Az újabbnál újabb trumpi vámjátékok és a közel-keleti helyzet továbbra is foglalkoztatja a világsajtót, akárcsak Trump legújabb fordulata az Ukrajnának szóló fegyverszállítás ügyében, valamint 50-napos ultimátum Oroszországnak, hogy ha nem indul a béke felé, akkor 100 százalékos vámokat vetnek ki a Kremlre és kereskedelmi partnereire (!). Végül lássuk az Európai Bizottság javaslatát, amely jelentősen megemelné az uniós költségvetést. A német Bundestagnak meg nem sikerült alkotmánybírókat választania. – Átlapoztuk a világsajtót Londontól Sanghajig és Amszterdamtól Varsóig.
Alkotmánybíró-választási kudarc
A fekete-vörös koalíció önmagát károsította ezzel, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök véleménye szerint a CDU/CSU-SPD koalíciós kormány károkat szenvedett a három alkotmánybíró pénteken elmaradt megválasztása miatt. Ez »a parlament tekintélyét« is érinti – tette hozzá a szövetségi elnök.
Steinmeier azonban »messze volt attól, hogy azt állítsa, hogy ez már most is károsítja a Szövetségi Alkotmánybíróságot«. Ez biztosan nem lenne így, ha a döntések a közeljövőben megszületnének. »Ha azonban nem ez a helyzet, akkor aggódnunk kell, mert itt nem egy jelentéktelen ügyről van szó, nem egy bizottsági döntésről, hanem egy alkotmányos testületről, amely egyben a legfelsőbb bíróságunk is, és ezért a hatáskörét és működését érintő kérdésről van szó.«
Friedrich Merz szövetségi kancellár (CDU) vasárnap este nyugodtabb volt. Az ARD nyári interjújában azt mondta, hogy »nem a demokrácia válságáról, nem is a kormány válságáról« van szó. Miután a CDU/CSU és az SPD kezdetben megállapodtak a három jelöltről, a CDU/CSU-n belüli ellenállás Frauke Brosius-Gersdorf bírónő megválasztásával szemben annyira megerősödött, hogy Jens Spahn (CDU) parlamenti frakcióvezető és Merz lefújták a választást. Az interjúban a kancellár azt mondta: »Nem lehet felülről utasításokat adni a képviselőknek.« És hozzátette, hogy az ilyen személyi kérdések lelkiismereti kérdések is. »Sok fenntartás volt, amelyeket alábecsültünk. Ez nem fog újra előfordulni.« Arra a kérdésre, hogy Spahn a megfelelő személy-e a parlamenti frakcióvezetői posztra, Merz így válaszolt: »Határozottan: igen!« Arra a kérdésre, hogy a Szövetség elfogadja-e az SPD javaslatát, és közvetlenül beszél-e Brosius-Gersdorffal, azt mondta, hogy ezt most higgadtan fogják megvitatni az SPD-vel.
Karin Prien (CDU) szövetségi oktatási miniszter az X-en nyilatkozott. Azt mondta, hogy »kemény és őszinte vitára számít a lényegről« Brosius-Gersdorffal. Több szociáldemokrata, köztük Matthias Miersch, az SPD parlamenti frakcióvezetője is bírálta a CDU/CSU-val való együttműködést.”
Zűrzavarral a nyári szünetbe, írja a zürichi Tages-Anzeiger című közép-baloldali napilap a németországi helyzetről:
„Hogyan kormányozhatna ez a koalíció, ha még egy bíróválasztást sem tud megszervezni? De nem csak a bírói választásról van szó. A CDU/CSU-n belül egyre nő az elégedetlenség amiatt, hogy a CDU/CSU kormány nem hajt végre elegendő CDU/CSU politikát. Friedrich Merz kezdete már eleve kudarc volt: csak a második fordulóban választották meg kancellárnak. Most, kevesebb mint 100 nappal később, a kormány válságban van. A kormányzó pártok, a CDU/CSU és az SPD, zűrzavarral lépnek be a nyári szünetbe. A politikai középpont ingadozik és elveszíti kompromisszumkészségét.”
