Az elmúlt hét igencsak vegyes témákkal szolgált, de a nyári politikai uborkaszezonnak egyelőre se híre, se hamva. A japán kormányzat elveszítette felsőházi többségét. Szíriában újra harcok folytak. Norvégia a 14 évvel ezelőtti utøyai mészárlásra emlékezett, amikor 2011. július 22-én Oslóban autós pokolgép robbant és amit lövöldözés követett Utøya szigetén. Ukrajna és Oroszország szerdán újra tárgyalni kezdett, de negyven perc múlva fel is adták. Csütörtökön csúcstalálkozóra került sor az Európai Unió és Kína között. Izrael gázai tetteit továbbra is nemzetközi felháborodás övezi, csak a populista vezetők – ld. Trump és Orbán – tiltják a tiltakozást ellene. De kezdjük a világsajtót Trumppal, aki tíz milliárd dollárra perelte saját egykori szövetséges médiáját, a Wall Street Journalt állítólagos rágalmazás miatt, amiért a nagy napilap közzétette az Epsteinnek írt születésnapi levelét, miközben az amerikai elnök miniszterei kapkodnak, hogy eltussolják az elnök szoros barátságát a börtönben öngyilkosságot elkövető pedofil selyemfiúval. – Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Rijádig és New Yorktól Tokióig.

Trump és a szexuális bűnöző kapcsolatai

Trump dollármilliárdokat követel kártérítésként a Wall Street Journalban róla megjelent cikkért. A lisszaboni Correio da Manha című polgári napilap ezt írja erről:

„Megható látni Trump kétségbeesett erőfeszítéseit, hogy elhatárolódjon korábbi barátjától, Epsteintől. Nem számít, hány cáfolatot és sértést tesz ma az amerikai elnök, amikor korábbi párttársát jellemzi, tény azonban, hogy a két férfi legalább 15 évig elválaszthatatlan barát volt. A New York Times arról számolt be, hogy Trump egy New York-i partit szervezett »modellekkel és call girlökkel«, ahol az egyetlen vendég ő és Epstein volt. Ha ehhez hozzátesszük azt a születésnapi gratulációt, amelyben Trump állítólag »csodálatos titkokra« utalt barátjának, világossá válik, hogy a jelenlegi amerikai elnök sokkal többet tud Epstein preferenciáiról és hajlamairól, mint amennyit hajlandó bevallani. Ahogy a mondás tartja: ahol füst van, ott általában tűz is van.”

„Levél Epsteinnek”, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap a Trump által Epsteinnek küldött születésnapi köszöntőről:

„A Wall Street Journallel Donald Trump a következő ellenfelét vette célba az amerikai média elleni háborújában: tízmilliárd dollárra perli az újságot és tulajdonosát, Rupert Murdochot állítólagos rágalmazás miatt. A WSJ egy cikket közölt, amely olajat öntött az »Epstein-akták« körüli tűzre: 2003-ban Trump egy levelet írt az azóta elítélt szexuális bűnözőnek, Jeffrey Epsteinnek az 50. születésnapjára, amely egy meztelen nő rajzát tartalmazta és annak szeméremdombja felett a »Donald« szó állt fanszőrzetként. A WSJ szerint a képaláírás így szólt: »Boldog születésnapot – legyen minden nap egy csodálatos új titok!«

Trump tagadja, hogy ez a levél tőle származna. »Ezek nem az én szavaim, én nem beszélek így« – írta a Truth Social nevű saját közösségi hálóján. »Nem szoktam rajzokat írni«, tette hozzá kissé furcsa szóhasználattal. A The Hill c. politikai magazin azonban megjegyezte, hogy létezik »legalább egy« aláírt Trump-rajz New York látképével, amit jótékonysági árverésre bocsátottak. A Wall Street Journal idézte Trumpot a 2002-es, a New York Magazine-ban megjelent profiljából is: »Azt mondják, Jeffrey ugyanúgy szereti a gyönyörű nőket, mint én, és sokan közülük a fiatalabb oldalon vannak. Kétségtelen – Jeffrey nagyon élvezi a társasági életét.« Trump bejelentette, hogy ezért bíróság elé állítja Murdochot és »harmadrangú újságját«.” [Megjegyzendő, hogy Murdoch médiabirodalma, különösen a Fox tévé hathatós és ingyenes támogatása nélkül Trump aligha lett volna elnök már 2016-ban – szerk. megj.]

