Szerbiában napok óta tombol a kánikula, és az előrejelzések szerint a következő napokban sem várható enyhülés. A hivatalos szervek azonban továbbra sem tesznek érdemi lépéseket – hiába lenne rá jogi lehetőség.

„Államunk nem elég felelős ahhoz, hogy fejlessze a védekezési és mentési rendszert – a stratégia évek óta csak az országgyűlés asztalán porosodik. A jelenlegi szabályozásból hiányzik a világos meghatározás, hogy pontosan milyen feltételek fennállása esetén lehet rendkívüli helyzetet kihirdetni” – nyilatkozta az N1 televíziónak Vladimir Cvetković, a Belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának professzora.

A halált is okozó hőhullámok ellenére az állam az elmúlt években egyetlen alkalommal sem élt azzal a lehetőséggel, hogy rendkívüli helyzetet hirdessen, és sürgősségi intézkedéseket vezessen be – például a szabadtéri munkavégzés idejének csökkentését, a közlekedési rend módosítását vagy vízellátás biztosítását a veszélyeztetett lakosságnak.

A vonatkozó törvény ugyan lehetőséget adna erre, de – mint arra Cvetković is rámutat – egyáltalán nem világos, mikor és milyen körülmények esetén alkalmazható.

„Sajnálatos módon a katasztrófakockázatok csökkentéséről szóló törvény nem szabályozza részletesen ezt a területet. A jogszabály ugyan definiálja, mi számít rendkívüli helyzetnek, és hogy ez kihirdethető, de nem rögzíti egyértelműen, milyen feltételeknek kell teljesülniük ehhez” – mondta a professzor.

Mint mondja, a legtöbb európai országban sem automatikusan lép életbe a rendkívüli állapot, ha napokon át extrém magas a hőmérséklet – de a reagálási protokollok ilyen esetekre egyértelműen rögzítettek.

„Franciaországban például, ha három napnál tovább tart a hőség, akkor ugyan nem rendelnek el rendkívüli állapotot, de életbe lép egy vészhelyzeti intézkedési terv: csökkentik a munkaidőt, korlátozzák a szabadtéri munkavégzést, sőt, akár az iskolákat is bezárhatják, ha a körülmények ellehetetlenítik a tanítást”

– magyarázta Cvetković.

Szerbiában ezzel szemben még sosem hirdettek ki országos szinten rendkívüli helyzetet hőhullám miatt. Ennek oka részben az, hogy a törvény szerint legalább 15 egymást követő napon keresztül kellene tartani az extrém hőségnek ahhoz, hogy egyáltalán felmerüljön ennek a lehetősége.

„Ez teljesen irreális feltétel. A törvény abból indul ki, hogy 15 napon át 40 Celsius-fok fölött kellene lennie a hőmérsékletnek, ami még sosem fordult elő. Franciaországban például 2003-ban három napos hőhullám volt, mégsem rendeltek el rendkívüli állapotot, de időben tájékoztatták a lakosságot, és életbe léptettek óvintézkedéseket” – emlékeztetett a szakértő.

Hozzátette: noha ritka, hogy hivatalosan is kihirdetik a rendkívüli helyzetet, más országok legalább a figyelmeztetési rendszereiket fejlesztették ki alaposabban, és rendelkeznek olyan mechanizmusokkal, amelyek lehetővé teszik a gyors reagálást és a lakosság védelmét.

A professzor szerint az is gond, hogy a helyi önkormányzatok sem élnek ezzel az eszközzel – pedig kezdeményezhetnék a munkaidő csökkentését, vízszállítást a veszélyeztetett lakosságnak és egyéb enyhítő intézkedéseket.

„Nem kezdeményezik, mert a törvényhozó úgy határozott, hogy az extrém körülményekhez 15 napos hőség szükséges, és ez statisztikailag aligha fordul elő. 2012-ben például Vajdaságban súlyos hőhullám volt, és az egyik város képviselő-testülete kérte is a rendkívüli helyzet kihirdetését, de a hatóság végül úgy döntött, hogy jogilag nem teljesültek a feltételek” – idézte fel Cvetković.

Arra a kérdésre, hogy a hatalom a munkáltatók érdekeinek védelme érdekében kerüli-e a rendkívüli helyzet elrendelését, a szakértő úgy válaszolt: ez is egy ok a sok közül.

„Tizenhét éve foglalkozom ezzel a területtel, és a motivációk sokrétűek. Az állam nem elég felelős abban, hogy fejlessze a védekezési rendszert, a stratégia évek óta parlamenti procedúrában van. Az önkormányzatok például nem szívesen hirdetnek rendkívüli helyzetet, mert akkor kártérítést kellene fizetniük a gazdáknak – ez pedig lassítaná a gazdasági fejlődést és komoly anyagi következményekkel járna” – magyarázta.

Végül azt is hozzátette: gyakran politikai megfontolások is közrejátszanak.

„Volt már példa arra is, hogy olyan esetekben hirdettek rendkívüli állapotot, amikor a feltételek nem voltak adottak – pusztán azért, hogy nemzetközi pénzügyi támogatásra lehessen pályázni.”

Egy másik ok pedig, ami miatt nehezen mozdul a rendszer: a törvények és végrehajtási rendeletek nincsenek összehangolva.

„Ilyen helyzetben az emberek nem szívesen vállalják a felelősséget, mert attól tartanak, hogy végül ők, vagy a helyi közösségük látja kárát” – zárta gondolatait Cvetković.


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!