A Civicus Monitor ismét felvette Szerbiát azon országok megfigyelési listájára, ahol hirtelen romlanak a polgári szabadságjogok. Ez a döntés azt követően született, hogy fokozódott az nyomás a korrupció ellen harcolók és a hatalommal szemben zajló tömeges egyetemistatüntetésekkel szemben, amelyek 2024 novembere óta zajlanak az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása miatt, amely 16 ember halálát okozta.
Szerbia a megszerezhető száz pontból 49-et ért el, Magyarország pedig még ennél is kevesebbet, 46 pontot szerzett.
A környező országok pontszámai:
- Szlovénia – 84 pont
- Ausztria – 84 pont
- Szlovákia – 79 pont
- Montenegró – 76 pont
- Horvátország – 74 pont
- Észak-Macedónia 74 pont
- Románia – 70 pont
- Bulgária – 70 pont
- Olaszország – 65 pont
- Albánia – 64 pont
- Bosznia-Hercegovina – 57 pont
- Görögország – 56 pont
Szerbia folyamatos jelenléte a megfigyelési listán az egyre súlyosabb fenyegetéseket tükrözi a békés gyülekezéshez, a véleménynyilvánítás szabadságához és az egyesülési joghoz fűződő jogokkal szemben, mivel a hatóságok erőszakot, megfigyelést és politikailag motivált eljárásokat alkalmaznak a kritikus hangok elfojtására. A Civicus Monitor jelenleg Szerbiát a „korlátozott polgári térrel rendelkező országok” közé sorolja, ami azt jelenti, hogy a civil társadalom ugyan működik, de súlyos jogi és gyakorlati akadályokkal szembesül. A legújabb megfigyelési listán Szerbia mellett szerepel Kenya, El Salvador, Indonézia, Törökország és az Egyesült Államok is.
„Miközben a tüntetők kitartanak az elszámoltathatóság és a rendszerszintű változások iránti követeléseik mellett, a hatóságok újabb állami erőszakhullámmal próbálják elfojtani a mozgalmat” – nyilatkozta Ine Van Severen, a CIVICUS polgári tér kutatási programjának vezetője, és hozzátette:
„A szerb hatóságok aktívan büntetik azokat az állampolgárokat, akik nyilvánosan követelésekkel fordulnak vezetőikhez.”
A tüntetések elfojtása érdekében a szerb hatóságok rendőri erőszakot és a kormányzó párthoz köthető csoportok fellépését vetették be, tömeges letartóztatásokkal, megfigyeléssel és megfélemlítéssel. A rendőrség többször is könnygázt vetett be és megverte a tüntetőket, ami túlzott erőszakalkalmazást jelent. Csak július első hetében több mint 400 letartóztatást jegyeztek fel. Megbízható jelentések szerint a szabadságelvonás során súlyos bántalmazások és sérülések történtek.
A június 28-i nagyszabású tüntetés után a rendőrség erőszakkal oszlatta fel a tömeget, és 77 embert tartóztatott le, közülük néhányan nem kaptak orvosi ellátást. Válaszul a tüntetők polgári engedetlenségi akciókba kezdtek, barikádokat állítottak, és spontán tüntetéseket szerveztek az egész országban.
„Márciusban a kormánypárti ellentüntetők – a városi hatóságok támogatásával és a rendőrség védelmében – tábort állítottak fel Belgrád kulcsfontosságú intézményei körül. Ez a tábor az erőszak gócpontjaivá vált, rendszeres összecsapásokkal és újságírók elleni támadásokkal” – olvasható a Građanske inicijatove (Polgári Kezdeményezések) közleményében.
A tüntetők azzal is megvádolták a rendőrséget, hogy a március 15-i belgrádi tömegtüntetés során jogellenesen alkalmazott hangfegyvert. A csendes megemlékezést egy erős, tájékozódást zavaró hang zavarta meg, amely pánikot és tömeghisztériát okozott. A civil szervezetek vizsgálatot kértek, amit hat ENSZ-különmegbízott és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ideiglenes intézkedése is támogatott. A rendőrség először tagadta az érintettséget, majd elismerte, hogy jelen volt egy úgynevezett Long Range Acoustic Device (LRAD – nagy hatótávolságú hangkibocsátó eszköz), de továbbra is tagadta annak használatát.
