A személycserék után mi lesz a vajdasági magyar média jövője, politikai befolyásoltsága és milyen esélyekkel indul a bizalom újraépítéséhek terén? A leírtak alapján szinte minden új vezető kinevezése egyetlen pályázat alapján történt. Ezt akár konkrétan is bírálhatnánk, de egyelőre csak implicit kritikát fogalmazunk meg: a döntések demokratikus legitimitása megkérdőjelezhető, különösen, ha a pályázók a döntéshozó testületekhez politikailag is közel állnak, írja a BALK.
Négy vajdasági magyar médium vezetői pozíciót hagyta jóvá pénteki ülésén a Magyar Nemzeti Tanács. A kisebbségi nyomtatott és elektronikus sajtó jövője tulajdonképpen kiszolgáltatott, csakis tartományi és anyaországi támogatásból tud fennmaradni, piaci körülmények között ez szinte lehetetlen, főleg nem pártközeli tartalommal.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az eddig főszerkesztőket és igazgatókat fiatalok váltották, de a kinevezettek közül mindannyian közel állnak a Magyar Nemzeti Tanácshoz, bizottsági tagokként tevékenykedtek, vagy képviselőként ültek a Vajdasági Magyar Szövetség színeiben a városi vezetésben is.
A kérdés, hogy a hosszú éveken át leépített olvasói bizalom visszaszerezhető-e, cél-e, hogy a lapok, a sajtó visszanyerje régi renoméját, vagy marad minden a régiben? Vége a Varjú Márta érának?
Varjú Márta szárnyalása
Az MNT ülésén Kabók Erika – aki maga is egyébként a Magyar Szó napilap újságírója volt négy évtizedig – a Végrehajtó Bizottság tájékoztatással megbízott tagja emlékeztetett Varjú Márta “érdemeire”: negyven évvel ezelőtt, 1985-ben csatlakozott a Magyar Szó csapatához, ahol a lap szinte minden rovatában dolgozott, többek között volt parlamenti, tartományi, köztársasági és szövetségi tudósító.
Számos interjút készített a politikai élet szereplőivel, emellett külszolgálati tapasztalatot is szerzett: két évet töltött diplomáciai tanácsosként Budapesten. Számos szakmai elismerés mellett megkapta a Magyar Szó Életműdíját, valamint a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést is.
Kabók hozzátette, hogy a Magyar Szó történetében Varjú Márta volt a leghosszabb ideig hivatalban lévő főszerkesztő. Irányítása alatt került a lap fejléce alá a meghatározás: A vajdasági magyarság napilapja. Meg kell jegyezni, hogy korábban – a kilencvenes években – szerepelt a fejléc alatt már „A demokratikus közvélemény napilapja”, később pedig, hogy „Közéleti napilap” is.
Ez utóbbi veszett el egyesek szerint Pressburger Csaba leváltásával és Varjú Márta kinevezésével, aki silány pártlappá züllesztette a vajdasági magyarság egyetlen napilapját.
Az ülésen elhangzott, hogy Varjú érdeme az is, hogy „visszaállította a 90-es években megszűnt Naptárt, amely mindmáig a vajdasági magyar könyvkiadás legnagyobb példányszámú kiadványa. Növelte a mellékletek számát, elérte, hogy a Magyar Szó címfelirata 2024-től minden nap piros betűvel jelenjen meg. Egyetlen főszerkesztő ideje alatt sem jelent meg annyi nagy riportsorozat a napilapban, mint ebben az időszakban. Ezekből könyvek is születtek, és soha nem jelent meg annyi kötet a Magyar Szó kiadásában, mint az ő vezetése alatt. Varjú Márta vezetése alatt kapta meg az akkor 70 éves Magyar Szó a Külhoni Magyarságért Díjat.”
Mit hoz majd Pesevszki a lapba?
A Magyar Szó főszerkesztői pályázatára egyébként egyetlen beadott jelentkezés érkezett, Pesevszki Evelyné. A Magyar Szó honlapján kurta önéletrajz szerepel róla: Okleveles jogász, 2008 óta a Magyar Szó Belföld rovatának a munkatársa. Tagja a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási bizottságának – amely rendre nem javasolja például a független Családi Kör hetilap pályázatait támogatásra tartományi szinteken.
