Az életszínvonallal kapcsolatos elégedetlenség úgy tűnik ősszel az utcára kényszeríti a polgárokat, hogy jobb életért harcoljanak. A szakszervezetek bejelentették, hogy amennyiben az állam 2026. január 1-jétől nem emeli a minimálbért 70.000 dinárra, valamint az átlagfizetés sem növekszik, kénytelenek lesznek követeléseiket tüntetésekkel érvényesíteni.
A fizetések Szerbiában – hangsúlyozzák – továbbra is túl alacsonyak, még a körülbelül 900 eurós átlagbér sem garantál tisztességes megélhetést. Figyelmeztetnek továbbá, hogy az október 1-jére bejelentett minimálbér-emelést 500 euróra „felemészti” a dráguló áram és az infláció.
Az elégedetlenség a gazdák körében is nő, akiket az idén a szárazság is sújt.
A Szerbiai Gazdák Megmaradásáért Kezdeményezés bejelentette, hogy tiltakozni fognak, ha az állam nem fizet 300 eurót hektáronként a szárazság okozta károkért, míg a Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Uniója szintén tüntetést helyezett kilátásba, mert a helyi hatóság még mindig nem írta ki a pályázatokat az agrárfejlesztésre szánt 50 millió dinár elosztására.
A szakszervezetek és a gazdák egyaránt azt üzenik, hogy ha nem kapnak intézményi támogatást, számukra csak az utca marad, mint az utolsó helyszín, ahol a tisztességes munka és a méltó élet elismeréséért küzdhetnek, írja összefoglalójában a Danas.
Szakszervezetek: Az állam ragaszkodni fog a saját összegéhez
Az állam nemrég döntött arról, hogy október 1-jétől 59.000 dinárra emeli a minimálbért, ami körülbelül 500 euró, a következő évre pedig álláspontjuk szerint 65.000 dinár (550 euró) lenne megfelelő. A szakszervezetek elégedetlenek ezzel a kormányzati ajánlattal, és a legutóbbi tárgyaláson azt követelték, hogy a minimálbér jövőre 70.000 dinár, azaz 600 euró legyen. Pénteken, augusztus 29-én újabb, harmadik találkozó vár rájuk a kormánnyal és a munkaadókkal.
A Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetségének (SSSS) elnöke, Zoran Mihajlović a Danas napilapnak azt mondta, nem várja, hogy az állam elfogadja a szakszervezetek követelését a minimálbér 70.000 dinárra emeléséről 2026. január 1-jétől, korábbi tárgyalási tapasztalatokra hivatkozva.
„Az előző évek gyakorlatát ismerve úgy vélem, az állam ragaszkodni fog a korábban meghatározott állásponthoz, vagyis a 10,1 százalékos emeléshez, azaz 550 euróra. Emiatt nem várok előrelépést a harmadik tárgyalási körben” – mondta Mihajlović.
Hozzátette azonban, hogy már önmagában az a tény, hogy az állam ragaszkodik a tárgyalások folytatásához, teret hagy a párbeszédnek.
Előre jelezte viszont, hogy a szakszervezeti tiltakozás esetleges megszervezésének oka nemcsak a minimálbér összegével kapcsolatos követelések elutasítása lesz, hanem az úgynevezett bérkompresszió is.
„Ha nem nőnek a fizetések általában, az komoly problémát jelent majd. Mi nem csak a minimálbér emelését követeljük, hanem az átlagbérek növekedését is, amelyek továbbra is alacsonyak Szerbiában” – magyarázta.
Azt is bejelentette, hogy a szakszervezet szeptemberben, a minimálbértárgyalások lezárása után dönt a lehetséges tiltakozásról.
„Ha a közszféra szakszervezetei elégedetlenek lesznek, és tiltakozni fognak, azt kérjük, hogy minden követelés egyszerre, közösen és tömegesen kerüljön kifejezésre, ne pedig különálló, széttagolt akciókban” – tette hozzá Mihajlović.
Az SSSS nemrégiben közzétette a „Munkavállalók valós havi jövedelméről és költségeiről” szóló felmérés eredményeit, amely kimutatta, hogy a szerbiai háztartások közel háromnegyede egyik fizetéstől a másikig él, pénzügyileg sérülékeny és érzékeny a gazdasági sokkokra.
A minimálbér elfogadható összegéről szóló kérdésre Mihajlović elmondta, hogy a polgárok többsége 80.000 és 120.000 dinár közötti összeget jelölt meg.
Hozzátette, hogy a minimálbér nem lehetne kevesebb 80.000 dinárnál, kiemelve, hogy még a szakszervezetek által javasolt 70.000 dináros összeg sem biztosít tisztességes életet.
„A 70.000 dinárt azért javasoltuk, mert ezzel a minimálbér az átlagkereset körülbelül 60 százalékát követné, ami jelenleg 70.000 dinár körül van, de a 80.000 dinár már fedezné a minimális fogyasztói kosarat” – tette hozzá.
