Marta Kos, az Európai Unió (EU) bővítésért felelős biztosa kedden kijelentette, hogy az EU továbbra is aggodalommal figyeli a jogállamiság helyzetét a tagjelölt országokban, noha e területen kézzelfogható előrelépés tapasztalható.

„Bár látjuk a kézzelfogható haladást, továbbra is komoly aggodalmak állnak fenn. A bírósági eljárásokba való beavatkozás, a korrupciós ügyeket vizsgáló tisztviselőkre nehezedő nyomás, valamint a médiahatóságok politikai befolyásolása továbbra is jelen van, ami elfogadhatatlan” – mondta Kos újságíróknak az EU Általános Ügyek Tanácsának konferenciáján, miután az EU tagállamainak és tagjelölt országainak miniszterei megvitatták a jogállamiság helyzetét az Unióban, írja a Nova.

Az említett Tanácsnak jelenleg Dánia az elnöke, és az ország európai ügyekért felelős minisztere, Marie Bjerre kijelentette, hogy a jogállamiság az EU legfontosabb értéke jelenleg.

Bjerre elmondása szerint a miniszterek a nyugat-balkáni országokban uralkodó jogállamisági viszonyokat tárgyalták meg, különös tekintettel az Európai Bizottság (EB) júliusban közzétett jelentésére.

Az EU Tanácsának megbeszélésén részt vettek Szerbia, Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia európai integrációs miniszterei is, azonban ők nem nyilatkoztak az egyeztetés eredményéről.

Kos hozzátette, hogy az EU tagállamai a jogállamiságra épülnek, amely magába foglalja a független igazságszolgáltatást, a választásokat és a szabad médiát. Azok az országok pedig, amelyek tagjelöltek, de nem tudják garantálni a jogállamiság bizonyos szintjét, nem léphetnek be az Unióba.

A biztos hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni országok jelenleg „a bővítési folyamat középpontjában állnak”, és a jogállamiság jelenti számukra a szabadságot és az erőt ebben a folyamatban.

„Világos, hogy ha a tagjelölt országok nem tartják be a jogállamiság elveit saját országukban, akkor nem válhatnak az Unió tagjává” – mondta Kos.

Az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése júliusban megállapította, hogy az újvidéki vasútállomás előtetőjének leszakadása „a jogi és intézményi rend gyengeségének szimbólumává vált Szerbiában”, és hogy ez az esemény széles körű diáktüntetésekhez és polgári tiltakozásokhoz vezetett, amelyek végül a miniszterelnök lemondását és a kormány bukását okozták.

A jelentés kitért az igazságszolgáltatás működésére, a korrupció elleni küzdelemre, a sajtószabadságra és egyéb területekre is. Szerbia esetében szinte minden területen súlyos szabálytalanságokat, valamint a szabadság és az átláthatóság hiányát állapították meg.

Bjerre és Kos beszéltek az Oroszországgal szembeni újabb szankciók bevezetéséről is. Megállapították, hogy Európának fokoznia kell Ukrajna támogatását, és erősebb ellenállást kell tanúsítania Oroszországgal szemben.

„Oroszország fenyegetést jelent az EU számára. Határozottságot kell mutatnunk, és további nyomást kell gyakorolnunk rá” – mondta Marie Bjerre.

Marta Kos (Beta)


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!