Aleksandar Vučić köztársasági elnök egy hónap alatt előbb kegyelemben részesítette azt a négy haladó párti aktivistát, akik eltörték egy diáklány állkapcsát Újvidéken, majd azt a lányt is, aki a belgrádi tüntetések során autóval elütött egy tüntető egyetemistát, és súlyos sérüléseket okozott neki.
Mindkét esetben abolícióról van szó – ez egy olyan jogintézmény, amely lehetővé teszi a büntetőeljárás alóli mentesítést még az ítélet jogerőre emelkedése előtt.
„Ellentétben sok más európai jogi megoldással, a mi kegyelmi törvényünk nemcsak az elítéltek kegyelmezését teszi lehetővé, hanem a büntetőeljárás alóli mentesítést is – ezt hívják abolíciónak. Ez a régi kommunista modell maradványa, amelyben ezt az intézményt gyakran használták politikai ellenfelekkel és másként gondolkodókkal szembeni “kegygyakorlás” céljára. Ez az intézmény megmaradt az 1995-ös kegyelmi törvényben is, amelyet azóta nem módosítottak” – mondta a Danas napilapnak Vanja Bajović, a Belgrádi Jogtudományi Kar professzora.
Kiemelte, hogy a kegyelemnek végső, rendkívüli eszköznek kellene lennie, amelyet olyan elítéltek számára tartanak fenn, akik rendkívül nehéz élethelyzetben vannak – például idősek, súlyos betegek vagy igazságtalanul ítélték el őket –, és az eljárás kizárólag az elítélt kérvénye alapján indul.
„Ezzel szemben az a fajta abolíció, amiről most szó van – tehát a büntetőeljárás alóli mentesítés – kizárólag az igazságügyi miniszter kezdeményezésére indulhat. Éppen ezért látni kellene, milyen indokból kezdeményezte ezt a minisztérium, figyelembe véve, hogy olyan erőszakos esetekről van szó, amelyek nagy mértékben felkavarták a közvéleményt” – mondja Bajović.
Hozzáteszi, hogy az abolíció jogintézménye önmagában is problémás, mivel lehetővé teszi a végrehajtó hatalom – konkrétan az elnök és az igazságügyi miniszter – beavatkozását az igazságszolgáltatás hatáskörébe. Bár úgy véli, ezt a jogszabályt el kellene törölni, Bajović hangsúlyozza, hogy amíg a törvény hatályban van, az abolíciós döntések nem jogi, hanem kizárólag politikai értékelés tárgyát képezik.
„Tehát az elnök – csodák csodájára – ebben az esetben a törvény keretein belül jár el, mivel a jelenleg érvényben lévő, szerintem elavult és vitatható jogi rendelkezések értelmében, az igazságügyi miniszter javaslatára joga van mentesíteni valakit a büntetőeljárás alól. Ha ezt a jogot visszaélésre használják, az egyetlen lehetséges szankció politikai – vagyis az, hogy a választásokon megvonják a végrehajtó hatalom iránti bizalmat” – magyarázza Bajović.
Azt is elmondta, hogy a kegyelmi döntés akkor lenne jogilag értelmezhető mint korrupciós bűncselekmény (például befolyással való üzérkedés), ha bebizonyosodna, hogy az elnök cserébe ajándékot vagy más jogellenes előnyt kapott.
A hivatali visszaéléshez pedig azt kellene bizonyítani, hogy a döntéssel saját magának előnyt szerzett, másnak kárt okozott, vagy súlyosan megsértette valaki jogait.
Radovan Lazić ügyész a Danasnak nyilatkozva elmondta, hogy a teljes büntetőeljárás alóli mentesítés nem egyezik meg a kegyelem jogintézményének valódi céljával, amelynek – véleménye szerint – a bírói tévedések utolsó korrekciós lehetőségének kellene lennie, amikor már minden más jogorvoslat kimerült.
„A kegyelem intézményének értelme az, hogy orvosoljon olyan igazságtalanságokat, amelyeket bírósági eljárásban már nem lehet korrigálni. Például amikor valakit jogerősen elítélnek, de később kiderül, hogy ártatlan, és nincs több jogi eszköz. Ilyenkor léphet közbe az elnök mint végső politikai-jogi instancia” – mondta Lazić.
Különösen problémásnak tartja Vučić nyilvános indoklását is, amely szerint „nem állnak fenn a bűncselekmény elemei” – mivel ez csak bíróság által megállapítható tény. Ezzel az elnök szerinte nemcsak megszakítja a bírósági eljárást, hanem állást is foglal a bűnösség kérdésében, ami teljesen ellentétes az ő alkotmányos szerepével.
„Az elnöknek nincs joga megállapítani, hogy fennállnak-e a bűncselekmény elemei – ez kizárólag a bíróság hatásköre. Az ő indoklása jogilag megalapozatlan, és nem lehet egy ilyen aktus alapja” – figyelmeztet Lazić.
Hozzátette, hogy a jelenlegi törvények alapján nincs mód arra, hogy az elnök ilyen döntéseiért felelősségre vonható legyen.
Bár a törvényt módosítani lehetne, Lazić kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy létezne politikai akarat ennek felülvizsgálatára.
„A jelenlegi törvényi rendelkezések szerint nincs lehetőség az elnök felelősségre vonására a kegyelmi döntések miatt. Ez politikai, nem jogi kérdés. És nem hiszem, hogy jelenleg létezne olyan parlamenti többség, amely kész lenne megváltoztatni ezeket a rendelkezéseket” – mondta Lazić.
Úgy fogalmazott, hogy az ilyen gyakorlat a kegyelem intézményével való visszaélést jelenti, mivel ezáltal megakadályozzák a bíróságot abban, hogy megállapítsa valakinek a bűnösségét vagy ártatlanságát. A kegyelemnek – mondja – csak akkor van értelme, ha már megszületett az ítélet, és az körülmények olyanok, hogy a bíróság nem tud kegyelmet gyakorolni.
Emlékeztetőül: nemrégiben Rodoljub Šabić ügyvéd is úgy vélekedett, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak kötelessége tájékoztatni a nyilvánosságot arról, miért kegyelmeztek meg M. S.-nek, aki az év elején egy belgrádi tüntetésen autóval elütött egy diáklányt.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
