Az idei évre tervezett 3,5 százalékos GDP-növekedés nem elérhetetlen, ha a második félévben – az első félévi körülbelül 2 százalék helyett – valamilyen csoda folytán sikerül elérni a 4 százalék körüli bővülést – mondta a FEFA Egyetem professzora, Goran Radosavljević a Betának.
Elmondása szerint a Szerb Nemzeti Bank (NBS) augusztusban 2,75 százalékra módosította az idei bruttó hazai termék növekedésére vonatkozó előrejelzését, miközben minden más nemzetközi intézmény továbbra is körülbelül 3 százalékkal számol.
Ugyanakkor – tette hozzá – Európában és a világban is 0,5–1 százalékponttal csökkentették a növekedési prognózisokat, ami várhatóan Szerbia gazdasági növekedését is visszafogja.
„Az év második felében Szerbiában valami csodának kellene történnie, hogy elérjük a tervezett növekedési ütemet. Ez nem teljesen lehetetlen, mert a tavalyi második félév bázisa alacsonyabb volt. Ennek ellenére nehéz lesz, mivel az építőiparnak és a mezőgazdaságnak sokkal jobban kellene teljesítenie a jelenleginél” – mondta Radosavljević.
Problémát jelent – szavai szerint –, hogy azok az ágazatok, amelyek korábban segítették a növekedést, most visszaesést mutatnak. Az építőipar immár harmadik negyedéve csökken, jelenleg kétszámjegyű mértékben, mintegy 16,1 százalékkal az előző évi növekedéshez képest.
Bár ennek az ágazatnak a GDP-ben nem nagy a részesedése, mégis jelentős, mivel multiplikátorhatással bír.
Az építőipar visszaesését szerinte különböző tényezők okozhatják: a piac kissé „lehűlt” az előző „túlforrósodott” időszak után, másrészt a nagy állami projektek – például az EXPO – is késnek.
Az idei második negyedévben a kereskedelemben és a pénzügyi szolgáltatásokban is visszaesést regisztráltak, amelyek jelentős hatással vannak a GDP-re, és stagnálás vagy csökkenés volt tapasztalható a kutatás-fejlesztésben is.
A turizmus visszaesését az országon belüli instabilitás okozhatja, ami lassan átterjed más ágazatokra is, és lefelé húzza a GDP-t.
Az ipari termelés júliusban 5,5 százalékkal nőtt, ami jó jel lehet, hiszen év eleje óta körülbelül 3 százalékos növekedést mutat – tette hozzá.
A GDP-ben nagy részesedéssel bírnak még a kereskedelem, a közlekedés és kommunikáció, valamint a mezőgazdaság, így ha ezekben zavar támad, az a GDP-t is megingatja.
„Érdekes, hogy a kiskereskedelem, közlekedés, raktározás és szolgáltatások a második negyedévben mindössze 1 százalékos növekedést mutatnak, miközben évek óta 5–6 százalékos ütemben bővültek, hiszen ez egy nagy ágazat. A kiskereskedelem visszaesése valószínűleg az életszínvonal csökkenésének következménye” – mondta Radosavljević.
Szerbia nominális értékben ugyan mutat majd valamennyi növekedést, ami feltölti a költségvetést – részben a közel 5 százalékos infláció miatt –, de reálértékben inkább 2,5, mintsem 3 százalék lesz a bővülés.
„Az állam a tervezettnél kisebb GDP-növekedést a költségvetésben magasabb inflációval fogja pótolni” – értékelte Radosavljević.
Szerinte a GDP-növekedést részben kedvezően befolyásolhatja a kereskedelmi árrések korlátozása és a nagykereskedelmi árak augusztus 1-jei rögzítése, de másrészt árt is, így a végső hatás bizonytalan.
„Ha az intézmények – mint most a Versenyvédelmi Bizottság – nem működnek, és késve hozzák meg az intézkedéseket, akkor azt teszik, amit lehet. Ezek az intézkedések jól hangzanak, populisták, de az árrések korlátozása mindig is problémás volt, és sosem hozott eredményt, mert a kereskedők mindig megtalálták a módját, hogy behajtsák a kiesést” – magyarázta.
Hozzátette: a hatalom most nemcsak a kereskedők, hanem a beszállítók ellen is fellépett. Az árak rögzítésével – miközben a beszállítók költségei emelkednek – tulajdonképpen a kereskedőket védték meg.
A rendszerszintű problémákat ad hoc intézkedésekkel sosem sikerült megoldani, ennek példája az üzemanyagárak ellenőrzése vagy befagyasztása, amelyek ennek ellenére továbbra is az európai élvonalban vannak, mondta a professzor.
Úgy vélte, mindez negatívan hat a GDP növekedésére, akárcsak a lehetséges tüntetések folytatódása, a beruházások csökkenése és a nemzetközi színtéren zajló negatív kampány, így fennáll a veszélye annak, hogy a növekedés 2,5–3 százalék alá essen.
Radosavljević szerint elemezni kellene a kereskedelmi árrések és kamatok csökkentését célzó intézkedések hatását, de erre nem kerül sor, mert „néhány hónap elteltével már senkit nem érdekel”.
Elmondta, hogy az intézkedések eredménye „papíron” megjelenhet, amikor a fogyasztói kosár egyes árait kiszámolják, de előfordulhat, hogy a reáléletszínvonalra nincs hatásuk, mert más áruk és szolgáltatások, például a villamosenergia, megdrágulnak.
A szerbiai átlagfogyasztó jövedelmének körülbelül 70 százalékát élelmiszerre, lakhatásra és rezsire költi.
Radosavljević „érdekesnek” nevezte a Szerb Nemzeti Bank kormányzója, Jorgovanka Tabaković kijelentését, miszerint a gyengébb növekedés oka a rossz mezőgazdasági év, noha az első két negyedév eredményei jobbak voltak a korábbi évekénél.
A mezőgazdaság szerinte már egy ideje stagnál: a támogatások értéktelenek, késve fizetik ki őket, ráadásul minden évben változtatják a rendszert, ami hatással van az élelmiszerárak emelkedésére.
„Szerbiában az infláció fél évvel hamarabb indult, mint Európában, az élelmiszerárak növekedése miatt. Ezután következett az energiaköltségek emelkedése, így az élelmiszerárak összesített növekedése Szerbiában kétszerese lett az európainak, mert nálunk importált és hazai infláció is van. Most az átlagos élelmiszerárak elérték az EU-átlagot, míg öt éve az átlag 75 százalékát tették ki” – mondta Radosavljević.
Hozzátette: ugyanakkor a szerbiai átlagjövedelem az EU-átlag 50 százaléka alatt van.
„Ez azt mutatja, hogy a polgárok egyre szegényebbek, bár nominális összegekben úgy tűnik, mintha több pénzük lenne. Az árak átmeneti csökkentése nem oldja meg ezt a problémát” – mondta Radosavljević.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
