Csaknem kétszer annyit fizetünk az áramért, mint 2012-ben, a Villanyszolgáltató (Elektrodistribucija Srbije – EDS) adóssága pedig hatszorosára nőtt 2023-hoz képest – miért hanyatlik egyre jobban az EDS?, teszi fel a kérdést Vreme.
Több energetikai szakértőt is megkérdeztek mennyivel drágult az áram 2012 óta? Ám ezt még az ördög sem tudná pontosan kiszámítani – a válasz ugyanis bonyolult a számtalan tarifa, a módszertanok változása, az energetikai szektor átalakításának szándéka, valamint a ténylegesen fizetett ár és a hivatalos ár közötti különbségek miatt. Röviden: a lakossági áramértékesítés teljesen átláthatatlan, állapítja meg cikkében a Vreme.
Az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) szerint 2011-ben 4,65 eurócentet, 2012-ben pedig 5,5 eurócentet fizettünk kilowattóránként. Az idei októberre tervezett 7 százalékos áremelés után az ár elérheti a 12 eurócentet/kWh.
Még ha kétszeresére is nőtt az ár, az áram Szerbiában továbbra is szociális kategóriának számít, és minden kormány panaszkodik, hogy nem tud többet emelni, miközben azzal védekezik, hogy Szerbiában még így is az egyik legalacsonyabb az ár Európában.
A legújabb áremeléseket is a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való együttműködéshez kötik, amelynek célja, hogy rendet tegyen az ország pénzügyeiben.
Az EDS rossz működésének árát fizetjük meg
A Pénzügyminisztérium próbálja rendbe tenni a számokat, de az a gond, hogy a duplájára emelt ár sem garantálja a Villanyszolgáltató (EDS) normális működését – annak ellenére, hogy állami vállalatként ez lenne a feladata.
Az IMF által június végén közzétett dokumentumban – amelyet Đuro Macut kormányfő, Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank, és Siniša Mali pénzügyminiszter írt alá – egyértelműen kijelentik, hogy az áram ára az EDS rossz működése miatt emelkedik.
„Azt tervezzük, hogy 2025. október 1-jétől legalább 7 százalékkal növeljük a szabályozott (háztartási) áramtarifát” – áll a dokumentumban, amely szerint az áremelés célja:
„a Villanyszolgáltató pénzügyi helyzetének javítása és az energetikai infrastruktúrába való beruházás szükségessége”.
Milliárdos veszteség – a fizetések meg nőnek
Az EDS 2023-at 6,9 milliárd dinár (csaknem 60 millió euró) veszteséggel zárta, ami hatszoros összeg a 2022-es 10 millió euróhoz képest. Ez nem akadályozta meg a céget abban, hogy 2024-ben mintegy egymilliárd dinárral növelje a béreket, pedig több mint 200 alkalmazottal csökkent a dolgozók száma.
Az EDS nem csak egy rossz évet tudhat maga mögött – az APR honlapján elérhető pénzügyi jelentés szerint 2023-ban is nagyon gyengén teljesítettek.
Ami megmentette őket a nagyobb veszteségtől, az az volt, hogy az állam 12,9 milliárd dinár (kb. 110 millió euró) értékben írt le kamatmentes rövid lejáratú kölcsönöket – ezt bevételként könyvelték el.
Nem világos, miért dicsekedett Siniša Mali 2023 végén azzal, hogy a következő évben nem lesz áremelés, ha már akkor tudták, milyen rosszul áll az EDS, és hogy hatalmas összegeket kellett beletölteni.
Kérdés, hogy 2025-ben hogyan zárja majd az évet a cég, ha tudjuk, hogy idén meghiúsult a kulcsfontosságú közbeszerzés a villanyórák leolvasására, így a hónap 10–15 napján saját dolgozóikat – ügyintézőket, nyugdíj előtt állókat – kell kiküldeni mérőórát olvasni. Ezalatt a saját munkájuk gyakorlatilag áll.
Meddig fizetünk még?
Az EDS története fontos, ha meg akarjuk érteni a szerbiai energetikai rendszer működési problémáit. Az IMF évről évre követeli az árak emelését, hogy az állami vállalatok piaci körülmények között működjenek. Az új dokumentumban az IMF ismét említi a Szerbiai Villanygazdaság átalakítási tervét, amelyet 2025 végéig kell elfogadni, valamint az esetleges részvénytársasággá alakítás is még várat magára.
Az energetikai tanácsadó Željko Marković a Vremenek elmondta: az IMF nem határozza meg az áram árát, csak figyelmeztet, ha a számok nincsenek rendben.
„Az IMF-nek nem probléma az alacsony ár, viszont ha egy állami cég rosszul gazdálkodik, az már gond. Az EDS tavaly veszteséggel zárt, így nyilvánvalóvá vált, hogy a bevételeik nem fedezik a kiadásaikat. Szerbia elfogadott egy új árszámítási módszert, amely szerint bizonyos piaci logikát alkalmazni kell” – mondta Marković.
Politikai befolyás és kétoldalú szerződések
Az állami vállalatoknak szinte lehetetlen egyszerre emelni az árakat és közben rendet tenni a működésükben – hogy a pénz valóban a reformokra menjen, ne valakik zsebébe, vagy korrupcióra.
Az energetikai szakértő Miodrag Kapor szerint Szerbiának fordítva kellene csinálnia: előbb kellene árat emelni, és csak aztán rendet tenni a vállalatoknál – az EDS-nek ugyanis több mint 8.000 alkalmazottja van.
„Az államilag támogatott áramárak hosszú távon költségvetésileg fenntarthatatlanok” – mondja Kapor a Vremenek. „Minél előbb lesz piaci ár, annál könnyebb lesz az energetikai átmenet a polgárok számára. Bármely termék vagy szolgáltatás árának emelése népszerűtlen döntés, különösen, ha olyan elengedhetetlen javakról van szó, mint az áram.”
Kapor szerint még az ipari fogyasztók számára meghatározott ár sem piaci, mert nem versenyalapon alakul ki.
„A cégeknek kínált árakat politikai befolyás és gyakran kétoldalú szerződések alapján állapítják meg, amelyek nem tükrözik a piac logikáját. Például a jelenlegi, nyilvánosan piacinak nevezett ipari ár kb. 57 százalékkal alacsonyabb, mint a valós piaci ár” – teszi hozzá.
Miközben a politikai befolyás és kapcsolatok alakítják az állítólagos „szabad” árakat, jogos a kérdés: vajon hová megy az októberi 7 százalékos áremelésből származó bevétel?
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
