Alig kilenc hónappal a hivatalba lépése után távozni kényszerül François Bayrou francia miniszterelnök, aki maga kért bizalmi szavazást, mondván, az államadósság csökkentését célzó megszorító intézkedésekhez a parlament támogatására van szüksége, írja a 444.hu.
Mivel a parlamentben kisebbségbe került Emmanuel Macron elnök centrista koalíciója, Bayrou eddig is csak a szocialisták segítségével tudott kormányozni, ők viszont most nem szavaztak bizalmat a kormánynak, mivel élesen bírálták a miniszterelnök júliusban beterjesztett megszorító intézkedéseit, köztük két munkaszüneti nap (húsvéthétfő illetve május 8., a II. világháború vége Európában) eltörlését és a szociális kiadások zömének befagyasztását.
A 74 éves kormányfő a hétfői parlamenti vitában úgy fogalmazott, lehet, hogy kockázatot vállalt a bizalmi szavazással, de „a legnagyobb kockázat az lenne, ha nem vállalnánk kockázatot, ha hagynánk, hogy a dolgok az eddig megszokott módon menjenek tovább, ha a szokásos módon politizálnánk”. Bayrou azt mondta, a törvényhozók „nem politikai, hanem történelmi kérdés” előtt állnak, amely meg fogja határozni Franciaország jövőjét. A kormányfő a képviselők lelkiismeretére igyekezett hatni, amikor arról beszélt, hogy a költségvetési hiány és a kiadások elégtelen ellenőrzése miatt szükséges megszorításokat hozni. A képviselők azonban nem hallgattak rá, és hétfő este 7 órakor megszületett az eredmény: Bayrou elveszítette a bizalmi szavazást, ezt követően hivatalosan is beadja majd a lemondását.
A politikai válság gyökerei Macron tavaly júniusi, sokat bírált döntéséhez nyúlnak vissza, amikor előrehozott választásokat írt ki. A 2022-es választásokon ugyanis nem sikerült abszolút többséget szereznie, ami korlátozta törvényhozási képességeit, ezért úgy döntött, hogy kockázatot vállal, és megpróbálja visszaszerezni a nemzetgyűlést. Nem sikerült, sőt, pártszövetsége csak a második legtöbb mandátumot szerezte az egyesült baloldali szövetség mögött, de az abszolút többségtől ők is messze voltak. Továbbá Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülése (RN) is jelentősen megerősödött, így három nagy blokk jött létre a parlamentben, és a mindenkori miniszterelnök csak a bal- vagy a jobboldal támogatásával tud kormányozni.
Franciaországban az államfő közvetlenül nevezi ki a miniszterelnököt, de most nincs olyan egyértelmű, konszenzusos személyiség, aki Bayrou helyébe léphetne. Macron centrista táborából bármelyik új jelölt hasonló sorsra juthat, míg az előrehozott parlamenti választások kiírása azért sem valószínű, mert semmilyen felmérés szerint nem szerezne többséget egyik politikai erő sem. Bayrou elődje, a jobboldali, korábbi brexit-tárgyaló Michel Barnier csak három hónapig maradt hivatalában, mielőtt tavaly decemberben a parlament őt is megbuktatta. Az pedig, hogy Macron lemondjon, még kevésbé valószínű, viszont Franciaországnak záros határidőn belül meg kell állapodnia a jövő évi költségvetésről.
Emmanuel Macron francia elnök (b) és François Bayrou miniszterelnök (j) (Fotó: Beta/Tom Nicholson, Pool Photo/AP, archív)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
