Több hónapig tartó sztrájk, tiltakozások, tanítási szünetek után a tanügyben dolgozókat – szerintük – ismét becsapták. Azokat a követelések, amelyeket még az év elején adtak át a kormánynak, a mai napig nem teljesítették, és egyre több hír jelenik meg arról, hogy azokat az intézményvezetőket, akik támogatták a diákok sztrájkját, a kormány sorozatban váltja le. Mindezek után nem kell csodálkozni, ha a pedagógusok ismét úgy döntenek, hogy munkabeszüntetéssel tiltakoznak az előállt helyzet miatt, s erre már szeptember közepétől sor kerülhet.
„Az emberek elégedetlenek: a folyamatosan zajló leváltások és a nyomásgyakorlás a pedagógusokra, csak még nagyobb dühöt váltottak ki köreinkben. Átvertek minket ki tudja hányadszor, és így ez most már tovább nem lehet! Arra számítok, hogy szeptember közepétől sztrájkba lépünk, mert a hatalom nem teljesítette azokat a követeléseket, amelyeket aláírt. Lehetséges, hogy az általános és középiskolák egy része csak az első héten fog rendesen működni, úgyhogy nyugtalan ősz vár ránk” – mondta a Nova portálnak Danilo Gligorić, a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezetének Köztársasági Bizottságának tagja.
Azon túl, hogy leváltották azokat az iskolaigazgatókat, akik támogatták a sztrájkot és tiltakozásokat, a kormány kerüli a találkozókat a tanügyesek képviselőivel, miközben a megbeszélések elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy teljesítsék a fizetések körül kialakult nézeteltérést.
„Januárban aláírtuk és megegyeztünk, hogy a fizetéseinket kiegyenlítik a köztársasági átlagbérrel. A terv szerint utána megbeszéléseket kellett volna folytatni, de ezek az ülések elmaradtak. Két hónappal ezelőtt kértünk, hogy találkozzunk, de nem jött válasz. A tanári fizetések így továbbra sem érik el az átlagbért, miközben ez volt a cél, ezért harcoltunk” – magyarázza Gligorić.
„Megszabadultak a félelemtől”
Bár a fizetés nem az egyetlen követelés, amely nem teljesült, a tanároknak Gligorić szerint több okuk is van.
„Legtöbbet a fizetésekről beszélnek, de a munkavállalók és a gyerekek biztonsága, és az adminisztráció is gondot okoz, ugyanis ez utóbbi esetében kértük, hogy vizsgálják ki, mert sokkal több időt vesz el, mint a gyerekekkel való munka. Az emberek rettenetesen elégedetlenek, és ezek a leváltások, elbocsátások, zaklatások, amelyeket most elszenvedünk, csak olaj a tűzre. A legrosszabb az, hogy átvertek minket, ezen nem fogunk túllépni. Az emberek többségének elege van mindenből, és a tavalyi sztrájkunk megmutatta, hogy megszabadultunk a félelemtől”.
A sztrájkról, amely nagy valószínűséggel szeptember közepén kezdődik, Gligorić azt mondja, még nem tud részletekkel szolgálni.
„Mindig először a követeléseket állítjuk össze, és ha nem teljesítik azokat, akkor fokozzuk a nyomást. Először 30 perces órák jönnek, aztán ha a kormány ismét nem reagál, akkor időszakos tiltakozásokat szervezünk. Ha arra sem válaszolnak, akkor általános sztrájk és a tanítás felfüggesztése következik. Hibát követtünk el az év elején, amikor kérdéseket küldtünk a tagságnak, hogy akarják-e, hogy a második félév teljes munkabeszüntetéssel kezdődjön, amíg a követelések nem teljesülnek, és többség negatív választ adott. Így jött megosztottság, és a követelések nem teljesültek. Semmiképpen sem lesz sztrájk szeptember 1-jén. Hagyjuk, hogy az elsősök rendesen kezdjenek iskolába járni, de a hónap közepére a feszültségek nőni fognak” – figyelmeztet Gligorić.
„Verik a tanulóinkat, ők meg normális tanévet akarnak”
A Független Tanügyi Dolgozók Szakszervezetében is azt mondják, hogy ez a tanév feszültséggel fog kezdődni.
„A követelések közül semmi sincs teljesítve! Biztosan lesz munkabeszüntetés a középiskolákban, és mi mindent meg fogunk tenni, hogy ott legyünk minden helyen, ahol tiltakoznak, és hogy támogatásunkról biztosítsuk a tanárokat. Táplálni fogjuk azokat a tüzeket, amelyek égnek, amíg nem jönnek el a változások” – mondta Dušan Kokot, a Szerbiai Független Tanügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
„Elég nehéz elképzelni, hogy a tanév rendesen kezdődjön egy olyan államban, ahol a tanulókat verik, gyerekeket tartóztatnak le és ahol mindannyiunk biztonsága kérdéses. Ilyen társadalomban egyetlen tanév sem lehet normális. A probléma az, hogy a tanügyi dolgozók a harcban, amelyet vívtak, egyedül maradtak. Ez, amit most nézünk, az megtorlás azok ellen, akik bátorságot, vágyat és akaratot mutattak a változásokra. Azt várjuk, hogy a jövőben szélesebb közösség támogatását kapjuk, mert ez nem csak az iskolákért, tanulókért és szülőkért vívott harc, hanem az egész társadalomért. Minden ágazatnak részt kell vennie” – hangsúlyozza Kokot.
Megállapodás csak papíron
Mint ismeretes, egy évvel ezelőtt, pontosabban 2024 szeptemberében, amikor az iskolaév elkezdődött, a reprezentatív tanügyi szakszervezetek sztrájkba léptek, nagyobb fizetéseket követelve. Akkor azt kérték, hogy 2025 januárjától a tanárok kezdőfizetése egyenlő legyen a Szerb Köztársaság átlagfizetésével. A kormány válaszul módosította a bérszámítás szabályzatát, amelyek szerint, ahogy állították, a követelés 2025 októberében teljesül. Az elért megállapodással azonban nem volt minden tanügyi dolgozó elégedett. Sokan közülük emiatt a második félév kezdetétől nem tartották normálisan az órákat, hanem másfajta megegyezést követeltek az állammal.
Amikor november 1-jén Újvidéken a vasútállomásnál leszakadt egy előtető, amely 16 embert ölt meg, Szerbiában új tiltakozási hullám indult, amelyet az egyetemisták vezettek, és amelyhez hamarosan a tanügyi munkavállalók is csatlakoztak, támogatva a diákok követeléseit.
A tiltakozásokhoz egyes középiskolák tanulói is csatlakoztak, akik blokkolták az oktatási intézményeket. A tanítás felfüggesztése és a dolgozók támogatása miatt az elmúlt hetekben a kormány számos iskolaigazgatót leváltott Szerbia-szerte. Ugyanakkor a hatalom és az illetékesek hónapok óta kerülik a találkozókat a tanügyesek képviselőivel.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
