Az Egyesült Államok szigorú vámvédelmet vezetett be a Szerbiából importált árukra, ezzel gyakorlatilag megkérdőjelezve a kétoldalú kereskedelmet. Igaz, ez a szankció egy szélesebb kampány része, amelyet a világ legerősebb országa indított azért, hogy a termelést visszavezesse az Atlanti-óceán másik oldalára, amivel Donald Trump nagyrészt megnyerte tavalyi választását, írja cikkében a 021.rs portál.
Az amerikai elnök a vámbevételekre számítva próbálja mérsékelni az USA folyamatosan növekvő külkereskedelmi deficitjét, szigorúan végrehajtva azt a tervet, amely szerint „mindenki kihasználja a gazdag Amerikát”.
A vámok felmagasztalása
Az USA vámokat vetett ki világszerte 70 országra, köztük nagy barátaira is: Kanadára, az Európai Unióra, Japánra, Dél-Koreára… Trump továbbment, és jelezte, hogy ha sokan tiltakoznak vagy túl hangosak lesznek, akkor itt még nincs vége a szigorításoknak.
Így az Egyesült Államok több országra is vámot vezetett be, melynek mértékét egyénileg határozták meg. Szerbia az egyik legrosszabb helyzetbe került 35 százalékos vámteherrel, még Kína is, amelynek éves többlete az USA-val való kereskedelemben meghaladja a 360 milliárd dollárt, valamivel kedvezőbb vámot kapott.
Nehéz megmagyarázni, hogy miért éri ilyen rosszul a bérces Balkán országát ez a vámteher. Formálisan az USA közölte, hogy tavaly csak 200 millió dollár értékű árut exportált Szerbiába, míg az ellenirányú forgalom négyszer nagyobb volt. Azonban a Szerbiai Kereskedelmi Kamara pontos statisztikái szerint Szerbia kivitele az USA-ba 685 millió, míg az import 735 millió dollár volt.
Sőt, kereskedelmi mérlegünk az USA-val már régóta kiegyensúlyozott, ráadásul Szerbia azon kevés országok egyike, amely az USA-val kötött szolgáltatásexportban pozitív egyenleggel rendelkezik, elsősorban az itteni informatikusok által az amerikai vállalatoknak nyújtott IT-szolgáltatások révén. Összehasonlításképpen az USA az EU-val kötött szolgáltatásexportban 109 milliárd dollár feletti többletet produkál.
Gyors ítélet
Tehát valószínű, hogy a Szerbiát sújtó magas vámok okai nem gazdasági természetűek, legalábbis nem elsődlegesen. Szerbia túl kicsi szereplő az USA számára ahhoz, hogy bármilyen jelentős hatást gyakoroljon az ország legerősebb államának bármely paraméterére.
Marad tehát a politikai okok feltételezése, ahogy ez más országok esetében is történik, például Brazília, amely a BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika csoportja) irányába orientálódik, és amelyet az amerikaiak élesen bírálnak, vagy India, amely 50 százalékos vámokat kockáztat az új világba irányuló exportján, főként, mert vonakodik elállni az oroszoktól történő olajvásárlástól.
A szerb vezetés gyorsan reagált az amerikai vámok bejelentésére azzal az értékeléssel, hogy a negatív hatás nem lesz jelentős a kis kereskedelmi volumen miatt. Ám hamar világossá vált, hogy az USA több mint 4 milliárd dollárnyi beruházással van jelen Szerbiában, és több mint 32 ezer szerb dolgozik amerikai vállalatoknál.
Igaz, a kétoldalú kereskedelem nem jelentős, de egyes vállalatok szinte kizárólag az Atlanti-óceánon túli piacra támaszkodnak, elsősorban a kragujevaci Zastava Oružje és az užicei Prvi Partizan. Ezek fő beszállítói – a Zastava kovačnica, a Milan Blagojević – Lučani és a sevojnoi rézfeldolgozó üzem – is hátrányosan érintettek lennének.
Fegyverek és lőszerek
Szerbia legjelentősebb exportcikke az USA piacára a félautomata AK 70-es gépkarabély, amely a szovjet Kalasnyikov alapján készült. Az USA-ban a személyes védelem céljára engedélyezett az automata fegyver, így az AK 70-et az amerikaiak magánfegyverként vásárolják üzletekben, személyi igazolvány felmutatásával.
