Egy nemzetközi projektnek köszönhetően, a magyarkanizsai Tisza-part egy szakasza ezentúl biztos, hogy tiszta lesz, a Természetjáró Egyesület és a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tanulóinak jóvoltából. Az egyesület ugyanis örökbe fogadott két folyamkilométert, amit az iskola alsó és felső osztályos tanulói tartanak majd rendben. Az örökbefogadásra az 5 ország 1 folyó és a Folyómenő iskolák Erasmus+ projektek keretében került sor. A projektekről Huszta Erzsébetet, az egyesület alapító-tagját kérdeztük, aki az iskola tanító nénije is egyben. 
Hogyan kapcsolódik a projekthez?
Egyrészt, mint a 20 éve működő, magyarkanizsai Természetjáró Egyesület egyik alapítója, tagja, jelenlegi elnöke, másrészt pedig, mint a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tanító nénije. 2020-ban ugyanis a koronavírus járvány idején megkeresett Molnár Attila Dávid, a PET Kupa társalapítója, és megkérdezte, hogy tudok-e olyan oktatási intézményt Szerbiában, amelyik szívesen csatlakozna egy Erasmus+ projektjükhöz, ami az „5 ország 1 folyó” nevet viselte. Mivel a világjárvány miatt ekkor az oktatási intézményekben csak online folyt a tanítás, ez nem volt kivitelezhető, ám az egyesület csatlakozhatott a projekthez, amely keretében az akkori osztályom diákjai, akik épp elsősök voltak, bevonásra kerültek. Ez a program 3 évig tartott, 2023. augusztus 31-én ért véget és szeptember 1-jén már kezdődött is egy másik Erasmus+ program, ami a „Folyómentő iskolák” címet viselte. Ez a projekt az elmúlt hónapban zárult.

Mit lehet tudni bővebben ezekről a projektekről?
Az „5 ország 1 folyó” projektben, ahogyan a nevében is benne van, öt ország vett részt: Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország és Szerbia. A projekt kezdetekor, felderítettük a terepet, és azt láttuk, hogy Vajdaságban, az ártéri erdők és a Tisza is tele van hulladékkal. Műanyag palackok, különböző üvegek, gyógyszeres fiolák, villanykörték, papucsok – ezek a legjellemzőbbek mindenhol. A látvány nagyban motivált bennünket, és célként tűztük ki a ránk eső szakasz megtisztítását.
A „Folyómentő iskolák” programban négy ország, Ukrajna, Románia, Magyarország és Szerbia vett részt. Országonként 10-10 iskolát beszervezve Folyómentő iskola-hálózatot hoztunk létre, és legalább 1000 diák fejébe igyekeztünk beültetni a környezetvédelem kis zöld bogarát. Mi 10 vajdasági általános iskolát vontunk be, olyanokat, amelyek élő vizek mentén működnek. Így lettek a projekt részesei az alábbi települések: Bácsfeketehegy, Tornyos, Zenta, Padé, Törökkanizsa, Hajdújárás, Ada, Óbecse és Magyarkanizsa. A projekt részeként kidolgozásra került a „Tiszta Tisza” nevezetű tankönyvsorozat magyar és angol nyelven, kézzel fogható, jól forgatható könyv formájában. A hivatalos oldalon mindez online is megtalálható „Tisza-nyelveken” címen. Szabadon felhasználható és letölthető oktató-videó sorozattal, rengeteg ötlettel és képanyaggal, tanárnak, diáknak jól használható formában, több nyelven.
Minden könyv feldolgozása után szintet léptek a gyerekek, petmatrózzá, petkalózzá illetve petkapitánnyá avatták őket. Végül pedig 5 iskola a Folyómentő Iskola oklevelet is átvehette. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a 2025/26-os tanévben a maradék 5 iskola is megkapja a Kofferprotokollban ajánlott felszerelést, amely megkönnyítheti a kézikönyvekben előlátottak feldolgozását, a partszakaszok takarítását, és megszerezzék az említett oklevelet.

Mit tanultak ezektől az egyesületektől, oktatási intézményektől a projektek során?
Nagyon sok mindent, egyrészt, hogy milyen sokfélék, és közben milyen egyformák tudunk lenni. Minden ország, azon belül is, minden csatlakozó partner, más-más módot talált arra, hogy megfogja a gyerekeket, kezdve az óvodásoktól, a középiskolásokig. Az „5 ország, 1 folyó” projekt során még csak online voltak elérhetők a kidolgozott kézikönyvek, a „Folyómentő iskolák” című projekt folyamán viszont már nyomtatott formában is elérhetővé váltak, egyfajta útmutatóként szolgálva. Köszönve a PET Kupa Egyesületnek, az Élet Fája Egyesületnek, valamint a KSZGYSZ-nek.
Míg az ukrán partner megalkotta a Kofferprotokollt, addig a magyarkanizsai Természetjáró Egyesület ezzel párhuzamosan összeszedte és összefoglalta, hogy mivel jár egy folyószakasz örökbefogadása, amit plakát formában kézzelfoghatóvá is tett. Mivel mind a két projekt során lehetőség nyílt örökbe fogadni, az egyesület, azon belül a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola egy jelenleg alsó tagozatos és egy felső tagozatos osztálya, örökbe is fogadott egy-egy partszakaszt. A 148-as és a 149-es folyamkilométernél el is helyeztünk egy táblát, amely röviden leírja, hogy kik vagyunk mi és, miért csináljuk mindezt. Itt rendszeresen, meghatározott időközönként, szelektív hulladékgyűjtést végzünk, és, ha esetleg mi nem tudjuk elvinni a legközelebbi kukáig a szemetet, akkor megszervezzük, hogy elvigyék azt onnan a megfelelő helyre.

Milyen volt az ötlet fogadtatása?
A gyerekek számára idővel egyrészt izgalmassá váltak ezek a projektek, másrészt pedig fontossá. Az igazgatók is egyre nyitottabbak, és egyre lényegesebb számukra a zöld gondoskodás. Ez egy nagyon pozitív hozadéka a munkánknak. Bár napjainkban sokkal inkább divatból lesznek az emberek környezetvédők, azt gondolom, hogy minden az alapoknál dől el. Tehát, ha egy óvodásnak vagy egy alsó osztálynak, játékos formában képesek vagyunk megmutatni azt, hogy mennyire fontos, hogy óvjuk a környezetünket, hogy szeressük a természetet és lássuk meg benne a csodát, akkor ezekből a gyerekekből sokkal tudatosabb felnőtt lesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeken a projekteken keresztül sikerült mindezt elérni azoknál a gyerekeknél, akik részt vettek mindebben.

Pósa Tamara felvételei
_______________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!

