Szerbiában a borjúhús ára elérte valaha volt legmagasabb szintjét, amit több tényező is okoz – a krónikus borjúhiány, a tehénállomány csökkenése, a klímaváltozás, valamint a húspiacon uralkodó bonyolult viszonyok egyaránt hozzájárulnak az árak emelkedéséhez.
A Szerbiai Kereskedelmi Kamara állattenyésztési szövetségének titkára, Nenad Budimović szerint a megoldást rendszerbeli változások, új felvásárlási modellek, valamint a húsipari szereplők közötti szorosabb együttműködés jelentheti.
Évtizedes folyamat áll a háttérben
„A tehénállomány hosszú időn át tartó csökkenése miatt drámaian visszaesett a borjak száma, ami közvetlenül befolyásolja a borjúhús árát” – magyarázta Budimović a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) péntek reggeli műsorában.
„A borjú drágulása annak a következménye, hogy nincs belőle elég – a szarvasmarha-állomány évtizedes csökkenése miatt csökkent a szaporulat, ami mérsékli a piacra kerülő borjak számát, így az árak is emelkednek” – tette hozzá.
Élősúlyban egy kilogramm ára elérheti a 6 eurót
Budimović szerint a borjak élősúlyban mért ára jelenleg 5 és 6 euró között mozog kilogrammonként, attól függően, hogy melyik régióból származik az állat, milyen fajtájú és milyen kondícióban van.
„A hízóállatokat tartók már a folyamat elején jelentős összegeket kénytelenek befektetni” – mondta.
Az állattenyésztés legnagyobb problémáját továbbra is az alacsony szaporodási arány jelenti, amely negatív tendencia már évtizedek óta. A régiók közötti árkülönbségek akár 30 százalékot is elérhetnek, ami tovább nehezíti a termelés tervezhetőségét.
A klímaváltozás egyre súlyosabb problémát okoz
A borjúhiány mellett a klímaváltozás is komoly kihívást jelent, különösen az állati takarmány előállításában. Budimović példaként említette, hogy ugyanabban a mezőgazdasági régióban az egyik hibrid kukorica kiszáradt, míg a másik megmaradt, ami azt mutatja, milyen fontos a vetőmag kiválasztása, illetve az agrotechnikai módszerek – például az öntözés – alkalmazása.
Szerbia egyébként kedvező adottságokkal rendelkezik az állattartáshoz – hosszú a vegetációs időszak, és akár tíz hónapon át is legeltethető a jószág.
A gabonafélék árai jelentősen befolyásolják a húsárakat
Bár az idei búzatermés kielégítő volt, a kukorica gyengébben termett, ami a következő hónapokban tovább növelheti a hús árát. A napraforgó hozama az első becslések szerint megfelelő, de – mint mindig – a legnagyobb bizonytalanságot a tőzsdei árak jelentik.
„A búzát időben betakarították, a kukorica valamivel gyengébb lett. Meglátjuk, mit hoz a napraforgó. De végső soron az ár van a legnagyobb hatással a termelők számításaira” – jegyezte meg Budimović.
A vágóállatok ára soha nem volt ilyen magas
A Nagybecskerek környékén gazdálkodó Čedomir Kećo elmondása szerint a vágóállatok ára akár 450 dinár is lehet kilogrammonként, ami példátlan az elmúlt években.
A hazai borjúhiány miatt importot terveznek Csehországból, ahol az árak valamivel kedvezőbbek.
„Az összes borjunkat már eladtuk. Egyre nagyobb az igény arra, hogy a termelés kiszámíthatóbbá, stabilabbá váljon – még akkor is, ha a szerződések nem rögzítik előre az árakat. Csak így lehet stabilizálni az ellátási láncot” – hangsúlyozta Kećo.
Felvásárlási ár a termelési költségekhez igazítva
Budimović szerint olyan felvásárlási modelleket kellene bevezetni, amelyek figyelembe veszik az állattartás minden költségét – a takarmányt, az energiát és a munkaerőt is.
„A felvásárlási ár már nem feltétlenül kedvezőtlen a termelők számára, de továbbra is dolgozni kell a transzparencián és a haszon igazságos elosztásán a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között” – tette hozzá.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
