Az infláció megugrását az élelmiszerárak okozták, és az ok a mezőgazdasági terméshozamokban, nem pedig a gyümölcs- és zöldségárak szezonális emelkedésében keresendő – mondta Velimir Lukić, a belgrádi Gazdaságtudományi Kar professzora a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva.
A júniusi infláció áttörte a tervezett keretet, 4,6 százalékos szintre ugrott, az élelmiszerárak pedig a fogyasztói kosár mintegy 28 százalékát teszik ki. A legmagasabb a gyümölcsök ára, mely több mint 30 százalékkal, míg a zöldségek ára 11 százalékkal nőtt.
„Az áraknak általában májusban magasabbnak kellene lenniük, júniusban és júliusban pedig csökkenniük kellene, ami most nem történt meg” – tette hozzá a professzor.
Májushoz képest júniusban nagy, 0,9 százalékos havi áremelkedést jegyeztek, ami aggodalomra adhat okot. Az energiahordozók szállítási költségei 1,2 százalékot csökkentek.
„Az olaj ára most valahol 70 dollár körül van, ami egy tisztességes ár, de azt látom, hogy ez az ár nem felel meg az olajtermelőknek és az energiaszektor többi szereplőjének” – mondja Lukić.
A júniusi infláció többek közt Szerbiában volt a legnagyobb
„Románia 5,7 százalékkal megelőz minket, Észtország 5,2 százalékkal, mi Magyarország és Szlovákia szintjén vagyunk 4,6 százalékkal. Ha megnézzük az inflációt generáló tényezőket ezekben az országokban, azok némileg megegyeznek a miénkkel” – részletezi a közgazdász.
A Szerbiai Nemzeti Bank előrejelzése szerint az év második felében az infláció megközelíti a három százalékos szintet. Lukić úgy becsüli, hogy az inflációra a rossz mezőgazdasági termés hatással lehet, de szerinte az NBS-nek nem lenne szabad reagálnia a mezőgazdasági szezon változásaira.
Jelenleg nincs ok a banki kamatlábak emelésére
„Jelenleg nem látunk megnövekedett hitelkockázatot a bankrendszerünkben, és nem látunk változást a finanszírozási források árában sem” – mondja a professzor.
Az IMF hét százalékos áramár-emelést kér, az útdíjak már emelkedtek. Lukić úgy véli, hogy árkorrekcióknak kell következniük, és hogy ezeket egyensúlyban kell tartani az ország inflációs rátája és a vállalatok különböző beruházási tervei között.
„Ha egy vállalat többet kíván befektetni, mint például a Szerb Villanygazdaság, aminek meg kell történnie, különösen a megújuló energiaforrások terén, akkor természetesen elvárhatjuk, hogy ez az áremelkedés megjelenjen a beruházásokban. Az utakat és útdíjakat illetően is látjuk, hogy épülnek az utak, tehát valahogy ezt finanszírozni kell” – zárta a professzor.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
