A kamatlábak csökkentésétől azt várják, hogy megkönnyítse a polgárok helyzetét a hitelek törlesztésében, különösen a lakáshitelek esetében. Az új intézkedések előírják, hogy a lakáshitelek kamatlába 2025 végéig nem haladhatja meg az 5 százalékot, írja a Blic Biznis.
A Szerb Nemzeti Bank bejelentette, hogy intézkedéseket hoz a kamatlábak, illetve a hitelek haszonkulcsának csökkentésére, hogy kedvezőbb hitelfeltételeket biztosítson, különösen az alacsonyabb jövedelműek számára. Jelenleg elemzik az összes lehetséges rövid- és hosszú távú hatást, hogy megtalálják a legjobb megoldást.
Felmerül a kérdés, hogy a Nemzeti Bannk hogyan tudja majd csökkenteni a kamatokat, lehet-e valamelyik intézkedés hasonló ahhoz, amit a svájci frank alapú hiteleknél alkalmaztak, és ez mennyire befolyásolná a lakáshitel-törlesztőrészleteket?
„Csak törlesszem le, és akkor ünnepelni fogok!” – ez a mondat a leggyakoribb Szerbiában a hitellel rendelkezők körében. Megszabadulni a többéves tehertől, vagy ahogy mondani szokták, kikerülni az adórabszolgaságból, különösen fontos, ha a kamatlábak magasak vagy változóak. Ezt a legjobban azok tudják, akik egykor svájci frankban adósodtak el, amikor a törlesztőrészletek akár 30 százalékkal is megemelkedtek egyik napról a másikra. A Szerb Nemzeti Bank intézkedéseivel akkor stabilizálták a helyzetet, és minden változásra gyorsan reagáltak.
Jelenleg a hitelfelvevők viszonylag biztonságban vannak, nincsenek komoly panaszok. Másrészt viszont probléma a magas ingatlanár. Néhány éve még normális volt a lakáshitelekről úgy beszélni, hogy a törlesztőrészlet 300–500 euró között van. Most ez lehetetlen. Ma, ha valaki tisztességes lakást akar venni a jelenlegi árakon, a törlesztőrészlet 700 eurótól felfelé indul – mondja Dejan Gavrilović, az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület képviselője.
Olyan ügyfelet, aki a fizetéséből elbírna ekkora havi törlesztést, a szakértők szerint nehéz találni. Noha a lakáshitelek kamatlába a Szerb Nemzeti Bank döntése alapján 2025 végéig nem haladhatja meg az 5 százalékot, még mindig valamivel magasabb, mint a környező országokban és Európában. Ezt a bankok ki is használják, hiszen a pénz szinte teljesen az ő kezükben van.
“Ha a fizetése 60 000 dinár, az én tanácsom, hogy legfeljebb 30 százalékát költse hiteltörlesztésre. Ez a maximum, tehát mondjuk 20 000 dinár legyen a tőke és a kamat együtt. Mi marad? 40 000. Ön kap pénzt, de jön a következő hónap, amikor törleszteni kell, akkor mi lesz? Tehát mit csinál valójában ezzel a pénzzel? Csak fogyasztásra költi? Én mindig azt mondom: okosan adósodjunk el, hogy a felvett pénzzel tényleg tudjunk kezdeni valamit – magyarázza Vasić.
Nemrég életbe lépett a pénzügyi szolgáltatások felhasználóinak védelméről szóló törvény módosítása, amely korlátozza a kamatlábakat.
Ha a kamatlábakat 1–1,5 vagy 2 százalékkal csökkentenék, a szakértők szerint a bankok nem veszítenének sokat, a polgárok viszont érezhetően könnyebben törleszthetnének.
_________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