Ezt a fegyvert a kragujevaci gyár állítja elő, míg a hozzá tartozó speciális lőszert az užicei üzem szállítja. Mindkét vállalat a hadiiparban működik és teljes egészében állami tulajdonban van. Öt évvel ezelőtt a Zastava Oružje öt évre szóló szerződést kötött az amerikai Zastava arms USA-val, melynek értelmében 234 millió euró értékben szállítanak fegyvereket az amerikai piacra személyes használatra. Nem meglepő tehát, hogy a szerb exportot ez a fegyver és hozzá kapcsolódó lőszer uralja, tavaly több mint 153 millió euró értékben.
Természetesen a Zastava Oružje sport- és vadászfegyvereket is exportál, ezekhez szabványosabb lőszert használnak. Tavaly az USA-ba irányuló export értéke 118 millió euró volt, míg a dugattyúk és motorok 47 millió eurót tettek ki. Emellett gépek exportja is látható volt, értéke 57 millió euró. Úgy tartják, hogy a Zastava Oružje 100 százalékban az amerikai piacra támaszkodik, míg a Prvi Partizan függősége körülbelül 50 százalékos.
Magas a függőség néhány beszállító esetében is, például a Zastava kovačnica és még inkább a sevojnoi rézfeldolgozó üzem, amely termelésének majdnem 15 százalékát az AK 70-es automata lőszerének gyártására fordítja, míg a személyes, sport- és vadászati lőszerek előállításához majdnem 30 százaléknyi sevojnoi rezet használnak fel. Egyértelmű, hogy a négy vállalat működését sújtó szankcióknak súlyos hatása lesz, amely továbbáramlik az ellátási láncra.
Az NIS szankciói haladéktalanul
A hadiipari cégeken túl a vámok leginkább azokra a háziállat-tápszergyártókra lesznek károsak, amelyek tavaly 47 millió euró értékben exportáltak az USA-ba, ami a szektor exportjának mintegy negyede. Az érintett cégek száma nem nagy, de üzleti helyzetük miatt a vámterhelés számukra komoly csapást jelent majd.
Kérdéses, mi lesz a szokványos lőszerrel, amelyet a valjevoi Krušik nagy mennyiségben gyártott és szállított az amerikaiaknak, akik az árut szövetségeseiknek továbbították a világ különböző pontjaira. Nem világos, hogy ez az áru az USA-ba irányuló exportként könyvelik el, vagy harmadik országokba, amerikai szövetségeseknek szánt exportnak minősül-e.
Különösen kérdéses az amerikai szankciók sorsa az NIS-szel (Szerbiai Kőolajipari Vállalat), amelynek szankcióinak alkalmazását már ötször halasztották el, de most azt mondták, hogy „ez alkalommal volt a legnehezebb késleltetni az indítást”. Úgy tűnik, hogy többet már nem lesz halasztás.
Az Egyesült Nemzetek születésnapja
És ne feledjük, az amerikai szankciók nem büntetik az NIS többségi orosz tulajdonosait, és Oroszország sem szenved majd jelentős kárt, hiszen az újvidéki gigászból származó körülbelül 150 millió eurós nyereség csak 0,15 százaléka lenne az Ukrajnában zajló háború éves költségének. A szankciók a szerb állampolgárokat sújtanák, így Szerbia esne áldozatul, teljesen alaptalanul.
A világ legerősebb országának az az értékelése, hogy ez lehet hatékony út a szerb politika irányváltására, amit az amerikai szándék szerint a Oroszország elleni szankciók bevezetésében mutatkozna meg.
A jelenlegi politikai helyzetben egyáltalán nem számít, hogy a vámok bevezetése ellentétes a szabadkereskedelem elveivel és a Világkereskedelmi Szervezet úgynevezett Uruguay-i alapelveivel. Nincs jobb védelem, mint a hatályos és alkalmazható jogszabályok. Azonban ma nehezen jönnek létre nemzetközi megállapodások és egységes szabályok.
Épp ellenkezőleg, a hatalmasok túl erősnek érzik magukat ahhoz, hogy következetesen betartsák a szabályokat, és egykor tekintélyes globális szervezetek gyorsan veszítenek jelentőségükből. Kérdés, vajon az Egyesült Nemzetek megéri-e a 80. születésnapját november 5-én. Viharos idők járnak. Ilyen nehéz helyzetekben fontos szem előtt tartani, hogy a szabályok betartása nemcsak a legpraktikusabb, hanem a legjobb út is – különösen a kis országok és a kevésbé erősek számára.
Donald Trump (Fotó: Beta)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
