A gazdasági termelés tekintetében még ugyan le vagyunk maradva az Európai Unióhoz képest, de az árak tekintetében tartjuk a lépést vele.
A háztartások végső fogyasztási kiadásainak (HFCE) az árszintje szerint Szerbia 2024-ben elérte az uniós átlag 67,4 százalékát.
A szerb fogyasztói kosárban az élelmiszer aránya 31,56 százalék, azaz a háztartások költéseinek csaknem a harmada élelemre és alkoholmentes italokra megy el. Ebben a kategóriában Szerbia az unió átlagának a 96,4 százalékán áll: nálunk ezek a termékek jóval drágábbak, mint Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Spanyolországban, de Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Törökországban is olcsóbban lehet ételt és alkoholmentes italt venni.
Ezzel szemben az alkohol és a dohány sokkal olcsóbb nálunk, mint az EU-ban: Szerbiában ezek a termékek az uniós átlag 71,8 százalékát teszik ki, EU-n belül csak Bulgáriában, ezen felül Észak-Macedóniában és Törökországban olcsóbbak, mint nálunk.
A ruházatot és a lábbelit tekintve nagyjából egy szinten vagyunk az EU-val, a ruházat nálunk tavaly kb. 10 százalékkal volt olcsóbb az uniós átlagnál, de azért kicsit drágábbak vagyunk, mint Bulgária, Románia és Magyarország. A lábbelik viszont 4,7 százalékkal többe kerültek, mint az uniós átlag, a régióban itt a legdrágábbak a cipők egész Közép- és Kelet-Európában (kivéve Lengyelországot, Litvániát és Lettországot).
Ami a szerbiai árszintet letöri, az az energia: Szerbia tavaly még mindig Európa egyik legolcsóbb energiáját adta, és az EU-s átlag felét tették ki (49%). Európában Magyarországon volt a legolcsóbb az energia, az EU átlagánál 62 százalékkal olcsóbb, és még Montenegróban is olcsóbb volt, mint Szerbiában (45,5%). Európában Svájcban volt a legdrágább az energia (az EU-s átlagnál 26,8 százalékkal drágább), az EU-ne belül pedig Németországban került a legtöbbe, ahol 22,1 százalékkal kellett többet fizetni az átlagnál.
Öt évvel ezelőtt a versenyvédelmi bizottság eljárást indított annak kivizsgálására, hogy Szerbiában sérül-e a piaci verseny a fogyasztói elektronika piacán, ugyanis az Eurostat adatai szerint nálunk a fogyasztói elektronika és a háztartási gépek ára 13 százalékkal magasabb volt az EU-s átlagnál, és a legdrágábbak között volt Európában.
Annak ellenére, hogy emiatt két évvel ezelőtt büntetést kaptak a kiskereskedők és az importőrök, ez a termékcsoport itthon még mindig a legdrágábbak között van Európában: a háztartási gépek ára 10,8 százalékkal magasabb, mint az EU-s átlag, a fogyasztói elektronika pedig 30 százalékkal kerül többe, és ezzel Európában a 3. helyen állunk a drágaság tekintetében.
A szolgáltatásaink jóval az EU-s átlag alatt vannak: az éttermek, szállodák 32 százalékkal olcsóbbak, a kommunikációs költségek hasonlóak, csak 8,6 százalékkal vannak az EU-s átlag alatt.
Az európai árakhoz való közeledésünket nem követte a gazdaság teljesítménye: Szerbia 2024-ben a bruttó hazai termék (GDP) egy főre eső vásárlóerő-szabványban (PPS) kifejezve csak az EU-s átlag 51 százalékát érte el. Sovány vigasz, hogy e tekintetben Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Albánia mögöttünk kullog.
Illusztráció: Pixabay
