Mennyit keresnek valójában a külföldön dolgozó szerbek?
Sokkoló különbség van a külföldi és a helyi munkavállalók fizetése között nyugaton. A bérkülönbség oka azokban a strukturális akadályokban rejlik, amelyek korlátozzák a hozzáférést a jobban fizetett pozíciókhoz.
A bevándorlók Németországban és még nyolc másik fejlett nyugati országban átlagosan lényegesen kevesebbet keresnek, mint a belföldi lakosság – derül ki a Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutató Intézet (IAB) átfogó nemzetközi tanulmányából, amely a rangos Nature folyóiratban jelent meg, írja a Blic Biznis.
Németország mellett ugyanez az igazságtalanság jellemző a következő országokban is:
Kanada, Dánia, Franciaország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Államok.
Németországban az első generációs bevándorlók közel 20 százalékkal kevesebbet keresnek
A németországi bérkülönbség a helyi munkavállalók és a bevándorlók között eléri a 19,6 százalékot – de nem azért, mert ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnának. A fő ok a jobban fizetett állásokhoz és szektorokhoz való korlátozott hozzáférés.
Tehát nem csupán a bérdiszkrimináció a probléma, hanem azok a strukturális akadályok, amelyek elzárják a bevándorlók előtt az utat a sikeresebb és jobban fizető karrierekhez. A tanulmány szerint ez a különbségek háromnegyedének fő oka.
A második generáció sem jár sokkal jobban
A bevándorlók gyermekei sem tudnak teljesen kilépni az ördögi körből: a Németországban élő második generációs bevándorlók még mindig 7,7 százalékkal kevesebbet keresnek német kortársaiknál. Különösen érintettek azok, akik afrikai vagy közel-keleti származásúak, még akkor is, ha Németországban születtek és ott tanultak.
Nem a lustaság a probléma – a kulcs a nyelv, a diplomák és a kapcsolatok
Az integráció nem azt jelenti, hogy ugyanazért a munkáért ugyanannyi fizetést kapunk – figyelmeztet a tanulmány szerzője, Malte Reichelt. A cél az, hogy lebontsuk azokat az akadályokat, amelyek megakadályozzák a külföldieket abban, hogy jó állásokhoz jussanak.
Szerinte a legfontosabb eszközök a probléma megoldásához:
- a nyelvtanulás ösztönzése,
- a külföldi diplomák honosítása,
- szakmai kapcsolati hálók kiépítése,
- és a munkaerőpiacról szóló jobb tájékoztatás.
Hol rosszabb a helyzet – és hol jobb?
A legnagyobb bérszakadék az első generációs bevándorlók körében a következő országokban tapasztalható:
- Spanyolország (29,3%)
- Kanada (27,5%)
- Norvégia (20,3%)
Ezeket követi:
- Németország (19,6%)
- Franciaország (18%)
- Hollandia (15,4%)
Ezzel szemben kisebb a különbség:
- Egyesült Államokban (10,6%)
- Dániában (9,2%)
- Svédországban (7%)
A második generációnál az összes vizsgált országban átlagosan 5,7 százalék a különbség, míg Németország itt is átlag felett teljesít.
A legkisebb különbséget a második generáció esetében:
- Kanadában mérték (1,9%)
A legnagyobb különbség viszont: - Norvégiában van (8,7%).
_______________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