Gazdák: Amióta támogattuk az egyetemistákat, nincs kapcsolatunk a minisztériummal
A szerbiai gazdák nemrég bejelentették, hogy a pusztító szárazság miatt az államtól 300 eurós hektáronkénti segítséget várnak. Ha kérésük válasz nélkül marad, a Gazdák Megmaradásáért Kezdeményezés közölte: készek tüntetni.
A kezdeményezés elnöke, Goran Filipović a Danas számára elmondta, hogy a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium eddig nem reagált a segítségnyújtás iránti kérésükre.
„A médián keresztül nyújtottuk be a kérelmet, mert már nincs kapcsolatunk a minisztériummal, mióta támogattuk az egyetemistákat. Azóta nincs tárgyalás” – közölte Filipović.
Elmondása szerint ezekben a napokban ülést tartanak a kezdeményezés közgyűlésében a tiltakozásról szóló döntésről, és más szervezetek is jelezték érdeklődésüket a csatlakozás iránt. Egy-két héten belül kiderülhet, mikor vonulnak ki az utakra.
További elégedetlenségi okként említette a mezőgazdasági miniszter kijelentését, miszerint a kukoricatermés 7–8 százalékkal csökken. A gazdák ezt teljesen valótlan becslésnek tartják.
„Ezek a számok számunkra lesújtóak. Nem tudjuk, milyen információk alapján tesz a miniszter ilyen becsléseket, de a terepen a helyzet teljesen más. Szerintünk a kukoricatermés – térségtől függően – 40–50 százalékkal lesz kevesebb a vártnál” – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, mennyire optimisták a hektáronként 300 euró kifizetését illetően, Filipović azt válaszolta, hogy ez kizárólag az állam készségétől függ.
„Nem tudom, hajlandóak lesznek-e kifizetni, de közvetlen támogatás nélkül, ilyen nehéz évben a gazdák kénytelenek lesznek az utcán igazságot keresni. Ellenkező esetben számos gazdaság megszűnik” – figyelmeztetett.
A gazdák a szárazság miatti segítség mellett a mezőgazdasági hitelek törlesztésének elhalasztását is kérték, mivel – Filipović szavai szerint – „ez egy hatalmas hurok a gazdák nyakán”.
„Ha a termés 50 százalékkal csökken, vagy bizonyos helyeken egyáltalán nincs termés, a hitelek valódi hurkot jelentenek. Például a bánáti águnk teljesen betakarítás nélkül maradt, már az őszi vetésre készül. Akinek van üzemanyaga, az dolgozik, akinek nincs, az vár” – magyarázta Filipović.
Hozzátette, hogy a napraforgó betakarítása sem hozott várt eredményeket.
„A napraforgó általában jól bírja a szárazságot, de itt is 20–30 százalékos terméscsökkenést tapasztalunk, ráadásul az ár is nagyon alacsony. Mindez oda vezet, hogy valószínűleg szeptember közepén az utcára vonulunk” – foglalta össze.
A Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Uniója szintén elégedetlen, amiért még mindig nem indult el az 50 millió dináros agrártámogatási alap kifizetése.
Az unió, amely szinte minden mezőgazdasági ágazat szervezeteit tömöríti, három éve vesz részt a helyi agrárpolitikai és vidékfejlesztési intézkedések tervezésében a következő évre. Mint közleményükben emlékeztettek, az első évben júniusban indultak a pályázatok, a második évben augusztus végén, idén viszont még mindig semmi hír róluk.
„Ahelyett, hogy párbeszéddel oldanánk meg a mezőgazdaság problémáit, ahogy azt a polgármester 2022-ben mondta, amikor a tüntetéseinken kiharcoltuk az 50 milliót, most vissza kell mennünk az utcára, mert úgy tűnik, anélkül nincs megoldás” – közölte nemrég az unió.
Egy szabadkai gazda, Miroslav Matković a Danasnak elmondta, hogy közleményük után sem érkezett reakció a várostól az 50 millió dinár kifizetésével kapcsolatban.
„Semmi reakció nincs a várostól. Várunk, hivatalos határidőt nem szabtunk, de folyamatosan reméljük, hogy elindul valami. Bízunk benne, hogy nem kell megint az utcára mennünk, mert akkor rögtön azt mondanák, hogy döntésünk politikailag motivált” – mondta Matković.
Arra a kérdésre, hogyan működött a kifizetés az előző években, azt válaszolta, hogy korábban is csak az utolsó pillanatban, a nyár végén érkezett meg.
„Korábban is szűken jött a kifizetés. Akkor legalább tudtuk, hogy lesz, most viszont a pályázatokról és a támogatás kifizetéséről sem született még döntés a képviselő-testület ülésén” – tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy az említett 50 millió dinárt az elmúlt években különböző célokra használták fel: az egyéves növények biztosításának támogatására, tenyészállatok vásárlására, mesterséges megtermékenyítésre, állatorvosi szolgáltatásokra és mezőgazdasági gépek beszerzésére.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
