A magas hőmérséklet miatt június közepe óta a napi áramfogyasztás elérte a téli szintet.
Szerbiában ezekben a napokban hétköznaponként 92 és 97 millió kilowattóra fogy, ami 25 millióval több, mint negyed évszázaddal ezelőtt, amikor a hűtési igény jóval kisebb volt. Hétvégén a napi fogyasztás 85 millió kilowattóra körül mozog, írja nagy összefoglaló cikkében a 021.rs.
Ez a mennyiség még mindig szinte teljes egészében előállítható az országon belül, a behozatal ritkán haladja meg az 5 millió kilowattórát. Másrészt a megnövekedett kereslet miatt a bevételnek – és ezáltal a nyereségnek – jelentősen növekednie kellene, különösen, mivel immár harmadik éve számottevően megemelkedik a nyári fogyasztás.
Ám a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) pénzügyi jelentéseiből az derül ki, hogy a vállalat éves nyeresége alig nőtt.
Összehasonlítva a 2020-as évet – az utolsót a nagyobb üzemzavar előtt – látható, hogy akkor 34,2 milliárd kilowattóra áramot termeltek, szemben a tavalyi 31,8 milliárddal.
Más szóval: a 2021 végén történt obrenováci üzemzavar óta az EPS nem érte el a korábbi termelési szintet. Ennek oka, hogy a balesetet követően felhagytak a rossz minőségű szén használatával, és elhagyták az elhasználódott lelőhelyeket is.
Így tavaly csak 31,8 millió tonna szenet termeltek ki, szemben a négy évvel korábbi 39,2 millió tonnával.
Természetesen a hazai szén hiánya importot kényszerített ki – évente 4–5 millió tonnát vásárolnak külföldről. Bár ez jobb minőségű, sokkal drágább is, ráadásul jelentős szállítási költséggel jár.
A helyzet csak akkor javulhat, ha megkezdődik a Radljevo bányából való kitermelés – amiről már húsz éve beszélnek, de a kezdést nemrég negyedszerre is elhalasztották. Most a jövő év végére ígérik a nyitást. Addig az EPS nyereségét terheli az importszén költsége.
Az áram ára négyszer is emelkedett
Az elmúlt öt évben négyszer emelkedett az áram ára, mind a lakosság, mind a gazdaság számára. Bár az árak még mindig alacsonyabbak, mint az EU-s országokban, logikus lenne elvárni, hogy az áremelkedés az EPS nyereségében is tükröződjön.
2020-ban az EPS bevétele 244 milliárd dinár volt, négy évvel később ez 443 milliárdra nőtt. Mindezt úgy, hogy 7 százalékkal kevesebb áramot adtak el, így nem nőttek a termelési volumenhez kapcsolódó költségek. Joggal feltételezhetnénk, hogy az árnövekedés profitként jelentkezik, amit komoly beruházásokra lehetne fordítani.
Eltűnt 1,75 milliárd euró
Két összevethető év eredményei szerint 2020-ban az EPS nyeresége 11 millió euró volt, négy évvel később csak 26 millió. Felmerül a kérdés: hová lett az a 202 milliárd dinár (1,75 milliárd euró) bevételkülönbség?
Egy részét szénimportra költötték, de a jelentősebb részt a hőerőművek technológiai és pénzügyi hatékonyságának romlása vitte el. Ezek az üzemek nagyon régiek, sok közülük több mint 60 éves, és 37 százalékkal több szenet égetnek el, mint a modern erőművek.
Szakértők azt javasolták, hogy építsenek új, korszerű, környezetbarát Kolubara erőművet, amellyel kiválthatók lennének az elavult egységek. A számítások szerint megérné pénzügyileg is, és megfelelne a „zöld politikának”.
Az állam azonban az EU nyomására elutasította a javaslatot, így működésben maradtak a súlyosan szennyező, elavult blokkok is.
A drágább áram ára a magánkézbe megy
Nem kis részét a megemelkedett áramárból származó pénznek a magánkézben lévő kis vízerőművek, szélerőművek, biogáz- és biomassza-erőművek, valamint napelemek tulajdonosai kapják. Az állam – anélkül, hogy erre kötelezte volna bármi – extra magas átvételi árat garantált nekik. Egyes években akár négyszer magasabbat, mint a piaci ár.
Zorana Mihajlović minisztersége alatt az állam teljesen elhanyagolta az EPS fejlesztését, miközben aranyáron támogatta a magánberuházásokat, így saját közvállalatától vette el a piacot.
A „kiegyenlítés” – újabb pénzkiáramlás
A harmadik módja az EPS nyeresége csökkentésének az úgynevezett kiegyenlítés. A napelemes és részben szélerőművi termelés csak akkor áll rendelkezésre, amikor az árampiac tele van, különösen nyáron. Például a napelemek nyáron termelésük felét 11 és 14 óra között adják le, viszont aligha termelnek 19:30 és 21:30 között, amikor a fogyasztás csúcsra jár.
Télen még rosszabb a helyzet – a napelemek termelése többszörösen csökken, ezért az EPS-nek kell pótolnia a kiesést saját forrásból, ami pénzbe kerül.
Szerbia azonban, mintha részeg milliomos lenne, aki pazarolja a pénzt, úgy döntött, hogy ezt a kiegyenlítő szolgáltatást ingyen nyújtja a magánerőműveknek. Más országok állami vállalatai pénzt keresnek ezen a szolgáltatáson, de az EPS ezzel is bevételtől esik el, és távolabb kerül a nagyobb volumenű megújuló fejlesztésektől.
A magánberuházók viszont nem tétlenkednek – egyre több kis erőművet építenek, és verseny nélkül folyamatosan veszik el az EPS piacát.
_______________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