A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap is a német alkotmánybírók elhalasztott választását követő válsággal foglalkozik:
„Normális esetekben a Bundestag jóváhagyja a javaslatokat. De ezúttal hatalmas összeomlás történt, mert a CDU/CSU túl sok tagja hirtelen elutasította az SPD jelöltjét, Brosius-Gersdorfot, majd az egész választást lefújták. Ebben a folyamatban az a figyelemre méltó, hogy a fekete-vörös koalíció csak jó két hónapja van hivatalban. És most a harmadik nagyobb baklövésről számoltak be. Először Merzet csak a második fordulóban választották meg kancellárnak a Bundestagban. Aztán a fekete-vörös koalíció megszegte azt az ígéretét, hogy a háztartások áramadóját csökkenti. Most a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője, Spahn megmutatta, hogyan ne szervezzünk választást. Először ugyanis bejelentette az SPD javaslatának jóváhagyását, de aztán ez nem történt meg. Spahn vagy nem látta az ellenállást saját soraiban, vagy alábecsülte azt – vagy szándékosan elfogadta. A megosztott koalíció benyomása továbbra is fennáll.”
A jogi vélemény szerint a Brosius-Gersdorf elleni vádak alaptalanok, írja a düsseldorfi Handelsblat című, legnagyobb példányszámú német gazdaság napilap és hozzáfűzi:
„»Frauke Brosius-Gersdorf, az SPD bírójelöltje bizonyos álláspontjai miatt vitatott személy a CDU/CSU-n belül. Az utóbbi időben vádak merültek fel doktori disszertációjával kapcsolatban. Szakértők nyilatkoznak az ügyben«, majd így folytatja:
»Egy, a férjével közösen kiadott rövid jelentés szerint az SPD alkotmánybírósági bírójelöltjét, Frauke Brosius-Gersdorfot nem vádolják tanulmányi visszaéléssel. A felülvizsgálat kimutatta, hogy a vádak alaptalanok és nem eléggé tartalmasak« – magyarázzák Michael Quaas és Peter Sieben, a Quaas and Partners ügyvédi iroda ügyvédei a kísérőlevélben.
Röviddel a tervezett, de végül elmaradt bíróválasztás előtt, múlt pénteken Brosius-Gersdorf ellen is felmerült a plágiumvád. Az osztrák plágiumkutató, Stefan Weber párhuzamokat tett közzé a jogásznő doktori disszertációja és férjének habilitációs értekezése között.
Nincsenek plágiumvádak
Brosius-Gersdorf disszertációját és férje, Hubertus habilitációs értekezését is 1997-ben nyújtotta be a Hamburgi Egyetemen. Brosius-Gersdorf doktori disszertációjának címe: »A Német Szövetségi Bank és a demokrácia alapelvei. Alkotmányos tanulmány a Szövetségi Bank autonómiájáról az Európai Monetáris Unió harmadik szakasza előtt és után«. Férje habilitációs munkájának címe pedig: »Közvállalatok a demokrácia és a gazdasági hatékonyság elvei közötti feszültségben«.
Továbbra is folyik a vita Frauke Brosius-Gersdorf ügyvédnő alkotmánybírói jelölése körül, ami vitákhoz vezetett a kormánykoalíción belül. »Véleménye szerint Brosius-Gersdorfnak vissza kellene-e vonnia a jelöltségét?«, merült fel a kérdés.
Az ügyvédi iroda megvizsgálta mindkét mű hasonló lábjegyzeteit, a szövegrészeket és a címsorok hasonlóságait. »Ha mindkét szerző a hasonló tartalmú kérdések tárgyalásakor az általában korlátozott számú publikációra hivatkozik, az még csak nem is befolyásolja saját tudományos eredményeiket« – írja az ügyvédi iroda a lábjegyzetekről.
»Még a szövegekben szereplő részben hasonló kijelentések is – ahogy Dr. Weber is bemutatja – legfeljebb eszmecserére utalnak, de nem arra, hogy a résztvevők egyike kölcsönzött volna tartalmat a másiktól anélkül, hogy ezt jelezte volna. Ez azt jelenti, hogy a definíció szerint a plágium vádja nem jelent problémát.«
Továbbá csak néhány más pozícióról volt szó, és ezek sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem voltak jelentősek. Továbbá férje habilitációs munkája később íródott, mint Brosius-Gersdorf doktori disszertációja.”
Vámvita az USA és az EU között
A londoni Telegraph című, 1855-ben alapított konzervatív napilap a következőképpen foglalja össze a legfrissebb fejleményeket:
„Brüsszel az utolsó pillanatban visszakozott attól a tervétől, hogy 21 milliárd eurós megtorló vámot vessen ki az Egyesült Államokra, miután Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy 30 százalékos vámmal fogja sújtani. Ez több időt biztosít a brüsszeli tárgyalóknak az USA-val kötendő kereskedelmi megállapodásra irányuló erőfeszítésekhez. Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: »Mindig is világossá tettük, hogy tárgyalásos megoldást készítünk elő.« Megjegyzései jelentős hangvételbeli változást jelentenek az EU-hoz képest, amely korábban keményvonalas fellépésre törekedett az amerikai elnökkel szemben.”
