A nyugdíjak decembertől 12 százalékkal emelkednek – jelentette be csütörtök este Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke, hozzátéve, hogy az első emelt összegű nyugdíjakat januárban kell kifizetni. Ezt pénteken Siniša Mali pénzügyminiszter is megerősítette.
Eddig a a nyugdíjak 8 százalékos emeléséről volt szó az előző hónapokban, ami a svájci képlet szerinti rendes kiigazítás miatt minden évben várható.
A svájci képlet ugyanis azt írja elő, hogy a nyugdíjak 50 százalékban a bérek növekedéséhez, 50 százalékban pedig az árak emelkedéséhez igazodnak. Ez azonban nem érvényes abban az esetben, ha a nyugdíjalap a GDP 10 százaléka alá esik. Ilyenkor a nyugdíjakat teljes egészében a bérek növekedéséhez igazítják.
Felmerül a kérdés, hogyan csökkent a nyugdíjak GDP-arányos részesedése ilyen hirtelen, tekintettel arra, hogy a nyugdíjakat évek óta rendszeresen emelik, egyes években még a svájci képletnél is magasabb összeggel.
A válasz minden bizonnyal a nemzeti számlák felülvizsgálatában rejlik, amelyet a Köztársasági Statisztikai Intézet tavaly végzett el. Ennek alapján a 2023-as GDP a korábban kimutatotthoz képest nominálisan 8,2 százalékkal magasabb lett. Így a nyugdíjak GDP-hez viszonyított aránya 9,6 százalékra csökkent.
A statisztikai elszámolások felülvizsgálata rendszeres gyakorlat, amelyet az Eurostattal együttműködésben végeznek, ám az nem szokványos, hogy ekkora eltérések legyenek, mint amilyenek nálunk előfordultak.
Mindenesetre ez a GDP-emelkedés valószínűleg indokként szolgált arra, hogy a nyugdíjakat az eredetileg bejelentettnél nagyobb mértékben emeljék.
Siniša Mali pénzügyminiszter és első miniszterelnök-helyettes bejelentése szerint a közelgő emelés után az átlagnyugdíj 2024 decemberére 485 euró lesz, míg a 2025-ös év egészét figyelembe véve az átlagnyugdíj mintegy 437 eurót tesz majd ki.
„A közelgő nyugdíjemelés összhangban van azzal az ígéretünkkel, hogy 2027 végére az átlagnyugdíj Szerbiában eléri a 650 eurót” – hangsúlyozta.
A nyugdíjak növekedése kétségkívül jó dolog, de felmerül a kérdés: honnan lesz ennyi pénz? Ez az idei költségvetésben nem okoz gondot, a következő évben viszont már lehetnek problémák. A nyugdíjkiadások ugyanis a legnagyobb költségvetési kiadások közé tartoznak.
Az idei köztársasági költségvetésben 267,5 milliárd dinárra tervezték, ami csak a bérekre fordított kiadásnál kisebb, állami szinten azonban a nyugdíjak jelentik a legnagyobb fiskális kiadást. Tavaly a nyugdíjakra 930 milliárd dinárt fordítottak, míg az idei első félévben 522,5 milliárd dinárt.
További nehézséget jelent, hogy az idei gazdasági növekedési előrejelzést 2,75 százalékra csökkentették, bár a következő évre 4–5 százalékot várnak. A kisebb gazdasági növekedés rendszerint kisebb adóbevételeket jelent.
Az államnak egy másik korlátot is figyelembe kell vennie: a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.
Egyes számítások szerint a jövő évi nyugdíjemelés a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiányt okozhat. Az IMF szerbiai misszióvezetője, Lev Ratnovski a Danas napilapnak megerősítette, hogy az állam a fiskális szabályok keretein belül marad.
„A bejelentett nyugdíjkiigazítás összhangban van a fiskális szabállyal. A szabály előírja, hogy amikor a nyugdíjkiadások és a GDP aránya 10 százalék alá esik, a következő évre a nyugdíjakat a bérek nominális növekedéséhez kell igazítani. A releváns időszak a nyugdíjkiadások, a GDP és a bérek nominális növekedésének kiszámításához ez esetben 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti 12 hónap” – magyarázta Ratnovski a Danas kérdésére adott írásbeli válaszában.
Ugyanakkor hozzátette: a PCI-program keretében a nyugdíjemeléshez szükséges többlet-pénzügyi forrásokat a 2026-os költségvetésben kell biztosítani, miközben szigorúan tartani kell a 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánykorlátot.
„Ily módon Szerbia hasznot húzna a nyugdíjasok magasabb bevételeiből, miközben megőrizné eddigi erős eredményeit a felelős fiskális politikában, ami kulcsfontosságú Szerbia makrogazdasági fejlődésének folytatásához” – zárta szavait.
Mindezekből az következik, hogy az államnak vagy emelnie kell a meglévő adókat, esetleg újakat bevezetnie a nyugdíjemelés fedezésére, vagy pedig máshol kell csökkentenie a kiadásokat – írja a Danas.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
