A jövő évtől körülbelül 550 euró lesz a minimálbét, emiatt várhatóan mások bére is emelkedni fog. Százalékban kifejezve 37 százalékkal, pénzben körülbelül 150 euróval – ennyivel nő a minimálbér 2026. január 1-jén a 2024-es év végi szinthez képest, írja a BBC Srbija.
Az új évben a minimálbér 64 554 dinár (550 euró) lesz, de vajon ez a megemelt összeg magával húzza-e a többi fizetést is? És mit ér majd valójában a több pénz a pénztárcánkban, amikor belépünk egy boltba?
„Ezekkel az intézkedésekkel csökkentjük a szegénységet, és segítünk az alsó-középosztályhoz tartozó polgároknak, valamint azoknak, akik még mindig szegénységben élnek – ők már egyre kevesebben vannak, de még mindig léteznek” – mondta Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke.
A minimálbér emelése mellett az állami segítség egyik formája a kereskedelmi árrések korlátozásáról szóló rendelet is, amelynek hatása a következő hónapokban fog igazán megmutatkozni.
Bár üdvözlik a legkisebb bérek növekedését, a munkavállalói jogok védelmével foglalkozó civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a minimálbér még a növelés után sem elegendő az alapvető megélhetési szükségletekre.
„A minimálbérnek azt kellene garantálnia, hogy a dolgozók ne kerüljenek a szegénységi kockázatba, de ez nincs így – a minimálbér továbbra sem elegendő az alapvető szükségletek fedezésére” – közölte az Emancipációs Politikai Központ.
A CEP becslése szerint egy két és félszer magasabb, 150 000 dináros fizetés lenne „elegendő az alapvető szociális és létfenntartási szükségletek fedezésére”.
A minimálbér az egyetlen, amelyre az állam közvetlenül hatni tud – magyarázza Ljubomir Savić közgazdászprofesszor. Évente tárgyalnak róla a szakszervezetek és a munkaadók. Ha nem jutnak megállapodásra – mint most sem –, az összeget az állam határozza meg.
„A magasabb minimálbér a hatalom számára fontos a potenciális szavazók elégedettsége miatt, és mert ezzel politikai üzenetet küldenek: jobb az élet az országban.
De lényegében is fontos, hogy azok, akiket ez az intézkedés érint, valóban elégedettek legyenek” – mondja Savić a BBC szerb szolgálatának.
A minimálbért 2024. január 1-jén 13,7 százalékkal emelték, októberben rendkívüli, 9,4 százalékos emelés várható, majd 2026 januárjában újabb 10,1 százalékos növelés.
Kinek (nem) nő a fizetése?
2025-ben körülbelül 90 000 munkavállaló kapott minimálbért 308 dináros órabérrel. Sokkal több olyan dolgozó van viszont, aki csak valamivel a minimálbér felett keres.
„Sok munkaadó mindössze 1000 dinárral emeli meg a dolgozók bérét, hogy ne számítsanak minimálbéresnek, mert a minimálbért nem tarthatják fenn tartósan.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint áprilisban körülbelül 300 000 ember keresett legfeljebb 55 000 dinárt” – mondja Ljiljana Pavlović a Munkaadók Szövetségétől.
Mindenkinek, aki 64 554 dinárig keresett – amennyi a minimálbér lesz január 1-jétől –, a fizetésének emelkednie kellene.
Pavlović úgy véli, hogy a minimálbér emelése nem feltétlenül vezet ahhoz, hogy a következő évtől több ember legyen minimálbéren Szerbiában. Inkább a bérek általános emelkedését fogja kiváltani – véli.
„A magánszektorban a minimálbér növekedése mindig maga után vonja más bérek emelkedését is.
Ez a növekedés lineáris, mivel a munkaadók nem engedhetik meg, hogy a bérek gyorsabban nőjenek az alacsony képzettségűeknél, mint a magasan képzetteknél. Különösen most, amikor a munkaerőpiac olyan helyzetben van, hogy a cégek munkaerőhiánnyal küzdenek” – mondja Pavlović.