Trump vámfenyegetései is tovább folytak, ezúttal az orosz olajat vásárló országokra pl. Magyarországra – vetne ki száz százalékos vámot. A londoni Financial Times című liberális-konzervatív napilap ezt írja erről:

„Trump fenyegetése, miszerint új vámokat vet ki Oroszországra, és másodlagos vámokat az orosz energiatermékeket vásárló országokra, ha Moszkva 50 napon belül nem jut megállapodásra Ukrajnával, hiteltelen. Bár a keményebb retorika üdvözlendő, az elnök többször is tartózkodott attól, hogy ténylegesen kivesse a bénító vámokat és olyan vámokat vezessen be, amelyeket az amerikai partnerekkel folytatott kereskedelmi vitákban jelentett be. Moszkva és az energiapiacok arra fogadnak, hogy kicsi a valós esélye annak, hogy Ukrajna érdekében 100 százalékos vámokat vezessen be Kínára és Indiára – amelyek együttesen az orosz nyersolajexport 85 százalékát vásárolják. Ráadásul az olyan intézkedések, amelyek nagy mennyiségű orosz olajat vonnak ki a piacról, globális gazdasági sokkot és az amerikai benzinárak emelkedését kockáztatnák, amelyeket Trump minden bizonnyal el akar kerülni. Hitelesebb megközelítés lenne egy összehangolt megközelítés a G7-csoporttal és az EU-partnerekkel az orosz olaj árának korlátozása érdekében, beleértve az orosz árnyékflotta további megfékezését. A korlátozást pontosan azért vezették be, hogy elnyomják Moszkva olajexport-bevételeit anélkül, hogy globális ársokkot idéznének elő.”

Felsőházi választások Japánban

A tokiói Asahi Shimbun című, 1879-ben alapított, reggel 5,1 millió és este 1,55 millió kiadású, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő közép-baloldali, liberális napilapja a vasárnapi felsőházi választásokról tudósít, amelyeken Ishiba miniszterelnök kormánykoalíciója elvesztette többségét. Az újság lemondásra szólítja fel a miniszterelnököt:

„A tavalyi alsóházi választásokhoz hasonlóan Ishiba sem tudta visszaszerezni az emberek bizalmát. Így nem lehet kormányt vezetni. De még ha hivatalban is marad, a választás történelmi fordulópontot jelent. Az LDP [Liberális Demokrata Párt], amely novemberben ünnepli 70. évfordulóját, azóta szinte folyamatosan kormányoz, két nagyon rövid időszakot leszámítva. A legutóbbi választások eredményei azt mutatják, hogy azok az idők elmúltak.”

A pekingi Xinjing Bao című kínai állami napilap számos okot sorol fel a választási eredményre:

„Például a rizsárak meredek emelkedése a kormány alkalmatlanságát szimbolizálta; a közvélemény ezzel kapcsolatos elégedetlensége végül sok szavazatba került. Továbbá az Egyesült Államokból érkező MAGA- mozgalom most elérte Japánt is: két újonnan alapított jobboldali populista pártnak sikerült sok fiatal szavazót megnyernie.”