Magas rangú állami tisztségviselők támogatták és megpróbálták igazolni a tüntetőkkel szembeni erőszakot. Júliusban Aleksandar Vučić elnök kegyelemben részesített négy férfit, akik kapcsolatban állnak pártjával, és brutálisan megvertek egy egyetemista lányt Újvidéken – az eset miatt januárban lemondott Miloš Vučeević a miniszterelnök. Vučić bejelentette, hogy kegyelemben részesíti azt a nőt is, akit emberölési kísérlettel vádolnak, mert autójával belehajtott egy tüntetőcsoportba – hozzátéve, hogy további kegyelmek is várhatók.
A hatóságok nyomást gyakoroltak az ügyészekre és bírákra is, azzal vádolva őket, hogy elnézők a tüntetőkkel szemben, ezzel veszélyeztetve az igazságszolgáltatás függetlenségét. A nagyobb tüntetések előtt az állami szolgálatok fokozták a megfigyelést. Márciusban bírósági engedély nélkül rögzítették ellenzéki és civil szervezeti képviselők magántalálkozóját, majd a felvételek megjelentek a kormánypárti médiában. Ezt követően a rendőrség letartóztatta a találkozón részt vevő hat személyt, akiket alkotmányos rend megdöntésének kísérletével vádoltak, az ügyészség pedig a maximális, öt évig terjedő büntetést kérte – később házi őrizetbe kerültek. További hat személy, akik jelenleg külföldön tartózkodnak, távollétükben várják a tárgyalást.
Közvetlenül a június 28-i tüntetés előtt újabb lehallgatott beszélgetéseket sugároztak, és a hatóságok nyolc diákaktivistát tartóztattak le az egyetemek épületei előtt. Miután a bíróság elutasította az előzetes letartóztatási kérelmet, az ügyészség fellebbezést nyújtott be.
„A biztonsági erők fellépése mélyen aggasztó. Védelmet nyújtanak azoknak, akik megtámadják a tüntetőket, maguk is erőszakot alkalmaznak, és jogi alap vagy felügyelet nélkül hallgatnak le aktivistákat. A gyülekezési és véleménynyilvánítási jogok megsértése nem a közérdeket szolgálja, hanem azokét, akik a hatalmat meg akarják tartani” – nyilatkozta Uroš Jovanović, a Polgári Kezdeményezések közpolitikai programjának vezetője.
Sokan, akik támogatják a tüntetéseket, rágalomkampányokkal, elbocsátásokkal és fenyegetésekkel szembesültek. Külföldi állampolgárokat kiutasítottak, vagy kitoloncolással fenyegették meg őket, mert támogatták a tüntetőket. A fuvarozók a nagyobb megmozdulások előtt magyarázat nélkül szüneteltették a szolgáltatásaikat.
Egy esetben a rendőrség súlyosan zaklatott egy magánfuvarozót, aki tüntetőket szállított – bírságokkal, szabotázzsal, fenyegetésekkel és fia erőszakos letartóztatásával –, ami odáig vezetett, hogy a férfi önégetési kísérletet hajtott végre a kormánypárt székháza előtt.
„Tanúi vagyunk a polgári szabadságjogok valós idejű leépülésének Szerbiában. Ismét riasztást adunk ki, és felszólítjuk a nemzetközi közösséget – különösen az EU-t –, hogy lépjen túl a szavakon. Üdvözöljük a növekvő tudatosságot, de a reakciónak arányban kell állnia az elnyomás mértékével” – mondta Simona Mladenovska, a Balkáni Civil Társadalomfejlesztési Hálózat (BCSDN) közpolitikai és érdekképviseleti programjának munkatársa.
____________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
