A Demostat kutatása szerint attól függően, hogy melyik üzletláncban vásárolunk, 28 háztartási termék beszerzése 6 és 7 ezer dinár közötti összegbe kerülhet. Számításaik szerint a legolcsóbb kosár a DIS-ben volt, míg a legdrágább a Maxi áruházakban. Mirjana Stevanović, a Demostat munkatársa hangsúlyozza, hogy ez nem jelenti azt, hogy a legolcsóbb láncban minden termék olcsóbb lenne, mint a legdrágábbban.
Hozzátette: a szerbiai fogyasztók teljesen védtelenek, gyakorlatilag nincs olyan piacszabályozó szerv, amely meghatározná, mekkora árrések alkalmazhatók.
„Nap mint nap számolgatunk, nézünk, újraszámolunk, néha még meg is lepődünk, de a legfőbb tapasztalat az, hogy a kis háztartási bevásárlások is egyre több pénzbe kerülnek” – áll a jelentésben. A Demostat arra kereste a választ, mennyibe kerül egy kisebb háztartási bevásárlás, és arra az eredményre jutott, hogy a DIS-ben lehetett a legolcsóbban megúszni, ahol a kosár ára 6.045,16 dinár volt, míg a legdrágább a Maxi, ahol ugyanez 7.019,45 dinárba került.
Mirjana Stevanović az N1 televíziónak elmondta: ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztók az egyik üzletláncban minden terméket olcsóbban találnak meg.
„Ami érdekes, hogy a legolcsóbbnak számító üzletláncban nem minden termék olcsóbb, mint a legdrágábbban. Vannak termékcsoportok, amelyek valóban olcsóbbak, de más csoportok viszont drágábbak. Az ember elindul az olcsóbb termékek miatt, hogy kímélje a háztartási költségvetést, de végül a drágább árakkal szembesül” – mondta Stevanović.
Szerinte ahhoz, hogy a vásárló optimális áron vásároljon, több üzletet is fel kellene keresnie, ami azonban a gyakorlatban lehetetlen.
„Amit ki kell mondanunk, az az, hogy a fogyasztók teljesen, teljesen védtelenek, és gyakorlatilag nincs olyan piaci szabályozó szerv, amely meghatározná, hogy mekkora lehet az árrés. Egy dolog az, ha az árak a kereskedő valós költségei alapján alakulnak, de más, ha egyszerűen alkalmazkodik a piachoz, és megnézi, hogy mit tud eladni ezen az áron. Az állam viszont képes lenne beavatkozni, ahogy tette is például a gyógyszerek esetében, amikor korlátozta az árrést” – mondta az N1-nek.
Stevanović emlékeztetett: korábban voltak vádak kartellezésre, de azóta semmi nem történt.
A 2024 júniusi, 6,7 százalékos os élelmiszer-áremelést kommentálva – melynek során a gyümölcs drágult a legjobban, mintegy 30 százalékkal – elmondta: ennek oka az évről évre ismétlődő klímaváltozás, és nyilvánvalóan többé nem lehet ideális időjárásra számítani.
„A gond az, hogy közben nem történik semmi annak érdekében, hogy például a gazdák vízhez jussanak. Nem tesznek semmit azért, hogy elérhetőbbé váljanak azok a vetőmagfajták, amelyek bírják ezeket a szélsőséges időjárási körülményeket. Attól tartok, hogy az élelmiszer egyre drágább lesz, és egyre többet fogunk importálni” – zárta Stevanović.
__________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
