A második nagyszabású tiltakozó megmozdulásra kerül sor szombaton Belgrádban a Slavija téren, A közjavak értéket képviselnek, nem árucikkek címmel 17 órától. A megmozdulást a Társadalmi Front (Društveni front) nevű szövetség szervezi, a tüntetést számos egyetemi kar blokáddal tiltakozó hallgatója is támogatja. A szervezők hangsúlyozzák, hogy a tiltakozás célja nyilvánosan szembeszállni a hatalom olyan lépéseivel, amelyek utat nyitnak a kulcsfontosságú állami rendszerek és erőforrások – mint a Szerbiai Villanygazdaság (EPS), a Szerbiai Vasút, a Szerbiai Posta, a Szerbia Erdői közvállalatok, és más, az állampolgárok számára létfontosságú közvállalatok teljes privatizációja felé.
A Slavija téren történő gyülekező után 18:30‑kor indul a menet a Szerb Kormány épülete felé, ahol beszédet mondanak a szakszervezeti képviselők és Dejan Čelebić, Belgrádi Bölcsészettudományi Kar docense. A beszédek után a tiltakozók az Oktatási Minisztériumhoz vonulnak, ahol a polgári gyűlések képviselői és az oktatási dolgozók szólalnak fel, írja a Nova.
A szervezők két követelést fogalmaztak meg:
- Követelik, hogy valamennyi olyan állami vállalat – amely közjavakat, kritikus infrastruktúrát, illetve közérdeklődésre számot tartó tevékenységeket végez – és amelyet részvénytársasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá alakítottak át, kapja vissza a közvállalatként működő állapot védett státusát.
- Követelik egy olyan törvény megalkotását, amely előírja, hogy az ilyen közjavakért, kritikus infrastruktúráért és közérdeklődésű tevékenységekért felelős közvállalatok védett státuszukat tartósan megtartsák, és törvényileg tilos legyen a tulajdonosi szerkezetüket állami tulajdonból magánkézbe alakítani.
A Társadalmi Front egy olyan kezdeményezés, amely a blokáddal tiltakozó egyetemi hallgatók, dolgozók – szakszervezeti és nem szakszervezeti tagok – valamint más, formálisan vagy informálisan szerveződött munkás- és polgári csoportok összefogását jelenti.
Mint azt a blokáddal tiltakozó egyetemi hallgatók a Nova.rs‑nek elmondták, támogatják a szombati tüntetést:
„Támogatjuk a Társadalmi Front által megfogalmazott követeléseket. Több plénum döntött úgy, hogy részt vesz a tiltakozáson, és reméljük, hogy az emberek nagy számban csatlakoznak” – mondta a Politikai Tudományok Karának egyik névtelenséget kérő hallgatója.
A szervezők bejelentették, hogy a tiltakozás 20 órakor ér véget a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium előtt, ahol Branislav Manojlović, az EPS Jedinstvo szakszervezetének képviselője és mások tartanak beszédet.
Dolgozók, gazdák, művészek, diákok…
A Társadalmi Front munkáskollektívákat, szakszervezeteket, szakmai szövetségeket és közösségeket fog össze, beleértve a hallgatókat, dolgozókat, gazdálkodókat, művészeket, egészségügyi és oktatási dolgozókat, IT‑szakembereket, valamint médiaszakmában dolgozókat is.
„Közös fellépésünk az egyetemi blokádok, sztrájkok és tiltakozások hullámából született, amelyek országszerte zajlottak, és első jelentős nyilvános fellépésünk a Vállvetve nevű tüntetés volt március 8‑án Belgrádban. Ez az esemény szolgált alapul a Társadalmi Front megalakulásához, amely a szolidaritás, az együttműködés és a közös küzdelem eszméjén alapul egy igazságosabb társadalomért” – közölték az egyesülés képviselői.
Bár sokféle csoportot és szakmát tömörít, a Társadalmi Front nem politikai szervezet, és nincs mandátuma választási részvételre.
„Alapvető küldetésünk a mélyreható, rendszerszintű változások elérése a társadalomban, az intézményi korrupció, a társadalmi igazságtalanság, a növekvő egyenlőtlenség, a természeti erőforrások árusítása és a környezet pusztítása ellen folytatott harc. Céljaink közé tartozik a diákok követeléseinek beteljesítése, a különböző szektorok problémáinak megoldása, valamint tartós mechanizmusok létrehozása a társadalmi ellenőrzés biztosítására az állami intézmények felett” – emelték ki.
Törvénymódosítási igények
A Társadalmi Front szorgalmazza általános törvények módosítását, mint például a Munka Törvénykönyve és a Sztrájktörvény, amelyeket a diákok és több országos szakszervezet együttműködésével dolgoznak ki, mindezt annak érdekében, hogy igazságosabb és szolidárisabb társadalmat építsünk.
„Szervezetünk a közvetlen demokrácia elvein működik, azaz minden döntést a nagyobb szabású gyűléseken a többség szavazataival hozunk meg, miközben a javaslatok munkacsoportokon és nyílt vitákon keresztül formálódnak. Működésünk teljesen önálló, független bármilyen politikai párttól, külföldi szervezetektől vagy alapítványtól, amelyek nem osztják értékeinket. Frontunk egy olyan emberközpontú társadalom létrehozására törekszik, ahol bárki, aki a munkájából él, aktívan részt vehet a döntéshozatalban” – fűzték hozzá.
Ellenzik a privatizációt
A Társadalmi Front arra reagál, hogy a hatalom számos állami vállalatot alakít át részvénytársasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá. „Ez a folyamat – állítják – nem véletlen, hanem a közjavak eladásának, a nép kisemmizésének és a társadalmi vagyon eltulajdonításának a folytatása.” A tiltakozás egyik célja az állami vállalatok átalakításáról és privatizációjáról szóló döntések visszavonása, valamint a közjavak tartós védelme a jövőbeni magánérdekektől.
A Társadalmi Front létrejöttét az egyetemek blokádjában részt vevő hallgatók kezdeményezték, munkáskollektívákat hívtak hálózatba. A diákok részt vesznek a Társadalmi Front munkásügyi munkacsoportjának munkájában, moderálási és logisztikai támogatást nyújtanak, és aktívan vitáznak a megbeszéléseken.
A diákok támogatása már az első pillanattól jelen van – a március 8‑i „Vállvetve” tüntetéstől kezdve, a július 13‑i konferenciáig, ahol egy diáklány volt a munkacsoport moderátora –, és most is aktív szerepet vállalnak a közjavak átalakításához fűződő tiltakozásokban oly módon, hogy egyetemek, köztük a Belgrádi Bölcsészettudományi Kar, a Niši Bölcsészettudományi Kar, az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar, a Kragujevaci Filológiai és Művészeti Kar és a Média és Kommunikáció Kar Belgrádban az Instagram‑aktivizmus eszközeivel is kifejezik támogatásukat.
Illusztráció (Fotó: Vladislav Mitić/Nova.rs)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
