A Rio Tinto vállalat jelenleg azon dolgozik, hogy megszerezze a környezetvédelmi hatástanulmány jóváhagyását, valamint más szükséges engedélyeket – köztük a kitermelési Chad Blewitt, a Jadar-projekt ügyvezető igazgatója a SeeNews hírportálnak adott interjúban.
A Rio Tinto korábban azt tervezte, hogy 2026-ra befejezi a nyugat-szerbiai föld alatti bánya építését, és 2027-ben megkezdi a termelést.
„Ideális körülmények között – miután sikeresen frissítettük a környezeti hatástanulmányt, lebonyolítottuk a közvitákat, és megkaptuk az összes szükséges engedélyt és szabályozási jóváhagyást – az építkezés néhány éven belül elkezdődhet” – írta Bluit a seenews.com portálnak küldött e-mailes válaszában.
A szerbiai Környezetvédelmi Minisztérium, amelynek ki kell adnia a végleges döntést a Rio Tinto számára a környezetvédelmi hatástanulmány terjedelméről és tartalmáról, nem válaszolt a Seenews kérdésére arról, hogy a folyamat jelenleg milyen szakaszban van.
Bluit közölte, hogy a minisztérium döntését követően a Rio Tinto egyéves határidőt kap a tanulmány elkészítésére.
Ha a Jadar-projekt megvalósul, ez lesz a világ legnagyobb „zöldmezős” (greenfield) lítiumprojektje, 2,3 millió tonna lítium-karbonát előállításával a várható 40 éves működési élettartam alatt, vagyis évi 58.000 tonnával.
Bluit szerint ezzel a Rio Tinto bekerülhetne a világ tíz legnagyobb lítiumtermelője közé.
A projekt azonban jelenleg szünetel, miután a szerb kormány 2022-ben – nagyszabású környezetvédelmi tiltakozások nyomására – visszavonta a térségi rendezési tervet és más projektengedélyeket. Az engedélyeket 2023 júliusában újra kiadták, ami ismét tüntetéseket váltott ki.
„Cégünk jelenleg elsősorban egy átfogó környezetvédelmi hatástanulmány előkészítésére összpontosít, amely alapul szolgálhat annak bizonyítására, hogy a projekt környezetvédelmi szempontból elfogadható és biztonságos” – mondta Bluit.
Környezetvédők, aktivisták és tudósok egy csoportja ugyanakkor azt állítja, hogy a projekt nem lehet környezetbarát és biztonságos.
Bluit a úgy nyilatkozott, hogy a Jadar-projekttel szembeni negatív hozzáállás széles körű félretájékoztatás következménye.
„Felelőtlen és ismételt, bizonyíték nélküli vádak félelmet keltettek, és szándékosan félrevezették a szerb közvéleményt… A projekt biztonságát a Szerbiában valaha végzett legátfogóbb tudományos tanulmányok igazolják…” – jelentette ki a Rio Tinto Jadar-projektjének igazgatója.
Állításait alátámasztandó Bluit arra is rámutatott, hogy az Európai Bizottság nemrégiben a Jadart felvette az EU stratégiai nyersanyag-projektjeinek listájára.
„Ez megerősíti, hogy a projekt a legmagasabb környezetvédelmi és emberi jogi normák szerint fejleszthető, amelyek megfelelnek a hasonló franciaországi, németországi, kanadai vagy norvégiai projektekre vonatkozó előírásoknak” – hangsúlyozta Bluit.
A 2021-es becslések szerint a projekt beruházási értéke 2,55 milliárd euró. Bluit szerint ez az összeg jelenleg felülvizsgálat alatt áll, „hogy tükrözze az elmúlt években kidolgozott technikai és mérnöki megoldásokat”.
A projekt Szerbiára gyakorolt gazdasági hasznát firtató kérdésre Bluit elmondta, hogy egy 2023-as elemzés – amelyet jelenleg frissítenek – alapján a Jadar-projekt évente mintegy 695 millió euróval járulhatna hozzá Szerbia bruttó hazai termékéhez (GDP), ami a GDP körülbelül egy százaléka lenne, és több mint 180 millió eurót jelentene az állami költségvetésnek, ami a bevételek körülbelül egy százalékát teszi ki.
A projekt hasznai között az igazgató megemlítette 1300 munkahely létrehozását, valamint azt az elvárást, hogy a bányához kapcsolódó éves beszerzések meghaladják a 300 millió eurót.
„A Jadar-projektnek az is az egyik potenciálja, hogy új beruházásokat vonzzon a kapcsolódó iparágakba, beleértve a katód-, akkumulátor- és elektromosjármű-gyártást. Becslések szerint ezek az iparágak több mint 20.000 új munkahelyet teremthetnének” – mondta Bluit a seenews.com-nak.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
