Szerbiában az élelmiszerek magas árai, amelyek már majdnem elérték az EU átlagát, továbbra is megterhelik a háztartások költségvetését, miközben az átlagkeresetek nem érik el az 1000 eurót. Míg a kereskedelmi láncok azt állítják, hogy törvényesen működnek, Aleksandar Vučić elnök túl magas „árrésekkel” vádolja a szupermarketeket, és szigorú intézkedéseket ígér. A szakértők azonban figyelmeztetnek: az árrések rövid távú korlátozása átmeneti megkönnyebbülést hozhat, de a hosszú távú megoldás rendszerszintű reformokat és a hazai élelmiszertermelésbe történő beruházásokat igényel.
A Nova portál átfogó cikkében elemezte, hogy mi a helyzet más országokban.
Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke bejelentette, hogy „háborút indít az árrések ellen” a szupermarketekben, ígéretet téve arra, hogy a kereskedők többé nem kereshetnek többet 20 százaléknál az alapvető termékeken. Ez a bejelentés olyan időszakban történt, amikor az élelmiszerárak Szerbiában már majdnem elérték az EU átlagát, miközben az átlagfizetések továbbra is alacsonyak maradtak.
Mik azok az árrések, és miért fontosak?
Az árrés a termék beszerzési ára és az a végső ár közötti különbség, amelyen a terméket a fogyasztók számára értékesítik. Ez egyben a kereskedők egyetlen bevételi forrása, amelyből finanszírozzák az alkalmazottak fizetését, az üzlethelyiség költségeit, a közüzemi díjakat, a szállítást és marketinget. Ami ezek után megmarad, az a nyereség.
Vučić elmondása szerint Szerbiában a nagy szupermarket-láncok árrése 32 és 45 százalék között mozog, míg Németországban, ahol alacsonyak az árak és magas a vásárlóerő, az árrés átlagosan körülbelül 25 százalék. Ennek legalább 22 százaléka a működési költségekre megy el, míg a tényleges nyereség mindössze 1-3 százalék a termék nettó árából. A német élelmiszerpiac jellemzője a nagy verseny és a nagy forgalom, ami lehetővé teszi az alacsonyabb árakat, annak ellenére, hogy a költségek magasak — a munkabérektől, üzlethelyiség bérlésén át a szállításig és a drága energia- és adminisztratív kiadásokig.
Például a Lidl kereskedelmi lánc tavaly csökkentette átlagos árrését 26,5 százalékról 23,7 százalékra, hogy versenyképes maradjon. Figyelembe véve a béreket, Németország vásárlóereje többszöröse a szerbnek: Németországban az átlagos nettó fizetés körülbelül 3000 euró, Szerbiában pedig csak 920 euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy átlagos német háromszor annyi élelmiszert és alkoholmentes italt tud megvásárolni, mint egy átlagos szerb.
Ár- és fizetésösszehasonlítás a régióban
Az összehasonlítás szerint Szerbia, bár nem a legdrágább ország, az egyik olyan, ahol magasak az árak a vásárlóerőhöz képest. Az Eurostat adatai alapján az élelmiszerek és alkoholmentes italok árai Szerbiában az EU átlagának 96%-át érik el, Németországban pedig 103%-ot. A szomszédos országokban valamivel alacsonyabbak az árak: Magyarországon és Spanyolországban kb. 95%, Csehországban és Bulgáriában 89%, Lengyelországban 87%, míg a legolcsóbbak Észak-Macedónia (73%), Románia (76%) és Törökország (77%). A megélhetési költségek és fizetések is eltérőek — míg Szerbiában az átlagos nettó fizetés körülbelül 920 euró, Montenegróban és Szlovéniában 1500–1600 euró, Csehországban pedig körülbelül 1300 euró. Ez azt jelenti, hogy a nyugat-balkáni országok többségében, valamint az EU-ban is, az emberek vásárlóereje magasabb az élelmiszerárakhoz képest, mint az átlagos szerb állampolgár esetében, még akkor is, ha a termékek nominális ára hasonló vagy alacsonyabb. Németországban a magas megélhetési költségeket a magasabb fizetések kompenzálják, ami a kereskedőknek alacsonyabb árrést és versenyképesebb árakat tesz lehetővé, míg Szerbiában a magas árrések még jobban megterhelik a háztartások költségvetését.
