Kereskedelmi és pénzügyi szakértők becslése szerint a kereskedelmi haszonkulcsok korlátozása és az alacsonyabb jövedelmű polgárok számára a kedvezőbb, alacsonyabb kamatlábú hitelek biztosítása csak rövid távú hatással lennének a polgárok életszínvonalára, írja a Beta.

Aleksandar Vučić nemrég említett gazdasági intézkedéscsomagja elsősorban az élelmiszerárak visszaszorítására vonatkozna, melynek értelmében a kereskedelmi láncok haszonkulcsát húsz százalékra csökkentenék.

„A program keretében a bankok várhatóan kedvezőbb hiteleket fognak nyújtani az alacsonyabb jövedelmű polgárok számára” – tette hozzá Vučić.

Goran Petković, a belgrádi Gazdaságtudományi Kar professzora elmondta, hogy Jugoszlávia létezése idején az akkori kormány intézkedéseket hozott a maximális kereskedelmi haszonkulcsokról és a rögzített árakról, de 1989 óta a kereskedelmi árak szabadon alakulnak.

„Kivételes esetekben, piaci zavarok, háború, természeti katasztrófa esetén előírható a haszonkulcs alakítása, de ilyen ok jelenleg nem áll fenn” – mondta Petković.

A szakértő kiemelte, hogy közgazdasági szempontból egy ilyen intézkedésnek csak rövidtávú haszna lenne a lakosság részére, hosszabb távon pedig piaci károkat okozna.

„Nem lehet az árakkal megoldani a lakosság egy bizonyos részének szegénységi problémáját, az túl drága a gazdaság számára. Ehelyett intézkedéseket kell hozni a szegénység leküzdésére” – tette hozzá Petković.

Meg kell vizsgálni, miért drágábbak a szerbiai szupermarketek

„Két-három évvel ezelőtt készült egy ilyen tanulmány, de soha nem tették közzé, csak a Szerb Kereskedelmi Kamara kereskedői szövetségének tagjai látták” – zárta Petković.

Vladimir Vasić pénzügyi tanácsadó szerint az adminisztratív intézkedések csak kis mértékben tudják „eloltani a magas banki kamatlábak tüzét”.

„Szerbiában a hitelek drágábbak, mint a környező országokban, ami a bankok szerb piacon betöltött domináns szerepének és a fejletlen tőkepiacnak a következménye. A meglévő 19 bank elegendő közül hét-nyolc a piac mintegy 95 százalékát birtokolja, így a kérdés az, hogy van-e valódi verseny” – fejti ki a szakember és hozzátette, új bankok piacra lépését kell lehetővé tenni, és fejleszteni kell a tőkepiacot, ami valódibb versenyhelyzetet teremtene, és kedvezően hatna a banki termékek áraira.


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!