Eredetileg idén szeptemberre jelentették be Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését, azonban úgy tűnik erre mégsem kerül most sor, az előkészületek az első generáció bevonulására mégis zajlanak, írja a Blic. Elkezdődött az egyenruhák és a fegyverek beszerzése, és jelenleg a következőket lehet tudni: a szolgálat 75 napig tartana, a sorkatonákat három csoportra osztanák, a polgári szolgálatot teljesítők pedig ennek a dupláját, 155 napot töltenének szolgálatban.

A szerb hadsereg vezérkari főnöke, Milan Mojsilović elmondta, hogy a hadsereg jelenleg a belső feladatokra koncentrál a sorkatonaság feltételeinek megteremtésével kapcsolatban, és hozzátette, hogy a katonai szolgálat minden fiatal férfi és nő számára 75 napig tartana.
„Normatív értelemben lezártunk egy teljes egységet a tervek és programok tekintetében. Tudjuk, hogyan kellene ennek kinéznie. Megkezdtük bizonyos anyagi eszközök – például egyenruhák, fegyverek, lőszerek – beszerzését és kalkulációját. A következő lépés a jogszabályi keret frissítése és összehangolása azzal, amit mi szeretnénk megvalósítani” – mondta.

Mojsilović hozzátette, hogy jelentős pénzeszközöket fordítottak nemcsak a laktanyák, hanem a teljes szolgálati környezet felújítására és alkalmassá tételére.

Mit tudunk eddig a szerb sorkatonaságról?

A tervek szerint a sorkatonaságot Szerbiában csak férfiaknak tennék kötelezővé, 75 napos időtartamban, amelyből 60 nap képzés, 15 nap hadgyakorlat lenne. A nők számára továbbra is önkéntes maradna a szolgálat.
Először azonban a jogi eljárást kell lefolytatni, és elfogadni a sorkatonaság visszaállításáról szóló törvényt, mivel a jelenlegi jogszabály nem tartalmaz a kötelező szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket. Emellett meg kell határozni a lelkiismereti okból szolgálatot megtagadók helyzetét is.

Mindezek miatt Zoran Dragišić, a Biztonsági Kar professzora és a kormányzó párt parlamenti képviselője a Blic-nek azt mondta, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv a következő évben történő indulás.
„A megközelítés az, hogy először a hadsereget maximálisan feltöltsék hivatásos katonákkal. Ez helyes döntés, mert csak ezután lesz világosabb, hogy milyen a hadsereg összetétele, és hány újoncra van ténylegesen szükség. Ezért gondolom, hogy reálisabb jövőre visszahozni a sorkatonaságot, amikor már lesz konkrét terv” – mondta Dragišić.

A Védelmi Minisztériumtól származó információk szerint:

  • a 19–27 év közötti újoncokat három csoportra osztanák,
  • a legfiatalabbak, akik vállalják a fegyveres szolgálatot, 75 napig lennének a hadseregben,
  • az idősebbek valószínűleg ennél rövidebb időt szolgálnának,
  • akik lelkiismereti okból megtagadják a fegyveres szolgálatot, 155 napig „civil hadseregben” teljesítenének szolgálatot.

Ismert továbbá, hogy azok, akik halasztják a szolgálatot, legkésőbb 30 éves korukig kötelesek lesznek bevonulni, fegyverrel vagy fegyver nélkül.
Mojsilović korábban bejelentette, hogy először a 2006-ban született fiatalokat sorozzák be, mivel – mint mondta – „minden nap és év, amit várunk, egy-egy fiatal generáció elvesztését jelenti”.
„Egy sorozás során évi akár 20.000 újonccal számolunk. Ez azt jelenti, hogy két és fél hónap alatt 5.000 katona kerülne be egy ciklusba” – mondta korábban Mojsilović.

Az első – a lövészeti kiképzés

Az első 30 napban az újoncok lőgyakorlatot, személyi felszerelés-kezelést, védelmi törvényhez kapcsolódó gyakorlatokat, egészségügyi és elsősegélynyújtási képzést kapnának.
„A második hónapban kezdődik a taktikai kiképzés – hogy valaki lövész lesz-e –, ebbe beletartozik a kiegészítő gyalogos lövészet, nappali és éjszakai gyakorlatokkal. Az utolsó 15 napban a gyakorlatokat tábori és terepkörülmények között hajtjuk végre” – árulta el Mojsilović.

A kilenc kiképzőközpontban oktatói szemléletet alkalmaznának, míg a többi katona a garnizonokban, a dandárok és a szárazföldi hadsereg egységein belül kapna kiképzést.

Az idősebbek rövidebben szolgálnak?

A legnagyobb kérdés, hogy hogyan szolgálnának a 19 év felettiek, különösen azok, akik már tanulnak vagy dolgoznak.
„Az idősebbek is a kiképzőközpontokba mennek, de velük valamivel rövidebb ideig dolgozunk, mint 75 nap” – mondta Mojsilović.

Hozzátette, hogy a munkaviszony felfüggesztése szükséges lesz ebben az esetben, ami a közszférában megoldható.
„Úgy becsüljük, hogy kevés az interneten keresztül dolgozó ebben a korosztályban. Azt tervezzük, hogy javasoljuk a kormánynak, hogy azoknak, akiknek hitele van és bevonulnak, adjanak moratóriumot a törlesztésre legalább a két és fél hónap szolgálati időre” – tette hozzá.

Az elképzelés szerint a katonák a szolgálat után „háborús beosztást” kapnának a lakóhelyükhöz legközelebbi garnizonban.

A harmadik csoportba azok kerülnének, akik lelkiismereti okból megtagadják a fegyveres szolgálatot – ez alkotmányos jog –, és így fegyver nélkül, összesen 155 napig szolgálnának. A világban két modell létezik a „civil hadsereg” számára:

  • civil intézményekben,
  • laktanyában, fegyver nélkül.

Az első modell Szerbiában a 2000-es évek elején létezett, de nem bizonyult sikeresnek, mert sokan így gyakorlatilag elkerülték a katonai egyenruhát, és a polgári szolgálatot csak formálisan teljesítették egészségügyi és szociális intézményekben.
Most a szerb hadsereg vezérkara és a védelmi minisztérium azt javasolja, hogy a polgári szolgálatot is laktanyában teljesítsék, csak éppen fegyver nélkül.
„A hadseregben vannak olyan szakmák és feladatkörök, amelyek nem igénylik a fegyverhasználat kiképzését. De ezek a regruták is kiképzésben részesülnének. Azok, akik nem kapnának lőkiképzést, 155 napig lennének katonaságban. A hadseregben nincs különbségtétel vallási vagy nemzeti hovatartozás alapján, így például lehet valaki tűzoltó is a hadseregben” – magyarázta Mojsilović.


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!