Az EU figyelmeztetései és a hazai közvélemény ellenállása ellenére Szerbia folytatta egy fejlett kínai gyártmányú megfigyelőrendszer fejlesztését, derül ki a Szabad Európa Rádió (RSE) által megszerzett bizalmas dokumentumokból.

A dokumentumok részleteket tartalmaznak a védett eLTE hálózat bővítéséhez szükséges alkatrészek beszerzéséről, amely a kínai Huawei technológiáján alapul, és videomegfigyelő kamerákat, rendőrségi terminálokat és a Belügyminisztérium (MUP) parancsnoki központjait köti össze.

Ez az első írásos utalás a „Biztonságos Város” intelligens videomegfigyelő rendszer alapjául szolgáló hálózat fejlesztésére, amely 2017-ben indult, amikor a szerbiai belügyminisztérium és a Huawei aláírta a kapcsolódó stratégiai megállapodást. A kommunikációs hálózat bővítéséhez szükséges berendezések, szoftverek és szolgáltatások beszerzését 2024. márciusában végezték el, bizalmasként megjelölve.

A RFE által megkérdezett szakértők szerint a Huawei-től megrendelt 35 elosztóegység akár 3500 további kamerát is képes támogatni a kibővített eLTE hálózaton. A Biztonságos Város projekt eredetileg 1000 Huawei kamera telepítését jelentette csak Belgrád város területén, azzal, hogy a projektet Szerbia többi részére is kiterjesztik.

Nem derül ki egyértelműen, hogy hol fogják használni a 3500 új kamerát

„Ha ezt Belgrádban valósítják meg, az olyan kamerasűrűséget jelentene, amelyet Kínán kívül ritkán látni” – tette hozzá Conor Healy, az IPVM megfigyelési kutatócég kutatási igazgatója.

Az adatok a „Bizalmas – berendezésrendelés az eLTE rendszer bővítéséhez a Szerb Köztársaságban” című dokumentumból, a darkweben érhetők el, miután 2025. júniusában hackertámadás érte az „Informatika AD” digitális infrastruktúráját, amikor 1,7 millió dokumentum, köztük 200, a szerb belügyminisztérium beszerzésével kapcsolatos dokumentum szivárgott ki.

Mit jelent valójában a Biztonságos Város projekt?

Az 2017-es rendőrségi vezetők bejelentései szerint a projekt hozzájárulhat a bűncselekmények hatékonyabb felderítéséhez és megelőzéséhez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy több ezer videomegfigyelő kamerát telepítettek, fejlett arcfelismerő szoftverrel, ami megnyitja a lehetőséget a polgárok potenciális tömeges megfigyelésére is.

Belföldi és nemzetközi szervezetek, köztük az Európai Parlament is, évek óta figyelmeztetnek erre, emlékeztetve arra, hogy Szerbiának még nincs megfelelő jogi kerete a biometrikus adatok feldolgozásának szabályozására. Bár a Belügyminisztérium folyamatosan kijelenti, hogy a megszerzett arcfelismerő technológia még nincs használatban, a nyilvánosan elérhető dokumentumok azt mutatják, hogy a rendőrség mellett számos helyi önkormányzat is beszerzett ilyen technológiával felszerelt berendezéseket.

Szerbia csökkentett áron szerez be berendezéseket

Amint a dokumentumból kiderül, a berendezéseket, szoftvereket és szolgáltatásokat jelentős kedvezménnyel szállítják Szerbiába. A beszerzés adózás előtti teljes ára több mint 3 millió dollár volt, de a számlakedvezmény kiszámítása után 1,2 millió dollárra csökkent, ami 57 százalékos kedvezményt jelent. Különösen nagy kedvezményt kapott az a szoftver- és berendezéscsomag, amely lehetővé teszi a hálózat számára a 3500 új kamera támogatását.

A csomag számlája 1,1 millió dollár, de 92 százalékos kedvezményt alkalmaztak rá, így az adózás előtti ár mindössze 71 371,71 dollárra csökkent.

Huawei magánvállalatot a Kínai Kommunista Párt egyébként az ország vezető telekommunikációs berendezésfejlesztőjének választotta, és az amerikai kormány feketelistára tette a vállalatot a kínai hadsereggel való kapcsolatai, valamint az aggodalmak miatt, hogy a berendezéseket kémkedésre használhatják fel.

A szerb belügyminisztérium és a Huawei vállalat a szöveg megjelenése előtt nem reagált az RSE megkeresésére.


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!