A New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel és témákkal foglalkozó, a republikánusokhoz húzó konzervatív napilap a japán választási eredmények USA-ra gyakorolt hatását vizsgálja:

„Japán Amerika legfontosabb szövetségese az ázsiai–csendes-óceáni térségben, de vitathatatlanul világszerte is. Ez már olyan régóta van így, hogy az amerikaiak magától értetődőnek tekintik. De ez hiba. Japán jelenleg politikai kihívásokkal néz szembe. Az Egyesült Államok ezen  azzal segíthet, hogy nem kezeli az országot ellenségként. Ezért kerülni kell a Japánnal szembeni esetleges büntetővámokat.”

Szíria stabilitása továbbra is kétséges

Suwayda városában a helyzet lassan megnyugszik a napokig tartó harcok után. A londoni Sharq Al-Awsat című pánarab nemzetközi napilap szerint azonban Szíria stabilitása továbbra is veszélyben van – számos szereplő miatt:

„Az első csoportba tartoznak az Irán-párti erők, a helyi, néha bűnöző csoportok és a drogmaffia. Ezek a szereplők ismételten megpróbálnak konfrontációs légkört teremteni befolyásuk fenntartása érdekében. A második csoport magából a rezsimből származik, de saját elképzeléseik vannak arról, hogyan kellene az országot irányítani. Ez a csoport nem kevésbé veszélyes a kormányra nézve, mivel mindent megtesz a megosztottság elmélyítéséért, így pl. külföldi államokat is felkér, hogy avatkozzanak be a helyi konfliktusokba. Az egységes Szíriához vezető út ezért továbbra is nehéz. Ennek a helyzetnek a leküzdéséhez nem annyira katonai erőre, mint inkább határozott politikai képességre van szükség.”

A rijádi Arab News című szaúdi napilap közelebbről vizsgálja Izrael szerepét ebben a konfliktusban és figyelmezteti Netanjahu miniszterelnök kormányát az instabilitás terjesztésére:

„Szíria egységének veszélyeztetése nem játék, hanem orosz rulett. És ez a golyó nemcsak Szíriát, hanem az egész régiót fenyegeti. Ezért ebben a nemzetközi közösségnek, és különösen az Egyesült Államoknak meg kell fékeznie Izraelt. Ehhez Washingtonnak elegendő befolyása van és azt fel kell használnia a Közel-Kelet törékeny stabilitásának megőrzésére. Az új szíriai kormány nem tökéletes, de azért legitim. És azt próbálja megtenni, amit kevés rezsim mert megtenni eddig a régióban: belülről hajt végre reformokat. Ezeket az erőfeszítéseket nemcsak magának a szíriai népnek, hanem a szomszédos országoknak és szövetségeseknek is támogatniuk kell. Mert ha Szíria elesik, a régió nemcsak egy országot veszít el, hanem iránytűjét is elveszíti. Ezt nem szabad kockáztatni egy olyan régióban, amely már most is viharok közepette navigál.”

Megemlékezés az utøyai mészárlásról

Tizennégy évvel ezelőtt összesen 76 ember halt meg a szélsőséges jobboldali Anders Breivik által Oslóban és Utøya szigetén elkövetett terrortámadásokban. A stockholmi Aftonbladet című független szociál-demokrata napilap figyelmeztet:

„A terrorcselekményt egyértelműen jobboldali szélsőséges erők és erőszakos ideológusok ihlették. Mások egy tettet vették modellként, mint például az új-zélandi Christchurch-i támadás esetében. Teljesen elképzelhető, hogy Breivik úgynevezett kiáltványa továbbra is visszhangra talál a radikalizálódott neonácik körében. A biztonsági erők óva intenek a fiatalok nyári táborokba való toborzásától. De azok az ifjúsági csoportok is erősödnek, amelyek célja a zsidók, muszlimok vagy LMBTQ-emberek levadászása. Meg kell állítanunk a szemünk láttára zajló, alulról érkező radikalizálódást, és meg kell akadályoznunk, hogy a gyermekek és a fiatalok belekeveredjenek egy Breivikéhez hasonló faji háborúba.”

