Az agyelszívás története nem új keletű, az viszont újdonság, hogy még az egyetemist lázadás sem befolyásolta a fiatalok jövővel kapcsolatos véleményét Szerbiában. A Szerbiai Ifjúsági Ernyőszervezet kutatása szerint minden második fiatal tervezi, hogy elhagyja az országot, írta meg az N1.
A fiatalok küzdelme a jobb életkörülményekért – éppen abból a vágyból, hogy Szerbiában maradhassanak – kilenc hónappal ezelőtt kezdődött. Mihajlo Matković egyetemista, aki mesterképzésre Skóciába megy, azt mondja, nem azért távozik, mert a felsőoktatás jelenleg szünetel, hanem a hatalom elnyomása miatt.
„Nem a blokádok hatottak rám, ott vagyok állandóan, talán még szerepem is van bennük, úgyhogy semmiképp sem mondanám, hogy a blokádok akadályoztak volna a tanulásban. Az a tény, hogy valaki lesi a szavaidat, hogy kiforgassa, majd terroristának állítson be, akit bíróság elé kell állítani; az a tény, hogy a törvény nem mindenkire vonatkozik egyformán, hogy valaki eltörheti más állkapcsát, és mégis kegyelmet kap. Emiatt megyek el” – mondja Mihajlo Matković.
Mihajlo nem az egyetlen, aki a jövőjét Szerbia határain kívül látja. A Szerbiai Ifjúsági Ernyőszervezet jelentése szerint az agyelszívás hosszú évekre visszanyúló trend, és az idei évben sem változott.
„Sajnos ez a trend évek óta negatív: 2017 óta, amióta figyelemmel kísérjük ezeket az adatokat, körülbelül a fiatalok 50 százaléka mondja, hogy szeretné elhagyni Szerbiát. Idén a fiatalok fele azt nyilatkozta, hogy vagy már tervezi a távozást, vagy még nem kezdte el tervezni, de szándékában áll” – mondja Milica Borjanić, a KOMS főtitkára.
Vladimir Mihić szociálpszichológia-professzor szerint a fiatalok gyors változásokat szeretnének. Úgy gondolja, hogy mivel a társadalmi válság már régóta tart, sokan nem akarnak a végére várni, és a jobb jövőt inkább más országokban látják.
„Szerintem téves feltételezés, hogy a tiltakozások kedvüket szegték – épp ellenkezőleg, a rezsim ereje demotiválta őket, ami szerintem reális és várható volt. Sok fiatal talán a fiatalság lelkesedésével azt várta, hogy ez nagyon hamar véget ér. Pedig már az elejétől világos volt, hogy ez egy fokozatos folyamat, és ha valaki rendszert akar változtatni, az nem megy sem 9 nap, sem 9 hét, sem 9 hónap alatt – legyünk őszinték. A fiataloknak könnyű elmenni, de mindig észben kell tartani, hogy valakit itt hagynak maguk mögött” – mondja dr. Vladimir Mihić, az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar pszichológia professzora.
„Ott van aztán az a fajta bűntudat is, hogy itt hagyom a barátaimat, tanáraimat – bár most egy nagyon rangos intézménybe megyek, biztos vagyok benne, hogy ott nincs olyan professzor, aki a diákokkal hungarocell-szigetelésen kempingezne. Másfelől talán abszurd is az összehasonlítás, mert ott a rendszer nem sodorná őket olyan helyzetbe, hogy erre kényszerüljenek” – mondja Mihajlo Matković.
Mindössze a fiatalok 11 százaléka biztos abban, hogy Szerbiában marad, és a hagyományos okokon – mint a család és a barátok – kívül többségük azt mondja, azért marad, hogy megváltoztassa az országot.
„Ezekből az adatokból nemcsak a rendszer megváltoztatásának vágyát látjuk, nemcsak a hatalomváltásét vagy hasonlóét, amit a közbeszédben hallani, hanem valójában a társadalmi változás iránti igényt” – mondja Milica Borjanić, a KOMS főtitkára.
A fiatalok 60 százaléka véli úgy, hogy a demokrácia a legjobb államforma, és nem véletlen, hogy azok közül, akik el szeretnének költözni, több mint 70 százalék éppen az Európai Unió országaiba vágyik.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
