A Minority SafePack bukása után újabb, a nemzeti kisebbségek érdekérvényesítő képességének erősítését célzó európai polgári kezdeményezést utasított el az Európai Bizottság, arra hivatkozva, hogy ezek a célok a már meglévő eszközökkel is elérhetők. A nemzeti régiós kezdeményezés azt kérte, hogy a kohéziós alapok elosztásakor az uniós intézmények legyenek tekintettel az etnikai és nyelvi szempontból a többségtől eltérő régiók sajátosságaira.
A Székely Nemzeti Tanács által benyújtott polgári kezdeményezést szerte Európából több mint 1,2 millió ember támogatta aláírásával.
„Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A fentiekben jelzett régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy kell megelőzni, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit fenntartani, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg” – állt a javaslat indokolásában, amely tartalmazta azt is, hogy mindehhez biztosítani kell ezen kisebbségek számára „a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU alaphoz, forráshoz, programhoz, meg kell teremteni a garanciákat sajátosságaik fenntartásához, a megfelelő gazdasági fejlődéshez, hogy az Unió átfogó, harmonikus fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége is fennmaradjon”.
Június végén az Európai Parlament szakbizottságában megtartott közmeghallgatáson az előterjesztők nevében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott: amennyiben a kohéziós politika nem szentel kiemelt figyelmet ezeknek a régióknak, akkor az egykor erős, regionális identitású közösségek csendben eltűnnek a térképről.
A döntés szerdán megszületett és a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy erre nincs szükség.
„A meglévő szabályok a szükséges eszközöket is biztosítják a tagállamok számára ahhoz, hogy támogatni tudják a kisebbségeket és a marginalizált csoportokat. Mindezek alapján, bár a Bizottság nagyon komolyan veszi a megkülönböztetésmentességet, nem tartja szükségesnek vagy megfelelőnek egy új jogalkotási aktust” – szögezi le a testület. Emlékeztetnek arra, hogy a következő hétéves költségvetésben „megerősített és korszerűsített kohéziós és növekedési politikát” javasoltak, amelyben szorosabb lesz a kapcsolat a jogállamiság, a kisebbségek védelme és a források odaítélése között.
Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője szerint az EB következetesen kerüli a párbeszédet és az érdemi megoldások keresését az őshonos kisebbségek ügyében – írja többek között a hvg.hu.
Forrás: villamtura.hu
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
