Radoš Đurović, a Menekültügyi és Migrációs Központ igazgatója szerint az elmúlt két hónapban, különösen augusztusban, jelentősen megnőtt azoknak a migránsoknak a száma, akik illegálisan lépnek be Szerbiába és az ország területén tartózkodnak – elsősorban az északi határtérségben.
A szakember arra figyelmeztetett, hogy szükség lenne a szabadkai befogadóközpont újbóli megnyitására, írja a 021.rs.
Đurović elmondása szerint a terepi adatok alapján a legnagyobb koncentráció a magyar és a horvát határ mentén tapasztalható, ahol múlt hónapban legalább ezer migráns tartózkodott.
– Ez új fejlemény a korábbi időszakhoz képest, amikor a csempészhálózatokat sikerült megbontani, és nem voltak ennyire szem előtt a migránsok – fogalmazott Đurović.
Hozzátette, hogy új módszerek jelentek meg az illegális határátlépésre, például a határkerítés átvágása vagy a magyar határőrök figyelmének elterelése.
– Új jelenséggel állunk szemben Dél-Szerbiában is, ahol a menekültek és migránsok elmondása szerint az embercsempészet egyre drágábbá válik. Egyre többen panaszkodnak arra, hogy a Bulgáriából Szerbiába történő átszöktetés ára akár a 700 eurót is elérheti – ismertette Đurović.
A migránsok beszámolói alapján a csempészek Észak-Macedóniából Szerbiába is mintegy 400 euróért juttatják át az embereket.
– Állandó a beáramlás, de ezek az emberek már nem maradnak meg a fennmaradó négy befogadó- és menedékközpontban, amelyeket a Menekültügyi és Migrációs Főbiztosság működtet – tette hozzá.
Rámutatott, hogy Vajdaság területén már egyetlen befogadóközpont sem működik, ami komoly gondot jelentett a múlt hónapban, amikor sokan kénytelenek voltak az utcán éjszakázni.
Đurović szerint az is problémát okoz, hogy amikor a magyar hatóságok visszatoloncolják az embereket, a szerb rendőrségnek és az illetékes szerveknek gyakorlatilag nincs hová vinniük őket – csak az ország déli részére történő elszállítás marad, ami bonyolult és erőforrás-igényes folyamat.
– Ezért kérjük ismét, hogy nyissák meg újra a szabadkai befogadóközpontot – elsősorban a legsebezhetőbb csoportok, például a nők, gyermekek, kísérő nélküli kiskorúak, illetve az idősebb emberek védelme érdekében – hangsúlyozta.
Mint fogalmazott, a migrációs válság a közvélemény előtt szinte láthatatlanul zajlik, mivel a migránsok nem jelennek meg a hivatalos befogadóközpontokban.
– Ez teret ad a csempészhálózatoknak arra, hogy megszervezzék magukat és elbújjanak az intézmények elől. Kollégáink a terepen gyakran hallanak olyan történeteket a menekültektől és migránsoktól, miszerint elrabolták, bezárták őket lakásokba, megzsarolták, vagy erőszaknak tették ki őket – mondta Đurović.
Szerinte ezek az esetek komoly aggodalomra adnak okot, mert azt mutatják, hogy az embercsempész-hálózatok fokozatosan újraszerveződnek és megerősödnek.
– Attól tartunk, hogy az embercsempészet annyira megerősödik a határ mentén, hogy állandósuló problémává válik – figyelmeztetett.
Mint elmondta, a központ munkatársai a legtöbb esetben afgán, észak-afrikai, szíriai, pakisztáni és jelentős számban törökországi kurd állampolgárokkal találkoznak.
Hozzátette, hogy az év eleje óta több mint 170 kísérő nélküli kiskorú haladt át ezen az útvonalon, ami komoly kihívást jelent.
– Nagy szükség van arra, hogy ezeket a gyerekeket, amikor kísérő nélkül találják őket, ne a fennmaradó befogadóközpontokba helyezzék el, hanem megfelelő szociális intézményekbe, ahol külön védelemben részesülhetnek – emelte ki Đurović.
Véleménye szerint szükség lenne a szerb hatóságok és a szomszédos országok hatóságainak szorosabb együttműködésére az embercsempészet elleni küzdelemben – ezen a nemzetközi együttműködésen még van mit fejleszteni.
Illusztráció (N1)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
