét felkeltette a javaslat, miszerint bizonyos közlekedési szabálysértések esetén a járművet véglegesen elvehetik. Damir Okanović, a Közlekedésbiztonsági Bizottság tagja kifejtette, hogy ez a rendelkezés már 2006 óta létezik, amikor az utasszállításról szóló törvény előírta, hogy illegális taxizás esetén véglegesen el kell kobozni a járművet, függetlenül attól, hogy az elkövető a jármű tulajdonosa-e vagy sem.
Lopott autóval menekült, defektet kapott, két kislányt is elütött
„Szerbia Alkotmánybírósága 2012-ben olyan eljárásban, amely e rendelkezés törvényességét és alkotmányosságát kérdőjelezte meg, azt az álláspontot foglalta el, hogy a jármű végleges elkobzása szabálysértési eljárásban összhangban van az Alkotmánnyal és Szerbia eljárásjogi törvényeivel. Tehát ez egy olyan intézkedés, amely nem alkotmányellenes, és sajnos szükséges, mivel a meglévő szankciók nem hatnak egy bizonyos számú többszörös visszaesőre, akik veszélyeztetik a közlekedésbiztonságot. A végső döntést arról, hogy mely szabálysértések esetén és milyen feltételek mellett kerüljön sor a jármű végleges elkobzására, a képviselők fogják meghozni, de biztosan a közlekedésbiztonság elleni legsúlyosabb szabálysértések ismétlődéséről lesz szó, mint például az erőszakos vezetés” – magyarázta Okanović.
Milan Ilić, az ABS igazgatójának tanácsadója elmondta, hogy a törvény korábbi verziójában szerepelt az a rendelkezés, hogy a járművet ideiglenesen elkobozzák az eljárás befejezéséig. Hozzátette azonban, hogy mivel ezekben az esetekben az eljárások többnyire gyorsított eljárásban zajlanak, a járművek többségét viszonylag gyorsan visszaszolgáltatják.
„Vannak olyan esetek, amikor ugyanazt a járművet többször is elkobozták és visszaadták. Eddig csak kevés járművet koboztak el véglegesen. Az új törvénymódosításokban a hangsúly azon van, hogy pontosan meghatározzák, milyen esetekben van a bírónak kötelessége a jármű végleges elkobzására. Tehát ez egy meglévő rendelkezés kiegészítéséről és pontosabb megfogalmazásáról szól, amely egyébként az előző törvénymódosítások során jött létre” – részletezte Ilić.
Próbajogostívány – tapogatózás a sötétben, nincsenek kutatások
Egy másik javaslat főként azokra a fiatalokra vonatkozik, akik próbavezetői engedéllyel rendelkeznek, és Ilić megerősítette, hogy számos javaslat érkezett állampolgároktól és intézményektől azzal kapcsolatban, hogy ezeket az engedélyeket nem fogadják el külföldön.
„A technikai megoldás, amit mérlegelünk, az, hogy a fiatal sofőrök számára szabványos jogosítványt állítsanak ki, de egy megfelelő kóddal ellátva. Ez a kód magán a jogosítványon látható lesz, és jelezni fogja, hogy az illető fiatal sofőr státuszban van. Ez a jogosítvány úgy fog kinézni, mint bármely másik, elfogadják és elismerik majd más országokban is, ami lehetővé teszi, hogy a fiatal sofőrök külföldön is gond nélkül vezethessenek, az adott ország szabályai szerint” – magyarázta Ilić.
Elmondása szerint ez kizárólag a vezetői engedély formanyomtatványának technikai módosítása, hogy az dokumentum megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, miközben „a fiatal sofőrökre vonatkozó korlátozások lényegében változatlanok maradnak”.
Damir Okanović szerint a jelenlegi megoldás a próbavezetői engedéllyel kapcsolatban sem nem jó, sem nem rossz, mivel – mint mondja – eddig nem készült egyetlen komoly hatásvizsgálat sem a jelenlegi intézkedések hatékonyságáról, amelyek a próbavezetők jogait korlátozzák.
„Nem tudjuk, hogy jó-e az a megoldás, miszerint ők nem vezethetnek járművet 23 óra és reggel 6 óra között. Azt sem tudjuk, nem lenne-e jobb, ha ez a tilalom 22 órától vagy éjféltől lenne érvényes. Találgathatunk, de hiteles kutatások ezzel kapcsolatban egyszerűen nincsenek. Ami magát a próbavezetői engedély formáját illeti, úgy vélem, jó megoldás lenne kivezetni őket, és helyettük a szokásos műanyag kártyás jogosítványban egy megfelelő kóddal jelezni, hogy a sofőr próbavezetői státuszban van” – véli Okanović.
Alkoholos indításgátló
Kitért a javaslatra is, hogy vezessék be az alkoholos indításgátlót, olyan eszközt, amely meggátolja a jármű elindítását, ha alkoholt érzékel az utastérben. Azt mondta, tudomása szerint nem készült semmilyen alapos elemzés az alkoholos indításgátlók hatásáról a közlekedési balesetek számára Szerbiában, így nem tudja megmondani, mennyire hatékonyak ezek.
„Azokban az országokban, ahol az alkoholos indításgátlókat bevezették, észleltek pozitív és negatív hatásokat is. Engem személy szerint nem zavar semmi, ami bármilyen módon elrettenti a sofőröket attól, hogy ittasan üljenek a volán mögé, de kérdéses, hogy az ilyen eszközök mennyire lesznek hatékonyak a gyakorlatban, ha bevezetik őket” – tette hozzá.
Több polgár javasolta, hogy a pénzbírságok mértékét a szabálysértő jövedelméhez kellene igazítani – nyilatkozta Milan Ilić, hozzátéve, hogy ezt a lehetőséget az intézmények eddig hivatalosan nem vizsgálták, de az ötlet érdekesnek és további vizsgálatra érdemesnek minősült.
„A polgárok úgy vélik, hogy egyes sofőrök újra és újra elkövetik ugyanazokat a szabálysértéseket, mert a fix összegű büntetés nem jelent számukra komoly anyagi terhet, különösen, ha átlagon felüli jövedelmük van. Véleményük szerint a jövedelemhez igazított bírságok nagyobb elrettentő hatást gyakorolhatnának” – magyarázta Ilić.
Damir Okanović azonban azt mondja, hogy Szerbiában nem alkalmazható a jövedelemhez igazított büntetési rendszer, mert – mint mondja – az utakon találkozhatunk olyan emberekkel, akik 100.000 eurónál is drágább autót vezetnek, miközben a hivatalos jövedelmük csupán 50.000 dinár.
A polgári javaslatokról szólva Milan Ilić kiemelte, hogy az emberek szigorúbb büntetéseket követelnek azok számára, akik ismételten elkövetnek súlyos közlekedési szabálysértéseket, de ugyanakkor hangsúlyozzák a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének és a közlekedési jelzések javításának fontosságát is.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