A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap ezt gyanítja:
„Az EU-tagállamokon belüli nézeteltérések gyengíthették az EU tárgyalási pozícióját Washingtonnal szemben. Egy későbbi megállapodás azonban nem kizárt. De ehhez Európának jobban kellene engednie, mint Amerikának. Mert például Kínával ellentétben az európai államok árucikkei viszonylag egyoldalúak és nem pótolhatatlanok. A védelmi függőség arra is kényszerítheti az európaiakat, hogy lemondjanak bizonyos kereskedelmi előnyökről. Ha nem születik meg egy megállapodás, az nemcsak destabilizálná a transzatlanti kapcsolatokat, hanem súlyosan érintené a globális gazdaságot és a pénzügyi piacokat is.”
Az USA és az EU közötti vámvitáról a párizsi Libération című közép-baloldali, Jean-Paul Sartre és Serge July által alapított napilap ezt írja:
„Az amerikai elnök döntése, hacsak nem változtatja meg a véleményét sokadszorra is, természetesen őrültség. A hatása az európai gazdaságra pusztító lesz. A német autóipar, az olasz élelmiszeripar, a francia szeszesital- és luxuscikk-ipar, hogy csak néhányat említsünk, az élvonalban van. De ennek a protekcionista őrületnek a következményei nemcsak gazdaságiak lesznek. Az európaiak hétfőn megerősítették, hogy a végsőkig folytatni fogják a harcot. Igazuk van. De csak egy feltétellel: hogy az »USA-ban készült« termékekre vonatkozó ellenvámokkal kapcsolatos fenyegetések, amelyeket ezzel a párbeszédre való hajlandósággal párhuzamosan tettek, nem maradnak üres szavak. (…) A probléma az, hogy az EU tagállamai között annyiféle ellenintézkedés létezik, ahány nemzeti gazdasági érdek. Mindazonáltal augusztus 1-jéig egységesen kell megszólalniuk. Az európai egység erejét folyamatosan megkérdőjelezik. Mivel azonban a gazdaság kezdetektől fogva az EU elsődleges létjogosultsága, a Trump által állított csapda több mint ijesztő.”
Tűzszüneti tárgyalások és segélyszállítmányok
A londoni Al Quds Al-Araby című, angol nyelvű pánarab napilap az Izrael és a Hamász közötti, katari közvetítésű tűzszüneti tárgyalásokat kommentálja, amelyek állítólag elakadtak:
„Izraeli oldalon ez elsősorban a szélsőjobboldali kormánykoalíción belüli heves ellenállásnak tudható be. Izrael miniszterelnökére, Netanjahura viszont nyomás nehezedik a túszok családjai és a nemzetközi partnerek részéről, akik a helyzet deeszkalációjára törekszenek. Másrészt Netanjahu attól tart, hogy törékeny koalíciója véget ér, ha a nacionalista jobboldal támogatása nélkül viszi keresztül a megállapodást. Lapid ellenzéki vezető azt javasolta, hogy a parlamenten keresztül segítsék elő a Hamásszal kötendő biztonsági megállapodást, amelyhez már nem lenne szükség a szélsőségesek szavazataira. Netanjahu ezt is elutasítja. Ez mutatja, mennyire fél koalíciója összeomlásától és egy belpolitikai válság eszkalációjától.”
Az amszterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap a következőket írja az EU és Izrael között a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányokról kötött megállapodásról:
„Ha valóban több segély érkezik Gázába, az diplomáciai siker lesz az EU külpolitikai vezetője számára. Ez azt mutatja, hogy az EU nyomása működik. Izrael csak azután tett engedményeket, hogy Brüsszel a kereskedelmi kedvezmények felfüggesztésével fenyegetőzött. Az EU-nak fenn kell tartania ezt a nyomást, hogy Izrael több segélyt engedélyezzen, és Gáza lakosait megfelelően lássák el élelmiszerrel, üzemanyaggal és egyéb alapvető szükségleti cikkel. Az EU-nak továbbá világossá kell tennie Izrael számára, hogy a háborúnak lehető leghamarabban véget kell vetni.”
Ukrajna: Trump békét akar
A Kreml már nincs erőpozícióban, írja a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap az ukrajnai háborúról folytatandó lehetséges béketárgyalásokról:
„Ha a Kreml végül úgy dönt, hogy megkezdi a béketárgyalásokat, akkor ezt már nem teheti meg erőpozícióból. Inkább olyan rezsimként fogja ezt megtenni, amely a második világháború óta a legnagyobb veszteségeket okozta Oroszországnak, elszigeteltségbe taszította az országot, és nem tudott legyőzni egy olyan szegény országot, mint Ukrajna. Ez valószínűleg egy új fejezet kezdetét jelentené Oroszország történelmében.