Az oslói Aftenposten című legnagyobb példányszámban megjelenő norvég napilap megjegyzi:

„A norvég kormány 19 tagja között ma öten vannak, akik túlélték a 2011. július 22-i utøyai terrortámadást. Ez sokat árul el az ott összegyűlt tehetségek számáról. Öt miniszter osztozik annak a napnak a brutális emlékeiben. De Norvégia egy nagyobb világ része is, amelyben a demokrácia egyre nagyobb nyomás alatt áll. A támadás elkövetője olyan ember volt, akit a gyűlölet ideológiája foglalkoztatott, és a rendőrség, a biztonsági erők és a civil társadalom számára továbbra is nehéz feladat a radikalizálódó csoportok és egyének megfékezése.”

Új tárgyalások Ukrajna és Oroszország között

A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap a szerdán Isztambulban lezajlott új Ukrajna–Oroszország tárgyalásról számol be:

„A korábbi tárgyalások félbeszakadtak, miután a Kreml ultimátumok sorozatát adta ki, amelyeket Kijev elutasított. Akkoriban az oroszok többek között a Krím és négy ukrán megye megszállásának nemzetközi elismerését, valamint a Nyugat által bevezetett összes szankció feloldását követelték. Az ukrán küldöttség ezzel szemben azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet követelt. Hiába. Putyin, a Kreml vezetője eddig figyelmen kívül hagyta Kijev összes javaslatát egy személyes találkozóra Zelenszkij elnökkel. Vajon az orosz diktátor most meggondolja magát? A szakértők kételkednek ebben. Amióta Donald Trump átvette a Fehér Ház irányítását, Putyin következetesen hangsúlyozza, hogy nem tartja Zelenszkijt megfelelő tárgyalópartnernek. Ukrajna sorsáról Putyin a világ legfontosabb szereplőivel – az Egyesült Államok és Kína vezetőivel – folytatott tárgyalásokon akar dönteni.”

Negyven perc alatt véget ért az orosz–ukrán béketárgyalás harmadik fordulója, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Rusztem Umerov arról számolt be, hogy Ukrajna javaslatot tett egy csúcstalálkozó megszervezésére Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével, amelyet augusztus vége előtt tartanának meg. Az orosz tárgyalódelegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij közölte: Moszkva indítványozta, hogy három munkacsoportot hozzanak létre, amelyek online formában folytatják a tárgyalásokat politikai, humanitárius és katonai témákban.

Az előző közvetlen találkozó ukrán és orosz tisztviselők között június 2-án volt, azt megelőzően május 16-án tartottak egyeztetést. A felek korábban több mint három évig nem találkoztak hivatalosan.

Noha Zelenszkij nyitott lenne a közvetlen megbeszélésre, Putyin eddig elutasította azt, és helyette alacsonyabb rangú tisztviselőket küldött az egyeztetésekre.

Bár az ukrán fél a tárgyalások folytatásáról beszélt, ugyanakkor a TASZSZ orosz állami hírügynökség forrása szerint erre nem fog sor kerülni. Beszámolójuk szerint a körülbelül negyven percig tartó találkozón megállapodtak egy fogolycseréről, valamint arról is, hogy az elesett katonák holttestét átadják egymásnak.”

Izrael Gázában

Az amszterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap ezt írja erről a témáról:

„Izraelnek semmi szándéka sincs javítani a humanitárius helyzeten Gázában. Ez ismét világossá vált a hétvégi népirtó erőszak során – célzott gyilkosságok történtek az élelmiszer-osztó pontokon, sőt éhhalálok. Nem lehet félreértésnek tekinteni a Gázai övezet lerombolására és a palesztinok végleges kiutasítására irányuló szándékot sem, miután Izrael újabb offenzívát indított Deir al-Balah ellen – ez az egyik utolsó város, amely még nem romosodott el teljesen. Felmerül az Európai Unió Izraellel kötött partnerségi megállapodásának felfüggesztési lehetősége, de ehhez hiányzik a politikai akarat és az elszántság a végrehajtásához. Az egyes EU-tagállamok az ehhez szükséges egyhangúság mögé bújnak.”

