A gazdasági intézkedéseken túl, amelyek az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és higiéniai termékek árának csökkentésére irányulnak, Aleksandar Vučić szerb elnök további segítséget jelentett be a leginkább rászoruló nyugdíjasok számára, mégpedig energetikai támogatás formájában.
A bejelentés szerint minden olyan nyugdíjas, akinek havi jövedelme nem haladja meg a 28.000 dinárt, jogosult lesz öt százalékos kedvezményre a villanyszámlájából, rájuk pedig nem vonatkozik sem az új, sem az alacsonyabb vörös zónahatár, amelyet 1.600-ról 1.200 kilowattórára csökkentettek.
A Danas napilap megszólalói úgy vélik, hogy az ilyen típusú segítség – különösen az áramköltségeknél – rendkívül fontos az alacsony nyugdíjú idősek számára, ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az intézkedéseknek hosszú távúaknak kell lenniük, nem pedig csupán „figyelemelterelésnek” más eseményekről.
Becslések szerint mintegy 530.000 nyugdíjas élhetne ezzel a könnyítéssel, számukra az átlagos havi megtakarítás körülbelül 1.000 dinárt jelentene. Beszélgetőpartnereik azonban hangsúlyozzák, hogy ez a segítség előbb-utóbb vissza fog ütni. Felidézik, hogy az évek óta elmaradt befektetések a Szerb Villamos Művekben (EPS) komoly beruházási szükségleteket idéztek elő az energetikai szektorban.
Kérdések merülnek fel az intézkedés végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatban is, hiszen – ahogy rámutatnak – nem ritka, hogy a nyugdíjas nevén lévő lakásokban a gyermekeik élnek, akik jóval magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy minden polgár számára nagyobb és tartósabb hasznot hozna az olcsóbb áram, ha az állam komolyan fellépne az EPS-en belüli korrupció ellen.
A Szerbiai Energetikai Ügynökség (AERS) jóváhagyta, hogy 2025. október 1-jétől a villamos energia átvitelének ára 10 százalékkal legyen magasabb a 2021. októberi árhoz képest, míg az elosztás ára (amit a polgárok és a vállalatok az áram lakásokhoz és objektumokhoz való eljuttatásáért fizetnek) 16 százalékkal nő. Mind az átvitel, mind az elosztás drágulása magasabb villanyszámlát eredményez a lakosság számára, ráadásul szeptember végéig további hét százalékos áramár-emelés is várható. Október 1-jétől pedig a legdrágább, vörös tarifa küszöbét 1.600-ról 1.200 kilowattórára csökkentik.
Mindezen drágulások után az öt százalékos nyugdíjaskedvezmény inkább szimbolikusnak, mint valóban hasznosnak tűnik, ezért Vučić megjegyzése, miszerint „ezzel az intézkedéssel a legkevésbé elégedett”, indokoltnak látszik.
„Felmerül a kérdés: Ellenőrzi-e majd az állam, ki kapja a kedvezményt?”
Nenad Bumbić, a Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke szerint a bejelentett energetikai támogatás átmeneti jellegű, hosszú távon pedig vissza fog ütni.
„A termelő- és elosztókapacitások évtizedeken át tartó elhanyagolása miatt most valós szükség van az áram árának emelésére. Valakinek be kell fektetnie ezekbe a létesítményekbe, és végső soron a polgárok fogják megfizetni az árát” – mondja Bumbić.
Emlékeztet, hogy már a kilencvenes évektől kezdve nem fordítottak kellő összegeket a Villanygazdasáfra ennek következtében pedig Szerbia csúcsterhelés idején kénytelen áramot importálni. Ezért arra számít, hogy valószínűleg valamilyen választás után ismét emelni fogják az áram árát.
„Középtávon az áremelés elkerülhetetlen. Ez a segítség most talán átmenetileg enyhíti a nyugdíjasok helyzetét, de hosszú távon minden visszaköszön” – figyelmeztet.
Az intézkedés költségeinek pontos felmérése szerinte nehéz, mert sok tényezőtől függ, elsősorban a téltől és a fogyasztás mértékétől. Ha hideg lesz a tél, a megnövekedett fogyasztás gyorsan a vörös zónába sodorhatja a háztartásokat, ez pedig nagyobb költségvetési terhet róna az államra. Ha viszont enyhe lesz a tél, kisebb lesz a fogyasztás és a kiadás.
