A II. világháború utolsó fejezetei közül kétségkívül a Hirosima elleni atomtámadás volt az, ami végleg megváltoztatta a világot. Az 1945 augusztusában bevetett két atombombával az Egyesült Államok teljesen megsemmisítette először Hirosimát, majd Nagaszakit. A tragédia 80. évfordulóján a városban még mindig ég a Béke Lángja. A világ egyetlen olyan öröklángja, amely arra vár, hogy kioltsák.
Az amerikaiak azért választották Hirosimát célpontnak, mert úgy tudták, a városban nincsenek amerikai hadifoglyok. Ezen felül hadiszempontból jelentős volt a város és még az időjárás is éppen kedvezett aznap a bevetésnek. Az 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott bomba közel 170 000 emberéletet követelt. Azok számát pedig, akik később a sugárzás következményeként vesztették életüket csak becsülni lehet. Hirohito japán császár gyorsan be is jelentette a kapitulációt, majd szeptember 2-án tábornokaival aláíratta a fegyverletételt a USS Missouri hadihajó fedélzetén.
Az atombombát szállító B-29-es Enola Gay személyzete 12 főből állt a küldetés napján. A gép parancsnoka Paul W. Tibbets volt, aki a bevetés után számos kitüntetést kapott és még sokáig szolgált a légierőnél. Feladatára így emlékezett vissza egy interjúban: „Meg voltam győződve arról, hogy több életet mentünk meg, mint ahányat elveszünk.” Még élete végén is azt mondta, úgy tekintett a küldetésükre, mint ami életeket ment meg. „Nem én kezdtem a háborút, de azon voltam, hogy befejezzem” – nyilatkozta nem sokkal halála előtt. Tibbets 2007-ben halt meg 92 évesen és azt kérte, hamvasszák el, síremléke pedig sehol ne legyen. A személyzet utolsó tagja Theodore Van Kirk navigátor 2014-ben halt meg.
A Tibbets édesanyjáról elnevezett Enola Gay a bevetés után különböző légibázisokon hányódott, szét is szerelték, majd a nyolcvanas években nagy vitákat követve „felélesztették” és máig múzeumban van Washington mellett.
Barack Obama volt az első olyan hivatalban lévő amerikai elnök, aki ellátogatott Hirosimába, A 2016. évi esemény azért volt kiemelkedő jelentőségű, mert az Egyesült Államok az atombombák ledobása után nem kért bocsánatot és nem is akadt olyan elnök, aki meglátogatta volna a helyszínt. Obama tette kiváltotta a világ elismerését, hiszen az atombomba bevetése 1945-ben a mai megítélés szerint háborús bűnnek és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül. A demokrata elnök (és békeüzenetként is felfogható cselekedete) sajnos nem talált méltó követőre.
A washingtoni Smithsonian múzeumlánc az idén sem mer kiállítás formájában megemlékezni az évfordulóról, mivel a Nobel-békedíjra éhező Donald Trump rendeletben adta ki, hogy „vissza kell állítani az igazságot és a józan észt” – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az USA semmilyen történelmi bűnéről (rabszolgaság, polgárháború, KKK-lincselések, atombomba stb.) nem ildomos értekezni vagy azokra emlékezni.
Ezt korábban már az 1995 januárjában hatalomra kerülő republikánus kongresszusi többség is megtette, amikor a 40-ik évfordulóra készülve a Repülési és Űrkutatási Múzeum (amelynek birtokában van az Enola Gay bombázó) nagyszabású kiállításra készült. A háborús veteránok egyesülete tiltakozni kezdett és a szélsőséges republikánus Newt Gingrich képvisleőházi elnök tudtára adta a múzeum vezetőinek, hogy megvonják tőlük a kongresszusi támogatást, ha ki merik állítani az első élesben használt atombomba történetét bemutató tárgyakat.
Japán 1949-ben Hirosimát a Béke és Emlékezés Városának nevezte ki, ahol minden évben háromnapos ünnepséget tartanak az évfordulón. Ennek egyik fő eseménye a „Békeüzenet ceremónia”, melynek keretében üzeneteket helyeznek lámpásokba, és a folyón elküldik őket. A lámpások elúsznak Hirosima központi épülete, az Atombomba Dóm előtt.
A Dóm 1915-ben épült egy cseh építész tervei szerint és kiállítási csarnokként, bemutatóteremként működött a háborúig. Az atombomba majdnem pontosan felette robbant 1945. augusztus 6-án, s ezzel magyarázzák, hogy az épület nem (teljesen) semmisült meg. A Dómot megőrizték mint örök emlékeztetőt a tragédiára, körülötte pedig emlékparkot alakítottak ki számos látnivalóval, emlékhellyel és múzeummal.
A parkban 1964-ben öröklángot gyújtottak, egy különleges, imára nyíló kezeket formáló talapzaton. A Békeláng csak akkor aludhat ki, ha a világ végleg megszabadul az atomfegyverektől.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet nemrégiben megjent évkönyve szerint a kilenc nukleáris fegyverrel rendelkező állam folytatja fegyverarzenáljának korszerűsítését, új robbanófejeket fejlesztve és telepítve. 2025 januárjára a világban körülbelül 12 241 nukleáris robbanófej volt, ebből 9614 volt hadászati célra készenlétben. Körülbelül 2100 robbanófej volt magas készenléti állapotban, főként az USA és Oroszország birtokában.
A hidegháború utáni leszerelési trend megfordulni látszik: a fegyverzetcsökkentés lassul, miközben új fegyverek telepítése gyorsul.
Az USA és Oroszország továbbra is a világ nukleáris fegyvereinek 90%-át birtokolja. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a jövőben mindkét ország növelheti nukleáris kapacitását, különösen, ha a 2026-ban lejáró Új START szerződést nem hosszabbítják meg.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és a védelmi tanács jelenlegi elnökhelyettese éppen a napokban fenyegette meg a Nyugatot, hogy „új kilátásokkal” kell szembenéznie, mert a Kreml lemondta a középhatósugarú atomfegyverek korlátozásáról szóló szerződést. Erre Donald Trump amerikai elnök „közelebb rendelte” az amerikai atomtengeralattjárókat – aminek semmi értelme, mert azok évtizedek óta szünet nélkül olyan titkos stratégiai pozíciókat foglalnak el az óceánok mélyén, amelyekről bármelyik pillanatban megsemmisítő ellencsapást tudnak mérni az orosz stratégiai célpontokra.
A Hirosimai Emlékpark öröklángja sajnos nem mostanában fog kialudni.
A hirosimai Béke Emlékpark: A Békeláng a központi ív alatt helyezkedik el, az Atombomba Dóm a háttérben látható. (Fotó: Shutterstock)
