Az Európai Bizottság korábban közölte, hogy október 12-től fokozatosan megkezdődik az új Belépési és Kilépési Rendszer (EES) alkalmazása a schengeni övezetben. Ez a rendszer nyomon fogja követni a harmadik országbeli állampolgárainak mozgását a rövid tartózkodások alatt 29 európai államban.
Az EES bevezetése azonban komoly problémákat okozhat a Szerbiából és más, Schengenhez nem tartozó balkáni országokból származó hivatásos sofőröknek, akik nap mint nap szállítanak árut az Európai Unióba és onnan vissza.
Az új szabályok szerint a harmadik országok állampolgárai nem tölthetnek több mint 90 napot 180 napos időszakon belül a schengeni térségben. Ez a hivatásos sofőrökre is vonatkozik, akik a Danas című lapnak elmondták, hogy munkájuk jellegéből adódóan gyakran túllépik ezt a számot, vagyis fél év alatt több mint három hónapot töltenek az Európai Unióban.
A sofőrök szerint „a hivatásos sofőröknek nincs nemzetiségük”, ezért ki kellene őket venni a rendszer hatálya alól, de Brüsszelben egyelőre nincs megértés a problémájukra. Rámutattak arra is, hogy az EES alkalmazása tovább csökkentheti a szerbiai sofőrök amúgy is alacsonyabb jövedelmét az uniós kollégáikhoz képest. Emellett tovább súlyosbíthatja a sofőrhiányt Szerbiában, mivel sokan inkább munkát keresnek majd valamelyik schengeni országban.
Arra is figyelmeztetnek, hogy az áruszállítás leállhat, mivel a francia, német és más uniós államok sofőrjeinek nem érdekük árut vinni Szerbiába vagy onnan elszállítani.
A Szerbiai Nemzetközi Közúti Árufuvarozók Üzleti Egyesületének elnöke, Neđo Mandić a Danasnak elmondta, hogy a tartózkodási korlátozás formálisan már 1985 óta létezik, amikor aláírták a Schengeni Megállapodást. Akkoriban azonban ez a szabály nem volt jelentős, mivel Schengen mindössze öt országot foglalt magában. Ma a helyzet egészen más.
„Most, amikor egy kamion Szabadkáról, Újvidékről vagy Belgrádból elindul az EU felé, néhány órán belül már a schengeni övezetben van. Németországig, Belgiumig, Franciaországig vagy Hollandiáig több nap az út, így a sofőrök könnyen átlépik a megengedett 90 napot, és többé nem dolgozhatnak, legalábbis nem az Európai Unió területén” – hangsúlyozza Mandić, aki szerint ma is gyakran túllépik a szerb sofőrök a megengedett napokat, de mivel ritkák az ellenőrzések, folytatják a munkát, hiszen „a feladatot el kell végezni”.
„Október 12-től, amikor megkezdődik az EES alkalmazása, ez többé nem lesz lehetséges. A schengeni határnál a rendszer automatikusan jelzi majd, ha a sofőr betöltötte a megengedett napokat, és visszafordítják” – figyelmeztet Mandić.
Arra a kérdésre, hogy az új szabályok hogyan hatnak majd a sofőrökre, a fuvarozókra, de ezzel együtt az árukra és az árakra, Mandić szerint több forgatókönyv is lehetséges. A fuvarozók a gyakori 90 napos túllépések miatt olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy sofőrök nélkül maradnak.
„Nem gond, ha a munkaadó új sofőrt állít be, de a gond az, hogy nincs sofőr. A sofőrnek lesz a legkönnyebb: összepakol, átmegy bármelyik schengeni országba, és aznap azonnal felveszik, mert mindenhol hiány van sofőrökből. Egy céget viszont nem olyan könnyű áthelyezni” – mondja Mandić.
Hozzátette, hogy elvileg a cégek is megoldhatják a problémát úgy, hogy átviszik a tőkéjüket és bejegyzik magukat valamelyik uniós országban – például Horvátországban, Szlovéniában vagy Magyarországon –, de ez azzal járna, hogy Szerbia elveszíti a bevételeket, adókat és járulékokat.
„Ebben az esetben az egész gazdaság veszít” – figyelmeztet.
Szerinte logikus, hogy a sofőrhiány az árak növekedéséhez vezetnek:
„Akik megoldást találnak erre a helyzetre, vagyis folytatják a tevékenységüket, azok emelni fogják az árakat – kétszeresére, akár ötszörösére is, a kereslettől függően. Ez kihat majd a kiskereskedelmi árakra és az egész ellátási láncra.”
_______________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
