Szerbiában jelenleg 3 körzetben azonosították az afrikai sertéspestist: a mácsvai régióban Loznica községben és Crna Barában, a Dunamenti körzetben, valamint a nyugat-bácskai Gomboson – közölte Ljiljana Ivanjac, az állategészségügyi felügyelőség vezetője, aki arra kéri az állattenyésztőket, hogy ha gyanús tüneteket észlelnek, azonnal értesítsék az állatorvost. A betegség hatására vöröses, lilás elszíneződések jelennek meg a fertőzött állatokon. A tünetek között szerepel még a láz, az étvágytalanság, a gyengeség, vérzések a bőrön, a belső szerveken, valamit idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek.
A fertőzött területeken az állategészségügyi felügyelőség szakemberei végzik el a sertések elaltatását és szakszerű elszállítását. A mezőgazdasági minisztérium megtéríti azoknak a gazdáknak a kárát, akiknél az afrikai sertéspestis megjelenése miatt le kellett ölni az állományt.
A régióban a legtöbb fertőzést Horvátországban jegyzik.
Az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony.
Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.
Az ASP nagy gazdagsági kárt okozó fertőző betegség, mert a betegségtől addig mentes országokba/régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási/rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. Ugyanis a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtleníteni kell, a sertésforgalmazást és felvásárlást regionális vagy országos szinten korlátozzák, az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja nem engedélyezett.
Illusztráció: Pixabay
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
