A rendőrségi brutalitást, amelyet pénteken láthattunk Újvidéken, a hatalom irányította, amelynek nyilvánvalóan megfelelnek az efféle összecsapások – véli Dušan Stanković volt rendőr. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a rendőrség megengedi a hatalomnak, hogy így kihasználja, egyes különleges egységekkel pedig vissza is él. Úgy gondolja, hogy a rendőrség csupán társadalmi-politikai helyzetünk tükörképe, reméli azonban, hogy volt kollégái élni fognak azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével jogaikat érvényesíthetik, miközben törvényesen végzik munkájukat, írja az N1.
A Belgrádi Központ a Biztonságpolitikai Tanulmányokért egykori munkatársa, kriminológia doktori hallgatója, Dušan Stanković, volt rendőr, az újvidéki eseményeket a „rossz történések folyamatosságának” látja, amelyek az utóbbi hónapokban kísérnek bennünket.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A hatalom a rendőrséget és az erőszakot arra használja, hogy a tüntetőket, diákokat és polgárokat erőszakosnak állítsa be. A rendőrség sajnos megengedte, hogy a hatalom eszközként használja, és láthattuk nemcsak a kényszerítő eszközök túlzott alkalmazását, hanem a polgárok bántalmazását és kínzását is” – értékelte.
Arra a kérdésre, hogy a SAJ (Speciális Antiterrorista Egység) parancsnokának leváltása aggaszthatja-e a diákokat és a polgárokat, igennel válaszolt.
„Aggaszt minket minden egyén leváltása a rendszerben, ha az valakinek a politikai érdekei miatt történik. Ha a sajtóhírek igazak, és nincs okunk kételkedni bennük, akkor ennek a leváltásnak aggasztónak kell lennie. A SAJ egyébként sem olyan egység, amelynek funkciója a tüntetések leverése. Ők különleges feladatokat hajtanak végre: szervezett bűnözői vagy terrorista csoportok tagjainak letartóztatását. Ám visszaélések történtek még a Csendőrség speciális egységével is, amelyet Belgrádban, a Jogi Kar előtt láthattunk – ezeket az egységeket nem használják tüntetések feloszlatására, különösen, ha azok alapvetően békések” – fejtette ki.
Stanković augusztus közepén egy mondattal fordult volt rendőrkollégáihoz: „Lehettek emberek, ha akarjátok.”
„Ez egy nyílt levél volt, amelyet megelőzött egy felhívás, amelyet volt kollégáimmal együtt indítottam. Ez felkeltette a közvélemény figyelmét, mert sokan támogatták – nyugdíjasok, aktív és jelenlegi rendőrök is, akiknek bátorságát elismerés illeti. Ez egyszerű felhívás a rendőröknek, hogy térjenek vissza a törvény és a hatáskörük keretei közé, és hogy az utcán ne vegyék személyes sértésnek a helyzetet, amelyben találják magukat. Az utcán elhangzó sértések, káromkodások vagy más bántó dolgok a rendszer miatt történnek, amelyben mindannyian élünk, és amelynek ők is dolgoznak. Ha valaki megsérti őket, megátkozza, vagy akár megtámadja őket, nincs jogalapjuk arra, hogy az illetőt aztán összeverjék. Őrizetbe vehetik, szabálysértési vagy más feljelentést tehetnek, és eljárhatnak a törvény szerint. De az elnyomás és a brutalitás nem igazolható” – hangsúlyozta.
A levél, mint mondja, a helyzet deeszkalálására tett kísérlet volt, valamint arra, hogy a rendőrök más szemszögből lássák a körülöttük zajló valóságot.
Világos, hogy a rendőröket is nagy nyomás éri, és fizikailag, valamint pszichésen is nehéz ilyen helyzetben dolgozni – tette hozzá.
„Éppen ezért léteznek jogaik, amelyeket érvényesíthetnek: vannak szakszervezetek, lehetőség betegszabadságra, ha valaki nincs olyan állapotban, hogy a munkáját a legjobban elvégezze. Ők is végzik a munkájukat, vannak jogaik, de kötelezettségeik is, amelyeket be kell tartaniuk. Felelősségre kell vonni őket a brutalitásért és mindazért, amit az utcákon tesznek” – mondta Stanković.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
