Az egyre gyakoribb extrém hőhullámoknak nemcsak rövid, hanem hosszú távú hatásai vannak az egészségre – derült ki egy friss tajvani kutatásból. Mint a csaknem 25 ezer felnőtt egészségügyi adatait feldolgozó tanulmány bevezetőjében írják, a klímaváltozás és a népesség öregedése külön-külön is kihívást jelent a legtöbb ország számára, azt eddig nem sikerült feltárni, hogy a kettő között van-e kapcsolat, és ha van, akkor milyen.

Mint kiderült, az ismétlődő hőhullámoknak való kitettség megnöveli az ember biológiai korát, méghozzá hasonló mértékben, mint a rendszeres dohányzás vagy alkoholfogyasztás – csak éppenséggel a meleg nem döntés kérdése. Minél intenzívebb egy hőhullám, annál jobban megviseli a szervezetet, vagyis egyre gyorsul a biológiai öregedés folyamata, és minél magasabb a szervezet biológiai kora, annál nagyobb a kockázata például a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek vagy a demenciának – írja a qubit.hu.

Tajvant 2008 és 2022 között 30 hőhullám sújtotta. A kutatók az ez alatt az idő alatt végzett orvosi vizsgálatok adatai (vérnyomás, máj- és vesefunkció, gyulladás) alapján meghatározták a résztvevők biológiai életkorát, majd összevetették kronológiai életkorukkal.

Mint kiderült, azok, akik több hőhullámot éltek túl, gyorsabban is öregedtek, és minél hosszabbak a hőhullámok, annál jobban gyorsítják a test öregedését.

Az adatok alapján a hőhullámok két év alatt 9-12 nappal növelik a biológiai életkort, ami Cui Guo epidemiológus, a tanulmány vezető szerzője szerint első látásra ugyan nem tűnik kiemelkedően soknak, idővel viszont ezek a napok összeadódnak – annál is inkább, mert nagyon valószínű, hogy a jövőben az eddigieknél is forróbb és hosszabb hőhullámokra számíthatunk.

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy bár minél több hőhullámot élt át valaki, annál magasabb a biológiai életkora, az elmúlt tizenöt évben a kutatók a folyamat enyhe csökkenését is megfigyelték. Kristie Ebi amerikai epidemiológus szerint ezt magyarázhatja az akklimatizáció is, de a tajvani kutatók feltevése szerint a légkondícionálók elterjedése is csökkenthette az egészségügyi károkat.

A hőség a legnagyobb károkat a vidéken élők és a fizikai munkások körében okozta.

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!