Ma már természetesnek vesszük, hogy a kereszteződésekben fényjelzések szabályozzák a forgalmat. A közlekedési lámpák nemzetközi napja alkalmából tekintjük át ennek a forradalmi, mégis egyszerű találmánynak a történetét, amely tele van meglepő fordulatokkal, balesetekkel, mérnöki újításokkal és érdekességekkel.
A világon először 1868-ban jelent meg közlekedési lámpa, amit Londonban állították fel a Parlament előtt. Mivel ez még gázlámpás szerkezet volt, rendőröknek kellett azt kézzel irányítaniuk. Piros és zöld fényekkel szabályozták a lovaskocsik(!) forgalmát.
Az első lámpa azonban néhány héttel az üzembe helyezése után rossz véget ért. A gáz berobbant és súlyosan megsebesítette az azt kezelő rendőrt. Ez az incidens évekre visszavetette a fejlesztést.
Az elektromos lámpák forradalmát James Hoge feltaláló hozta el az egyesült államokbeli Clevelandben. Az első elektromosan működő jelzőlámpa már automatikusan váltogatta a piros és zöld fényeket és hangjelzéssel is figyelmeztette az autósokat a váltásra. Ez a megoldás hatalmas előrelépést jelentett és gyorsan elterjedt más nagyvárosokban is.
A nemzetközi nap is ennek az emlékére született, 1914. augusztus 5-én lépett működésbe ez a jelzőlámpa.
A sárga szín feltűnése 1920-hoz és Detroithoz köthető, ahol egy rendőr felismerte annak szükségességét, hogy figyelmeztető jelzésnek kell kerülnie a lámpákba a megállás és indulás között.
A rendszer olyan jónak bizonyult, hogy nem sokkal később a világ legtöbb országában szabványossá tették. A gyorsan növekvő autóforgalom így egyre szervezettebben, biztonságosabban haladhatott.
Érdekességek a jelzőlámpák világából:
- A világ 74 országában ratifikálták azt a nemzetközi szabályozást, hogy a lámpáknak piros, sárga, zöld színeket kell használniuk.
- Japánban a zöld jelzés inkább kékes árnyalatú, mivel a japán nyelvben történetileg nem különült el pontosan a kék és a zöld, amikor az „ao” (haladj) szót használták az 1930-as években megjelent lámpáknál. A kormány 1973-ban rendelkezett arról, hogy a lámpákat a lehető legkékebb árnyalattal, de a zöldhöz közelebb alakítsák ki. Az országban ma a vezetői vizsgáknál azt kell bizonyítani a jelentkezőnek, hogy képes határozottan megkülönböztetni a piros, sárga és zöld színeket.
- Néhány országban a gyalogoslámpák kis animációkat vagy ikonikus figurákat is mutatnak, néhol visszaszámolnak, hogy mikor vált majd zöldre vagy pirosra a jelzés.
- Az Egyesült Államokban sokfelé fehér színű a gyalogosoknak szóló jelzőlámpa fénye, és egyre több helyen hangosan is bemondja a jelzést a látáskárosultak segítségére.
- Külön jelzőlámpákat kapnak a villamosok, biciklik – ma már a rollerek is –, és bizony a hajók, csónakok, gondolák is egyes városokban.
- A leghosszabb piros állítólag Los Angelesben található: az egyik lámpánál több mint négy percig kell várakozni.
- Néhány lámpa képes felismerni a vészjelzéssel közlekedő járműveket, és ha mentő vagy tűzoltó közelít, zöldre vált.
- A legokosabb jelzőlámpák – kamerák vagy úttestbe épített szenzorok útján – azt is érzékelik, hogy milyen a forgalom üteme és a lehető legoptimálisabban váltják a jelzéseket a várakozási idő, valamint a kibocsátott gázmennyiség csökkentése érdekében.
- Ma már működik olyan lámpa is, amely piros fényt vetít a járdára, hogy figyelmeztesse a telefonjukból felnézni sem hajlandó egyéneket a pirosra.
- Londonban van egy Traffic Light Tree nevű szobor, amely szobor ugyan, de működik mind a 75 lámpája.
Belgrádban a királyi Jugoszlávia idején a helyi sajtó először 1939 novemberében számolt be jelzőlámpáról a parlament és a főposta sarkán, a Nikola Pašić tér–Sándor király sugárút–Takovska–Knez Miloš utcák kereszteződésénél, amely ma is rendkívül forgalmas.
A kereszteződés,ahol az első belgrádi jelzőlámpa állt 1939-ben (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
Szerbiában a legbonyolultabb rendszer talán az Autokomandánál, a Belgrád–Niš autópálya ki- és bevezető szakaszán található. A körforgalomban jelzőlámpákat helyeztek el, ami tovább bonyolítja a felüljárók, aluljárók folyamatos forgalmát. A világon is különlegesnek számít ez a megoldás.
Budapesten először forgalmi jelzőlámpa a mai Blaha Lujza térnél működött 1926 decemberétől. Ez is amerikai rendszer alapján készült, de még rendőr kellett a kezeléséhez.
Magyarországon a legproblematikusabb jelzőlámpa-rendszer minden bizonnyal a budapesti BAH-csomópontnál található, ahol három kiemelt főút találkozik.
Ma tehát gondoljunk a jelzőlámpákra, legalább amikor a pirosnál várakozunk.
Ezen tessék eligazodni! A világ legbonyolultabb jelzőlámája Londonban (Fotó: Wikipedia)