A londoni The Independent című liberális digitális napilapnak ez a véleménye erről:

„A Gázából származó, lesoványodott, haldokló gyermekek képei – ahogy David Lammy brit külügyminiszter fogalmazott – borzalmasok és visszataszítóak. Az emberi szenvedés ezen legújabb hulláma még nagyobb bajt kellene, hogy okozzon minden civilizált nemzetnek. Ideje, hogy véget érjen a gázai háború, ahogy Lammy és 27 országból érkező kollégái nyílt levélben követelték. Reálisan nézve azonban ez nem fog megtörténni – legalábbis nem azonnal. Az izraeli kormány, egyfajta iróniával, elutasítja a harcok beszüntetésére irányuló felhívásokat, mondván, hogy azok »elszakadtak a valóságtól«, és »rossz üzenetet küldenek a Hamásznak«. Ezzel szemben kritikusan feltehetjük a kérdést, hogy milyen üzenetet küld jelenleg a Netanjahu-kormány a Hamásznak. Az üzenet az, hogy soha nem lesz béke, hogy Izrael fegyveres erői eltökéltek abban, hogy elpusztítsák Gázát mint emberi lakóhelyet.”

Az EU és Kína csúcstalálkozója

A stockholmi Dagens Industri című tabloid pénzügyi napilap az EU–Kína csúcstalálkozóról tudósít, amelyen von der Leyen, a Bizottság elnöke is részt vett:

„A pekingi látogatásra mindössze néhány nappal Trump vámhatáridejének lejárta előtt került sor, és az EU vezetése megmutatta, hogy nem fog meghajolni Washington előtt. Brüsszel nemcsak hosszú listát készített az amerikai árukra kivethető ellenvámokról, hanem aktívan dolgozik a más országokkal, köztük Kínával folytatott kereskedelem előmozdításán is. A független európai Kína-politika nem könnyű feladat. Természetesen az EU-nak továbbra is nyomást kell gyakorolnia a kínai rezsimre, hogy abbahagyja az Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatását, a ritkaföldfémekhez való hozzáférés zsarolásként való használatát, és az ipari túlkapacitás európai piacra való kihelyezését. Von der Leyen azonban nem mutatja a kétségbeesés jelét, hanem az európai elvekhez ragaszkodik.”

A barcelonai La Vanguardia című spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap az amerikai elnök politikájára mutat rá:

„Az a mód, ahogyan Donald Trump visszatért a Fehér Házba és folyamatosan fenyegeti Európát, megerősítette mindazokat, akik hisznek az EU és Kína közötti lehetséges közeledésben, hogy közös frontot alakítsanak ki az Egyesült Államokkal szemben. A valóság azonban az, hogy Európa nem vetheti magát egyszerűen az ázsiai óriás karjaiba, mert akkor csak a pestis és a kolera között választana. Kína tudja, hogyan kell okosan kijátszani a lapjait: védi az iparát, lezárja a hazai piacát az európai termékek elől, és támogatja Putyint az Ukrajna elleni háborújában. Mindezen okok miatt a mai pekingi EU–Kína csúcstalálkozó valószínűleg nem fog sok gyakorlati eredményt hozni.”

A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap ezt jegyzi meg:

„Von der Leyen bizottsági elnök és António Costa, az Európai Tanács elnökének pekingi látogatása egybeesik a Kína és Európa közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulójával. A hangulatot azonban mindkét oldalon beárnyékolják a jelenlegi problémák. Európa Kína-politikájában még nem találta meg az egyensúlyt az együttműködés, a verseny vagy akár a rivalizálás között. Sajnálatos módon a közös szálat egyre inkább alábecsülik.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)