A szerb kormány a múlt héten 410 millió eurós hitelfelvételről nyújtott be javaslatot a képviselőháznak. Az ország az Európai Beruházási Banktól (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), a KfW német állami fejlesztési banktól és a Francia Fejlesztési Ügynökségtől (AFD) vesz fel hitelt – írja a Danas.
Az EIB-től a szerb állam 100 millió eurót vesz fel a Niš-Dimitrovgrad vasút korszerűsítésére. A 2017-es első becslés óta ennek a beruházásnak a költsége csaknem megduplázódott: akkor 268 millió euróra becsülték, most ez az összeg eléri az 502 milliót.
Szerbia 2018-ban ettől a banktól erre a célra már felvett 134 millió euró hitelt, most a további 100 milliót fogja lehívni.
Az 502 millió euróhoz 234-et tehát az EIB biztosít, 162 milliót a köztársasági költségvetés, 105,92 millió euró pedig a Nyugat-Balkáni Beruházási Keret (WBIF) adománya.
Az EBRD-től kért 27,2 millió eurót az Adóigazgatóság korszerűsítésére fordítja az állam, hogy az állandó munkaerőhiánnyal küzdő hivatal alkalmazottait modernizációval tehermentesítsék.
A KfW banktól 135 millió eurós hitel vesz fel az állam az energetikai szektor fejlesztésére és környezetvédelemre.
Az AFD két hitelt is nyújt: 12 millió euró a Szerbiai Villanyhálózatnak megy a Pančevo 1 RP 110 kV üzem rekonstrukciójára és digitalizációjára, 135 millió euróval pedig a zöld fejlesztési politika végrehajtását támogatják – Szerbia egy 135 milliós összeget már korábban is lehívott.
Božo Drašković közgazdász szerint a kínai, arab és nemzetközi pénzpiacon kötvénykibocsátással történt eladósodáskor nem ellenőrzik a pénzfelhasználást, a hitelezőket csak a saját számításaik érdeklik. Hozzátette: nem az infrastrukturális projektekre felvett hitelek a vitathatók, hanem azok költsége.
„Nálunk megszokott az, hogy felveszi az állam a hitelt, elkezdődik egy 700-800 millió eurós projekt, amely aztán a végén másfél milliárdba fog kerülni, mint ahogy az a moravai korridor esetében is történt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzt felelőtlenül és rosszul költik el, az adósság viszont megmarad” – mondja Drašković.
A közgazdász szerint az európai beruházási alapoktól vagy fejlesztési bankoktól felvett hitelek esetében más a helyzet, mert a pénzfelhasználást ilyenkor szigorúbban ellenőrzik, ami kisebb teret enged a korrupciónak.
Fotó: Pixabay
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
