A szabadkai vasútállomás felújított épületének tartófalai erősen megrongálódtak, a pályaudvar felőli előtető is sérült, az állapota rossz, a tetőszerkezet pedig kedvezőtlen minősítést kapott.
Az épület teljes állapota „nagyon sérült”-ként szerepel a jegyzőkönyvben, értékelése „1 – nem megfelelő”. Mindez a 2025. július 21-én készült jegyzőkönyvben olvasható, amelyet az Építésügyi, Közlekedési és Infrastruktúraügyi Minisztérium ellenőrzési szektora állított össze, és amelyet a Szabad Európa Rádió (RSE) a közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény alapján kapott meg. Vagyis, semmi sem változott azóta, hogy a felügyelőség tavaly decemberben és januárban megállapította, hogy az állomásokat a megfelelő engedélyek nélkül építették, számos hiányossággal. Erről a Családi Kör legfrissebb számában olvashatnak.
A szabadkai állomásépület csak egy azok közül, amelyek a gyorsvasút vonalán helyezkednek el, amelynek modernizálás és kiépítés után Szerbia fővárosát, Belgrádot kell összekötnie Budapesttel.
Az épület állapotát nyolc hónappal azután minősítették nem megfelelőnek, hogy a Vajdaságon áthaladó vasútvonal Újvidék–Szabadka szakaszát 2024. november 24-én tervezték átadni és forgalomba helyezni.
Miután az újvidéki felújított állomáson leomlott az előtető, és 16 ember meghalt, az átadást elhalasztották, és az építésügyi felügyelet helyszíni vizsgálatot végzett.
A szakaszon további öt felújított állomásépület található, amelyeket 2024 decemberében szintén életveszélyesnek nyilvánítottak, noha eredeti terv szerint akkorra már át kellett volna adni őket az utasforgalomnak.
A Szabad Európa Rádió birtokába került dokumentáció szerint a felügyelet előre be nem jelentett vizsgálat során megállapította, hogy a szabadkai, kishegyesi, topolyai, naumovićevói és újzsedniki állomásépületek biztonsági kockázatot jelentenek, a rekonstrukciót engedélyek nélkül és statikai számítások nélkül végezték el.
A vizsgálatok a múlt év végén történtek, és csak Szabadka esetében a Szabad Európa Rádió szerkesztősége egy 2025. júliusi jelentést az első ellenőrzésről és az elvégzett intézkedésekről.
Az építési naplók szerint a felújítás 2023. június 7-én kezdődött, és az utolsó munkálatokat 2024. november 13-án fejezték be.
Az épület nem ment át a műszaki átvételen, és nem helyezték üzembe, jóllehet 2024 októberében Aleksandar Vučić szerb elnök azt jelentette be, hogy a munkák befejeződtek, és a megnyitásra sor kerül, amint – az ő kezdeményezésére – magyar nyelvű táblákat helyeznek ki.
„Az állomást nem fogják öt-hat nap múlva megnyitni, ahogyan eredetileg tervezték. Valamit változtatni kell az állomáson, és ennek 10–12 napon belül kész kell lennie. A feliratok (utas-tájékoztató táblák) szerbül és angolul megvannak, de hiányoznak magyar nyelven” – mondta Vučić 2024. október 3-án.
Mindössze négy héttel később az újvidéki felújított állomás épületén leomlott a beton előtető, és 16 ember életét vesztette.
Ahelyett, hogy ünnepélyes átadásra került volna sor a többi állomás esetében, rendkívüli ellenőrzések következtek.
Az első ellenőrzés 2024. december 24-én történt, és megállapította, hogy a munkálatokat nem a kiadott építési engedélynek megfelelően végezték el. „Az épület statikai stabilitásának ellenőrzését elrendeljük” – áll a jegyzőkönyvben. A beruházó, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra, 2025 februárjában kiírta a közbeszerzést, és a statikai vizsgálat elvégzésével 2025. május 16-án az IMS Intézetet bízták meg.
A 2025. júliusi jegyzőkönyv idézi az IMS által készített statikai szakvélemény egyes részeit.
Eszerint az épület állapotát az egyes szerkezeti elemek állapotértékei alapján osztályozzák, és ebből vonják le a teljes épületre vonatkozó értékelést.
Az osztályozás 0-tól (életveszély, azonnali beavatkozás szükséges) 5-ig (megfelelő állapot, rendszeres karbantartási kötelezettséggel) terjed. A szabadkai állomás esetében az összesített minősítés „nagyon sérült”, értéke „1 – nem megfelelő”, és felújítást javasoltak.
A dokumentációban, amelyet a Szabad Európa Rádió megkapott, más, korábban veszélyesnek ítélt épületek esetében nincsenek jelentések a meghozott intézkedések végrehajtásáról és statikai ellenőrzéséről. Arra a kérdésre, hogy ezek elkészültek-e és mit állapítottak meg, a beruházótól nem kaptak választ.
Az egyetlen állomás, ahol nem találtak szabálytalanságot, a zmajevói volt, itt a felügyelet 2025. január 24-én megállapította, hogy nem jelent veszélyt.
Aleksandra Sofronijević építésügyi miniszter 2025 júniusában kijelentette, hogy a vonalat nem helyezik forgalomba, amíg minden objektumra ki nem adják a használatbavételi engedélyt.
„A polgárok biztonsága a legfontosabb, de minden egyes nap késlekedés sokba kerül Szerbiának” – tette hozzá.
A projekt nemzetgazdasági jelentőségűnek minősül, a finanszírozás kínai hitelekből történik.
A 16 halálos áldozattal járó baleset után 13 személy – mérnökök, tervezők, ellenőrök – ellen indult nyomozás gondatlanság miatt. Ezzel párhuzamosan a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség pénzügyi visszaéléseket vizsgál, emiatt 2025 augusztusában hat személyt, köztük Goran Vesić és Tomislav Momirović volt építésügyi minisztereket letartóztatták.
Az összes ellenőrzött épületen a műszaki ellenőrzést a Project Biro Utiber doo végezte. A cég 2021. január 19-én közbeszerzésen nyerte el a munkát, a teljes szerződés értéke 4,4 milliárd dinár (kb. 37 millió euró).
A cég többségi tulajdonosai magyar állampolgárok: Lakits György (44,02%) és Almássy László (29,98%).
A műszaki ellenőrzést a Project Biro Utiber konzorcium keretében további szerb és magyar cégek is végezték. A minisztérium 2027. január 31-ig meghosszabbította velük a szerződést.
A decemberben és januárban elvégzett felügyelőségi jelentésről részletesen a Családi Kör szeptemberi számában olvashatnak. A lapot megtalálják az újságárusoknál. 
Az újzsedniki állomás állapota 2025. augusztusában (Fotó: Tómó Margaréta)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
