Az Európai Unió Tanácsa 2023-ban fogadta el a bérek átláthatóságáról szóló irányelvet, ami az EU-n belüli bérdiszkriminációt, a nemek közti bérszakadékot hivatott csökkenteni, méghozzá a bértranszparencia eszközeivel. Az uniós tagállamoknak három évet adtak arra, hogy saját jogszabályaikat ennek alapján alakítsák. Ez a határidő egy év múlva lejár, addig a magyar Országgyűlésnek is el kell fogadnia egy új, a fizetések átláthatóságáról szóló törvényt.
A legfontosabb javaslatok egyike, hogy a százfős vagy annál nagyobb cégeknek már az álláshirdetésekben vagy az interjúk során tájékoztatniuk kell a pályázókat a bérezésről. Ha ezt bevezetik, a jövőben nem lesz elég annyit írni a szövegbe, hogy „versenyképes fizetés”, hanem konkrét számokat, bérsávot kell mutatni. Szintén a munkakeresést érinti az a változtatás, hogy a cégeknek tilos lesz megkérdezniük a jelentkezők korábbi fizetését.
Az új szabályok azt is előírják, hogy az álláshirdetéseknek és az állásinterjúknak nemi szempontból semlegesnek kell lenniük, a munkakörök megnevezései nem tartalmazhatnak utalásokat a nemekre, vagyis nem lehet többé olyan hirdetéseket feladni, hogy „takarítónőt keresünk”, vagy „kedves, mosolygós pultos lányok jelentkezését várjuk” és a jól megszokott stewardess helyett is kénytelenek leszünk megtanulni, hogy hova kell a kötőjel a légiutas-kísérő szóban.
Az irányelv megtiltja a fizetés összegével kapcsolatos titoktartási záradékot is a munkaszerződésekben vagy másik, külön megállapodásokban, sőt azok a munkavállalók, akik már egy cégnél dolgoznak, tájékoztatást fognak kapni arról, hogy a hasonló munkakörben dolgozó kollégáiknak mennyi a fizetésük.
A munkáltatóknak nyilvános kimutatást kell készíteniük a dolgozóknak a nemek közötti bérkülönbségek mértékéről. Amennyiben 5 százaléknál nagyobb különbséget azonosítanak, a cégnek ki kell dolgoznia egy stratégiát a bérek kiegyenlítésére.
A legalább 150 fős cégeknél 2027. június 7-ig kell elkészíteni az első bérjelentést, a 100–149 fő közötti cégeknek pedig 2031. június 7-ig. Innentől kezdve a 250 főnél nagyobb vállalatoknak évente, a 100–249 fő közöttieknek háromévente kell bérjelentést készíteniük.
A bértranszparencia-reform nem fogja egy csapásra átalakítani a világot, ugyanis korántsem vonatkozik mindenkire. Magyarországon nem közlik külön a 100 fő feletti és alatti szervezetek arányát, ezért egészen pontosan nem lehet megmondani, hogy hány dolgozóra nem vonatkoznak majd az új szabályok.
Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának, az Eurostatnak a legfrissebb adatai alapján 2023-ban a nők bruttó órabére átlagosan 12 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál az EU-ban. Ez az érték 2012-ben 16,4 százalék volt, akkor javulást látunk.
Magyarországon a bérszakadék 17,9 százalékos, ez az Unió negyedik legrosszabb eredménye. Ez azt jelenti, hogy ha egy átlag magyar férfi 500 ezer nettót keres, akkor egy átlag magyar nő ennek csak a 82,2 százalékát, 411 ezret. Ez éves szinten több mint egymillió forint bérkülönbség.
A témáról bővebben a telex.hu cikkében lehet olvasni.