Az állami szektorban viszont más a helyzet – állítják a szakszervezetek.
„Egyre kisebb a különbség a bérek között az alacsonyabb és magasabb képzettségűek között.
Eltűnik a különbség az alacsony- és magasan képzettek, valamint a tapasztalattal rendelkezők és a tapasztalatlanok között, és ez nagy elégedetlenséget szül” – mondja Sanja Paunović, a Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetségének közgazdásza a BBC-nek.
Van-e veszélye a nagyobb elbocsátásoknak?
A Munkaadók Szövetsége felmérése szerint a tagjaik többsége úgy véli, van tér a minimálbér növelésére.
„A legtöbb munkáltatónak nem probléma a legkisebb bérek növekedése, mert cégeikben amúgy sem a minimálbért fizetik.
Ugyanakkor a munkaadók egyharmada azt mondta, hogy számukra ez nagy teher lesz, ezért a Szövetség nem értett egyet a minimálbér emelésével” – mondja Pavlović.
Ez főként az alacsony nyereséghányadú, dél- és kelet-szerbiai cégeket érinti, amelyek nem tudják sem az áraikat, sem a forgalmukat úgy emelni, hogy ki tudják gazdálkodni a magasabb minimálbért. Ezért előfordulhat elbocsátás vagy akár a cégek megszűnése is – teszi hozzá.
Mégis, a legalacsonyabb bérű dolgozók jelentős részét külföldi cégeknél alkalmazzák.
Ezek a cégek az állami támogatások, a jó infrastruktúra, a fegyelmezett munkaerő és az alacsony bérek miatt jöttek Szerbiába – magyarázza Savić professzor.
Kérdés, hogyan fognak reagálni a minimálbér emelésére – teszi hozzá.
Az elmúlt hónapokban több nagyobb elbocsátás is történt Dél-Szerbiában, de a közgazdasági professzor ezt nem hozza összefüggésbe a minimálbér növekedésével.
„Kevesen bocsátottak el emiatt, sokkal többen azért, mert az anyavállalataik válságba kerültek az EU iparágaiban” – mondja.
Az állam részben magára vállalná a terhet: a jelenlegi 28 423 dinárról 34 221 dinárra emelné az adómentes bér részt.
A munkaadók más terhek, főként a járulékok csökkentését is kérték, de az állam képviselői ezt nem fogadták el.
Mekkora a „megfelelő” minimálbér?
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a minimálbért a létminimumhoz kell igazítani.
Az év elején a legalacsonyabb bér meghaladta a létminimumot, majd ismét alá esett, vagy hasonló szinten mozgott.
A létminimum kosarában azonban csak kis mennyiségű alapvető élelmiszer található.
2025 májusában értéke 55 869 dinár volt, és ebbe belefért 5,8 kilogramm hús három embernek egy hónapra, valamint 1 025 dináros közüzemi számla.
„A minimálbér az elmúlt időszakban, 2020 és 2024 között viszonylag jól nőtt – e négy év alatt nominálisan 57 százalékkal emelkedett. Ha figyelembe vesszük a fogyasztói árak növekedését, akkor valójában 15 százalékos reálnövekedést látunk. Ha viszont csak az élelmiszerárak emelkedését nézzük – mivel a minimálbér legnagyobb része élelmiszerre megy el –, akkor ez a növekedés mindössze 2,9 százalék” – mondja Paunović.
A közgazdász szerint nem lehet biztosan megmondani, hogy az infláció mennyit „eszik meg” a 2026 januárjától emelt minimálbérből, de emlékeztet, hogy áremelkedés várható az áramnál, és valószínűleg drágulni fognak a mezőgazdasági termékek is az aszály miatt.
„Folyton körbe-körbe járunk – utolérjük vagy meghaladjuk a létminimumot, aztán újra visszaesünk” – mondja.
Minden jelentős emelés ellenére a minimálbér Szerbiában továbbra is az európai ranglista alján van.
„Még azokban az országokban is, ahol a minimálbér alacsonyabb – például Észak-Macedóniában –, az emberek többet tudnak érte vásárolni” – zárja Paunović.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