Hogyan működne az árréskorlátozás?
A bejelentett intézkedés maximális 20 százalékos árrést ír elő 23 termékcsoport esetében, miközben a kereskedelmi kedvezmények maximálisan 10 százalékra csökkennek. „A nagy kereskedelmi láncoknak csökkenteniük kell az árakat és az árrést, míg a kis kereskedők, különösen a falvakban, védve maradnak” — mondta Vučić.
Vučić a szeletelt kenyér példáján mutatta be az árrés működését: a kenyér nagykereskedelmi ára 83,69 dinár, a nettó számlázási ár 66,95 dinár. A költségek levonása után a termelő 46,87 dinárt kap, míg az áfa utáni végső ár 104,58 dinár.
Szakértői vélemények
Saša Đogović közgazdász arra figyelmeztet, hogy az ilyen intézkedések elsősorban rövid távú hatással bírnak, és inkább populista célt szolgálnak, mintsem tartós megoldást. „Tüneti kezelést jelentenek, nem oldják meg az okot — a mezőgazdaság alacsony termelékenységét és a gyenge állatállományt, amelyek befolyásolják a hús és más termékek áremelkedését” — magyarázza Đogović.
A lakosság megérzi a következményeket
Az élelmiszerárak napi szinten emelkednek. Jasmina, egy belgrádi nyugdíjas havonta 40.000 dinárt (kb. 340 euró) kap, és azt mondja, nehezen jön ki a pénzből. „A hús borzasztóan drága, nem is tudom, ki eszi még” — mondja. Szomszédja, Natalija azt mondja, számára a legnagyobb probléma az élelmiszer, az áram és a közüzemi díjak áremelkedése, írja a Szabad Európa Rádió.
A külföldről hazalátogatók, például a stockholmi Sanela Petrovski is észrevették, hogy Szerbiában drágábbak a termékek, mint Svédországban. „Ugyanaz a kávé, ami Stockholmban 2,5 euróba kerül, itt 300 dinárral drágább” — mondja Petrovski.
Ezek a különbségek azt mutatják, hogy nem csupán a kereskedelmi láncok árrése a felelős a magas árakért, hanem a lakosság alacsonyabb vásárlóereje és a hazai mezőgazdaság alacsonyabb termelékenysége is.
Korábbi és hasonló intézkedések a régióban
Az árréskorlátozás nem újkeletű — Magyarország is hasonlót vezetett be, korlátozva a külföldi cégek profitját 10 százalékra, ami miatt az EU vizsgálatot indított. Szerbiában a „Jobb ár” (Bolja cena) program tavaly szeptemberben ideiglenesen csökkentette 37 élelmiszer árát, de hatása csak korlátozott volt.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy mezőgazdasági beruházások és a hazai termelők támogatása nélkül az árréskontroll csak átmenetileg csökkentheti az árakat. Ugyanakkor a nagy kiskereskedelmi láncok kartellgyanúja továbbra is fennáll — a belgrádi felsőügyészség eljárást indított négy lánccal szemben, amelyek a piac több mint felét uralják, de az ügy végkifejlete egyelőre nem ismert.
Összegzés
A kormány által bejelentett intézkedések célja a háztartások anyagi terheinek enyhítése, de a szakértők és a lakosság is hangsúlyozzák, hogy a probléma mélyebben gyökerezik — az alacsony bérekben, a magas inflációban és az elégtelen hazai élelmiszertermelésben. Az árréskorlátozás átmeneti megkönnyebbülést hozhat, de a hosszú távú megoldás rendszerszintű reformokat, mezőgazdasági beruházásokat, hazai termelők támogatását, valamint a kiskereskedelmi láncok hatékony ellenőrzését igényli a kartellezés megelőzésére.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