Bumbić különösen problémásnak tartja a végrehajtást, mert nem világos, hogyan állapítják majd meg, hogy valóban olyan nyugdíjas lakik az adott lakásban, aki jogosult a kedvezményre. Lehetséges, hogy ezt személyi szám alapján ellenőrzik, de kérdéses, mi lesz akkor, ha a lakást bérbe adják, vagy a nyugdíjas gyermekei élnek benne. Így fennáll a veszélye annak, hogy a támogatás olyanokhoz kerül, akiknek nem is szánták.
„Körülbelül 530.000 nyugdíjas kaphatná meg a támogatást”
A Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezetek Egyesületének elnöke, Milan Grujić üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyek megtakarítást és nagyobb pénzügyi biztonságérzetet nyújtanak, de kiemeli, hogy a probléma az, hogy a korábban bejelentett kezdeményezések gyakran konkrét hatás nélkül maradtak.
„Az állam korábban is beszélt jobb árakról, legjobb árakról, a kereskedelmi kartellek elleni harcról, de ezeknek nem volt kézzelfogható eredményük. Ha az ilyen jellegű támogatásokat, például ezt az energetikai segítséget, korábban és rendszerszinten vezették volna be, különösen az alacsony jövedelmű nyugdíjasok és dolgozók számára, ma sokkal nagyobb lenne a hatásuk” – mondja Grujić.
Szerinte a villanyszámlára adott kedvezmény mintegy 530.000 nyugdíjast érinthet, mivel ennyien kapnak 27.860 dinárnál alacsonyabb jövedelmet. Nekik havi szinten körülbelül 1.000 dinár megtakarítást jelentene a kedvezmény.
Grujić azonban arra figyelmeztet, hogy az átmeneti intézkedések nem elegendőek, hiszen a nyugdíjasok és a munkavállalók vásárlóereje az elmúlt tíz évben egyetlen százalékkal sem nőtt.
„2013 és 2023 között az infláció és a megélhetési költségek 162 százalékkal emelkedtek, a vásárlóerő azonban ugyanott maradt. Ez egyértelműen mutatja, hogy az életszínvonal nem javult. Nem szeretném, ha az intézkedések populisták lennének, inkább tartósak, és szociálisan felelős politikát tükröznének” – hangsúlyozza.
Rámutat arra is, hogy az állam eddig nem az alacsony jövedelműekre helyezte a hangsúlyt, pedig ők élnek a legnehezebb körülmények között. Példaként megemlíti, hogy a szerbiai polgárok vásárlóereje 2012-höz képest mindössze négy százalékponttal nőtt, vagyis 0,44 százalékkal.
„A szerbiai polgárok vásárlóereje az átlagos európaihoz képest 40 százalék volt – tehát amiért egy európai egy euróért vásárolt, mi annak 40 százalékát tudtuk megvenni. Tizenkét évvel később mindössze négy százalékponttal nőtt, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a lakosság életszínvonala és a legérzékenyebb csoportok helyzete továbbra is aggasztó” – mondja Grujić.
Szerinte Szerbiának átfogó gazdaságpolitikára van szüksége, amely világosan meghatározza a szegénységet, és annak csökkentésére irányul, ahelyett, hogy a gazdagabb társadalmi rétegeket részesítené előnyben. Hozzátette: közben Szerbiában 35.000 milliomos és 48 milliárdos van, miközben a legszegényebbek életszínvonala egy százalékot sem javult.
„Az egész gazdaságpolitika a nagytőke védelmére épül. Elveszítettük az empátiát az idősek és a szegények iránt. Erről társadalomként komolyan el kell kezdenünk beszélni” – mondja.
Vučić bejelentette továbbá, hogy az állam a tűzifa beszerzésében is segít: a szociálisan rászorulók számára 36,7, a nyugdíjasok számára pedig 15 százalékkal alacsonyabb árat biztosítanak.
Grujić ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy minden könnyítés fontos, különösen a fűtési szezon előtt.
„Egy négytagú család számára a télre szükséges minimális tűzifa-mennyiség 8–12 köbméter között mozog, attól függően, hogy kombinálják-e az áramot, a szenet és a fát, továbbá a háztartás méretétől, az épület energiahatékonyságától és a szigetelés típusától” – mondja.
Végezetül figyelmeztet, hogy minden intézkedésnek – még azoknak is, amelyek segítségnek tűnnek – hosszú távú jellegűnek kell lennie, és nem fordulhat elő, hogy kizárólag figyelemelterelésként szolgáljanak, majd minden visszatérjen a régi kerékvágásba.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