Evelyn egyébként diplomáját az újvidéki Gazdasági Akadémia Univerzitás Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karának szabadkai akkreditált kihelyezett tagozatán szerezte, ezen a karon oktat dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.
Kabók Erika Pesevszki beérkezett pályázata kapcsán azt mondta, „a pályázatból egy alaposan kidolgozott vízió rajzolódik ki, amely a szerkesztőségi élet egészére kiterjed. Szigorú követelményrendszer mellett gyors és minőségi munkát vár el a szerkesztőtől és az újságírótól egyaránt, mind a nyomtatott lapban, mind az internetes felületen”.
Pesevszki Evelyn 17 évnyi újságírói tapasztalattal rendelkezik. Célja, hogy strukturális változtatásokkal, valamint a szakmai színvonal emelésével erősítse a napilapot. Kiemelt küldetésének tekinti az utánpótlás nevelését is.
Pesevszki egyébként a Magyar Szó online felületét is kezelte az elmúlt időszakban. A VMSZ elnökével készített interjúi többször valódi kérdéseket is feszegettek. Pesevszki kinevezése szeptember 22-től lép hatályba, ígérete szerint kinevezését követően interjút ad a BALK-nak, amelyben terveiről kérdezzük majd.
Kartali a hetilap élén
Az MNT ülésén jóváhagyták a Hét Nap Lapkiadó Kft. új igazgatójának és főszerkesztőjének kinevezését is. A Hét Nap igazgatói munkahelyére egyetlen pályázat érkezett, mégpedig László Edité, aki 2012 óta áll a lap élén.
A Hét Nap főszerkesztői pályázatára szintén egyetlen pályázat érkezett, Kartali Róbert okleveles újságíró, a lap eddigi főszerkesztő-helyettese és vezető újságírója. Ő Tóth Líviát váltja, aki negyven évig volt a pályán, 2020-tól főszerkesztőként irányította a lapot. Szintén az MNT ülésén hangzott el, hogy Kartali Róbert pályázata “magas szakmai színvonalú, ambiciózus, ugyanakkor megfontolt”.
Kartali egyébként szintén tagja az MNT tájékoztatási bizottságának, és VMSZ-hez közeli újságírónak számít.
Agárdi igazgatja a Pannon RTV-t
Bodzsoni István 2011-től tizenhárom éven át irányította a Pannon RTV-t. Az MNT ülésen elhangzott, hogy az ő vezetése alatt vált 24 órás magyar nyelvű csatornává, és „ma már a legfontosabb elektronikus média” Vajdaságban. Munkáját számos elismerés mellett a Vajdasági Magyar Újságírók Életműdíjával és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével is méltatták.
Az igazgatói pályázatra egyetlen munka érkezett, Agárdi Gáboré, akit négyéves mandátummal neveztek ki. Agárdi már az elmúlt egy évben megbízott vezetőként volt jelen.
– Pályázatában a sokszínű és minőségi tájékoztatás mellett kötelezte el magát, ugyanakkor nem hallgatta el a kihívásokat sem: a felszerelés felújításának gondját és a szakemberhiányt. Higgadtsága, megfontoltsága és a tízéves tapasztalata az elektronikus újságírásban garanciát jelentenek arra, hogy a Pannon RTV jó kezekben lesz – szögezte le Kabók Erika.
Vajdasági RTV – Meddig tart(hat) az objektív tájékoztatás?
A tanács véleményezte a Vajdasági RTV második televíziós csatornájának fő- és felelős szerkesztői kinevezését is. Erre a posztra két pályázat érkezett: Márton Attiláé, aki korábban már volt a kettes csatorna főszerkesztője és Juhász Andreáé. A tanács Juhászt támogatta, az elmúlt időszakban egyébként ő vezette a kettes csatornát.
A Vajdasági RTV magyar szerkesztőségének egyébként a BALK információi szerint jelenleg nincs fő- és felelős szerkesztője.
Korábban Vojvodity Ágnes vezette a szerkesztőséget, ő azonban funkcióhalmozás miatt nem hivatalos információink szerint hetekkel ezelőtt lemondott, helyére viszont új főszerkesztőt egyelőre nem neveztek ki. A Vajdasági RTV magyar szerkesztősége az egyik legobjektívebben tájékoztató közmédia Vajdaságban. Felmerül a kérdés, meddig?