(Az amerikai külpolitikai szakértő) Zbigniew Brzezinski évekkel ezelőtt hangsúlyozta, hogy Ukrajna nélkül Oroszország megszűnne birodalom lenni. Mi lenne akkor? Jelenleg az országnak nincs más elképzelése önmagáról.”
A sanghaji Wenhuibao című állami napilap kommentárjában Moszkvára tekint:
„A Kreml nyugodtan reagál Trump ultimátumára és feltételezi, hogy a hencegő bejelentés nem áll majd a két ország közötti kapcsolatok folyamatos normalizálásának útjába. Az orosz elemzők úgy vélik, hogy Trump ezeket a szóbeli fenyegetéseket az Orosz Föderáció javára tette: hangzatosak, de nem válnak tettekké. Rámutatnak országuk hatalmas kereskedelmi potenciáljára, amelyet Trump üzletember biztosan nem akar kihagyni. Ráadásul a Patriot légvédelmi rendszer, amelyet most Ukrajna számára is elérhetővé tesznek, úgy tűnik, kevés hatást gyakorol az orosz hadseregre.”
Szijjártó Péter szerint azért nem tudott még Donald Trump békét teremteni, mert az európai és ukrán politikusok gáncsolják a törekvéseit, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„A magyar kormány reménykedik abban, hogy Donald Trump amerikai elnök ukrajnai békeerőfeszítései sikerre fognak vezetni a következő hetek során – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben a tárca tájékoztatása szerint.
A tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtóértekezletén reagált arra az újságírói kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy Donald Trump amerikai elnök vámokkal fenyegette meg orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint arra az esetre, ha ötven napon belül nem lesz béke Ukrajnában.
Szijjártó Péter azt mondta, nincs ember, aki annyit tett volna az ukrajnai békéért, mint Donald Trump, amiért tisztelet és nagyrabecsülés jár neki. »És az is szerintem világos, hogy ha az európai politikusok és az ukrán politikusok nem gáncsolták volna folyamatosan ezen béketörekvéseket, akkor azok akár már mostanra is sikert érhettek volna el« – fejtette ki.
»Mi abban reménykedünk, abban bízunk, hogy Donald Trump erőfeszítései a következő ötven napban sikerre fognak vezetni, és elhozzák a tűzszünetet, a béketárgyalások lehetőségét Ukrajnában, és akkor ötven nap múlva ez a kérdés már nem lesz aktuális« – folytatta.
Az uniós költségvetés megemelése
Az amszterdami de Telegraph című, legnagyobb kiadványú konzervatív-populista napilap bírálja ezt:
„A brüsszeli bürokraták pénzéhsége határtalan. Az Európai Bizottságot, élén Von der Leyen elnökkel, látszólag csak a még nagyobb hatalom megszerzése érdekli. Javasolt költségvetését több száz milliárddal, csillagászati összegre, kétezer milliárd euróra kívánják növelni. Ez »a minden idők legambíciózusabb költségvetése« – mondta Von der Leyen. Természetesen az elképzelhető legmegalománabb költségvetésre gondolt. És a Bizottságot semmi sem állíthatja meg. Ha Brüsszel az akaratát érvényesíti, akkor több milliárd eurós alapokat hoznak majd létre, gigantikus hiteleket vesznek fel, és új adókat vezetnek be. A Bizottság ismét nem figyel az EU-tagállamok gazdasági helyzetére. Továbbá süket a polgárok kritikájára is.”
A római La Repubblica című liberális, korábban szociál-demokrata napilap higgadtan láttatja a helyzetet:
„Elégtelen és egyáltalán nem európai, mondják az európai parlamenti képviselők. Túl magas, mondja a takarékos Hollandia és Németország. Támadás a mezőgazdaság ellen, kiáltják a gazdák. Túl sok adó, mondják a jobboldaliak. Az a tény, hogy a Bizottság új költségvetése már most is sokaknak – szinte senkinek – nem tetszik, pozitív jel is lehet. Mindenesetre felkelti az étvágyat a hatalom, az érdekek, a lobbik és a konszenzus keserű csatája iránt, amely a következő két évben zajlik majd. És próbára teszi azokat a törékeny egyensúlyokat, amelyeken Európa és von der Leyen többsége nyugszik.”
Lapszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
